Megújulna a Gellért-hegy: ötlet van, költségvetés kevésbé
8 min readElkészült a Gellért-hegy közösségi park megújításáról és a sikló építésére vonatkozó lakossági kérdőív értékelése a BFVT (Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.) javaslattételeivel kiegészítve. Október 22-én erről egy online lakossági fórumon számoltak be az érintett szakemberek és városi vezetők. Végig hallgattuk, lejegyzeteltük és összegyűjtöttük a fontosabb fókuszpontokat.
A lakossági fórumon megszólalt Kerpel-Fronius Gábor Budapest főpolgármester-helyettese, polgármesterünk – Dr. László Imre, Bardóczi Sándor főtájépítész és Tatai Zsombor tájépítész. Az eseményt Németh Gyöngyvér (technikailag a Gellérthegy XI. kerületi részének) képviselője moderálta.
Se körhinta, se sörkert
„Milyen módon tervezzük megújítani a Gellért-hegyet?”– tette fel a mindenkit érdeklő kérdést Kerpel-Fronius Gábor. A cél – szerencsére – nem egy disneylandi magasságokba repítő csodapark építése, sokkal inkább „megszüntetni azt a méltatlan állapotot, ami a turistákat és a lakosságot fogadja” – válaszolta meg a főpolgármester-helyettes. Itt a különösen a lepukkant Citadellát, a romos kilátópontokat, a balesetveszélyes elektromos berendezéseket, nem utolsósorban az élhetetlenül zajos és környezetszennyező buszforgalmat emelte ki. „A sok helyen hiányzó közvilágítást, pelenkázót, illemhelyet pótolni kell” – tette hozzá.
„Új funkciókat úgy szeretnénk biztosítani,
hogy a lakóhelyeket és a zöldterületeket ne zavarja”.
Ugyanakkor jelentős funkcióváltozást sem tervez a főváros, „semmiféleképpen nem jellegváltoztató módon”, így például gigantikus sörkertek és Rio 2, 3, 4 biztosan nem kerül a Gellért-hegyre. Mivel a park használatát ki kell egyenlíteni, az I. kerületi alulhasznosított és a XI. kerületi rész felülhasznosított, így a funkcióbővítés jobbára az I. kerületre fog koncentrálódni. (Ez jelenthet például játszóteret, rekreációs zónát.)
A gellérthegyi kutyatartó közösség aggodalmainak enyhítésére Kerpel-Fronius Gábor elmondta, hogy olyan folyamatot képzeltek el, amiben sikerül mindenkinek optimális megoldást kitalálni. „El tudom képzelni, hogy valahol kutyabarát szabályozás van, valahol kutyamentes.” Németh Gyöngyvér képviselő jelezte, hogy a Gellért-hegyi kutyás közösség szeretne aktív részes lenni ennek a folyamatnak.
Fontos szempont a Gellért-hegy, mint védett természeti terület megóvása, így itt is cél, hogy bővítsék a biodiverzitást (azaz a biológiai sokféleséget), „csak olyat engedünk megvalósítani, ami az élőhelyeket nem veszélyezteti”.
900 turistát kell feljuttatni óránként, de feltalálnak majd gyalog is
A legtöbbünket érdeklő sikló-ügyben viszont kategorikus álláspontot képvisel a főváros:
sikló az inkább lesz, mint nem…
…mert „a Sánc utcán óránként 900 turistát kell feljuttatni, dízel buszokkal. Élhetetlen. Nagyon komolyan gondolkodunk azon, hogy az Orom utcán megépítsük a siklót – nem látványberuházásként, hanem közlekedési eszközként tekintünk a siklóra” – indokolja Kerpel-Fronius Gábor. „A Citadellán nem lehet elvárni, hogy érdemben csökkenjen a turisták száma, mert ez legjobb kilátóhely a belvároshoz közel”. Ezzel párhuzamosan pedig a gyalogos úthálózatot és az akadálymentes gyalogos feljutást is fejlesztenék a Citadellára, például az Antal-lépcső meghosszabbításával.
Azokat az alternatív megoldások, mint az elektromos buszok használata vagy a 27-es BKK járat sűrítése nem jöhetnek szóba a főpolgármester-helyettes szerint. A 27-es busz sűrítése nem oldja meg a turisták feljuttatását, mert az a része a látogatóknak (a turistacsoportok) nem fog BKK buszra szállni. Az elektromos buszok használatát nem látják kivitelezhetőnek a kisebb kapacitás és az ebből fakadó járatsűrűség tekintetében sem.
Stratégiai terv lesz, maximum a fióknak
A főváros sok kiemelt közparkra elindított úgynevezett stratégiai tervet. „Áttekintjük szakértők segítségével azokat a területeket, melyek leginkább megújításra szorulnak, és olyan csomagot teszünk le a Fővárosi Közgyűlés elé, ami döntési helyzetbe állítja” – magyarázza Bardóczi Sándor főtájépítész. Ilyen volt a 2009-ben készült a Margit-szigetre vonatkozó tervezet, amire sokáig nem volt pénz, az eredmény viszont mára már látható. A Gellért-hegy kapcsán komoly helyzetfeltáró munka készült el, a közösségitervezés.hu-n online lakossági felmérés zajlott, amit 5800-an töltöttek ki szeptember 15-ig. Érdekes, hogy a kitöltők többsége nem kerületi, hanem belvárosi és vidéki lakos. A kiértékelés elkészült, és néhány előzetes tervet is felvillant, amit már láthatunk – tudtuk meg a főtájépítésztől.
Az már biztos, hogy nem mondható rózsásnak a projekt forrásainak helyzete, amit részben a bevételkiesések, részben pedig a koronavírus miatti elvonások okoznak. „A költségvetésünk nem egészen optimális” – fejtette ki Dr. László Imre újbudai polgármester, aki a Gellért-hegy nagy rajongója –
„iszonyatos rést ütöttek a főváros és a kerület költségvetésében is, de a szándékunkat nem csorbítja, hogy ezt területet meg kell őrizni.”
Míg a Citadella felpimpelése kormányzati projekt, a Gellért-hegy park része fővárosi és kerületi költségre készülhet el. Számokban ez azt jelenti, hogy a Citadellára – ami jelenleg az Index leírása alapján „leginkább egy poszt-apokaliptikus zombifilm díszletére emlékeztet” 20 milliárd forintot szánnak, a biodiverzitás megőrzésére 300 millió forint hitelt pályáz meg a főváros , a siklóra pedig nagyjából 9-15 milliárd forintra lenne szükség. További pályázati lehetőséggel 1,5 milliárd forintot kaphat a közpark-rendezés projekt az Európai Beruházási Banktól (EIB), amennyiben a kormány ehhez hozzájárul.
Előzetes tervek: virágos rét, esővízgyűjtő és közvécé
„Elkészültünk egy alapos helyzetértékeléssel a közösségi tervezés eredményeivel kiegészítve. A tervi javaslatokat próbáljuk elkészíteni; a nemzeti parkkal, kormánnyal, civil szervezetekkel együttműködve szeretnénk véglegesíteni, ami így a fővárosi önkormányzat kezébe kerül és az ütemezett megvalósításhoz vezet” – mondta Tatai Zsombor tájépítész.
[ngg src=”galleries” ids=”6″ display=”basic_imagebrowser”]Az 5800 darab kérdőív alapján mentális térképet készítettek el arról, mik azok, amiket a legjobban szeretnek az emberek a Gellért-hegyen, és az mit nem: kilátópontok, Szent Gellért tér környéke – „egyértelmű, mik lesznek a beavatkozási pontok” – jelentette ki. „A Citadella állapota rendkívül zavarja az embereket. Itt az ideje, hogy megfelelő állapotot kapjon.”
Várható változtatás lesz a kiértékelt lakossági felmérés alapján a tragikus illemhely-helyzet megoldása, amit úgy terveznek megvalósítani, hogy kisléptékű kávézók vagy büfék környezetébe helyezik azokat üzemeltetési joggal. A WC-üzemeltetés ugyanis igen ráfizetéses – mint megtudtuk. A csúszdaparkban felállított vadonatúj közvécé egy ismert anomália, ami sosem működött, forráshiány miatt – hozza a tájépítész a példát.
Kiemelt jelentőségű terv a gyalogos utak megújítása, a lépcsőmentesítés és az erdei sétautak megőrzése, így a futók sem számíthatnak rekortán borítású pályára, helyette jelzett hegyi ösvényeket terveznek. Az extrémsportok – mint a felemlegetett via ferrata – helyett a használaton kívüli kelenhegyi víztározó hasznosítását javasolják például falmászó pályák létesítésére.
A biodiverzitás érdekében az invazív növényeket eltávolítanák, mert a Gellért-hegy eredeti természeti környezetét szeretnék visszaállítani. Leszámolnának túlápolt park jelleggel, helyette spontán cserjefoltokat, virágos réteket, madárbarát kerteket és több esőkertet – ami megtartja a talajvizet és megakadályozza az eróziót – terveznek.
A Gellért-hegy és a Tabán összeköttetése is a tervek között szerepel. Első körben az egyetlen és kalandos átjutást biztosító zebra lámpásítása és/vagy áthelyezése a cél.
Mindennapi gondokról szólva…
A közbiztonság és az illegál partik száműzése parkőrökkel, a szeméthelyzet megoldása kukacserékkel, akár lehetséges, mondta Kerpel-Fronius Gábor. Ugyanakkor a FKFV jelentése alapján, akik évi közel 1000 köbméter szemetet gyűjtenek össze a sziklafalakról borsos alpin technikával, az is üdvözítő lenne, ha a látogatok nem hajigálnák hobbiból a PET-palackokat a szakadékba. Javasolta azt is, hogy az árusok betétdíjas üdítőkre cseréljék a készleteiket – ahogy külföldön ez már bevált. Több forrás jutna a fenntartásra.
Kommentelnéd? Irány a Facebook!