Öngondoskodásban óriási a lemeradásunk az európai átlaghoz képest
6 min read
A járványhelyzet miatt megnőtt a biztonság és tervezhetőség iránti igény, ami az életbiztosításokba áramló pénzmennyiség növekedésében is tetten érhető. Európai összevetésben azonban még mindig jelentős a lemaradásunk például a nyugdíjmegtakarítások tekintetében. A MABISZ idei kampányában is a tudatos jövőtervezésre, az időben elkezdett megtakarítások fontosságára igyekszik felhívni a fiatalok figyelmét.
Növekvő igény a tervezhetőség iránt
Különböző felmérések szerint a magyar háztartások mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni. A harmincas generáció több mint negyede azonban semennyit nem tud havonta félretenni.
Az Európai Alap- és Vagyonkezelők Szövetsége (EFAMA) legutóbbi, európai háztartások megtakarításairól szóló tanulmánya szerint a magyar lakosság pénzügyi vagyonán belül a legnagyobb arányt (48%) a betétállomány adja, ami jóval meghaladja az európai 37%-os átlagot. Nyugdíjmegtakarítások tekintetében ugyanakkor jelentős a lemaradásunk: arányuk mindössze 6%, miközben az európai átlag 26%. Az életbiztosítások szintén 6%-ot tesznek ki, szemben az európai 19%-os átlaggal. Mindez a pénzügyi ismeretek alacsony szintjére is utal.
Pozitívum ugyanakkor, hogy a járványhelyzet miatt megnőtt a biztonság és tervezhetőség iránti igény, ami az életbiztosításokba áramló pénzmennyiség növekedésében is tetten érhető. Az MNB adatai szerint utoljára 10 éve fordult elő magasabb nettó pénzbeáramlás az életbiztosításokba, mint az idei második negyedében.
Kampány a tudatos jövőtervezésért
A MABISZ tavaly indított öngondoskodási – nyugdíjbiztosítási témájú kampányának továbbra is az az elsődleges célja, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a tudatos jövőtervezésre, az időben elkezdett megtakarítások fontosságára. Az idei járványhelyzet különösen ráirányította a figyelmet a megfelelő pénzügyi védőháló fontosságára.
A COVID-19 által okozott járvány és annak nyomán kialakuló gazdasági környezet egyfajta tükröt tartott: megmutatta, hogy mindennapjaink milyen váratlanul vehetnek negatív fordulatot. A karantén időszak alatt tulajdonképpen az történt sokakkal, mint nyugdíjba vonuláskor: drasztikusan lecsökkent a jövedelmük, miközben rengeteg szabadidejük lett.
Ezt mutatja be öt közéleti személyiséggel folytatott beszélgetésen keresztül egy kisfilm, amelyben Kemény Zsófi, Kiss Gergely, Krausz Gábor, Pelsőczy Réka és Sena mesélnek arról, hogy az elmúlt hónapok történései miként alakították át pénzügyi tudatosságukat. Mindegyikük másként élte meg a tavaszi karantént, de abban egyetértenek, hogy a jövőtervezés, a megtakarítás elkezdése nem egy több tíz év múlva esedékes dolog, hanem egy életszemlélet, amely segít átvészelni a váratlan helyzeteket.
A kampány részét képezi a jovotervezes.mabisz.hu tematikus landingoldal, amely gyakorlati tippek mellett megtakarítási kalkulátorral bővült. Ez utóbbi megmutatja, hogy hány év múlva érhet el valaki teljes anyagi biztonságot, meglévő megtakarítási szokásaival. Emellett hasznos tanácsokkal is szolgál az oldal az egyének jövőtervezéséhez.
Ma ismertette friss, 2020-ra vonatkozó Öngondoskodási Indexét az OTP Bank, ebből kiderül, hogy a koronavírus-válság hatására idén többen kényszerültek arra, hogy hozzányúljanak félretett pénzükhöz. Az index elindulása óta sosem volt még ilyen magas azok aránya, akik készpénzt, mint megtakarítási formát tartanak otthon. Csökkent a magyarok megtakarítási kedve is, idén csupán 40% azok aránya, akik rendelkeznek megtakarítással. A nyugdíjat továbbra is az államtól várjuk.
Az OTP Bank 2020-as Öngondoskodási Indexének főbb eredményeit Kovács Antal vezérigazgató-helyettes, OTP Bank Retail Divízió vezetője ismertette:
- A nagyon biztatóan induló első negyedév után a koronavírus jelentős változásokat hozott, kiderült, hogy sok esetben a home office hatékonyabbnak bizonyult, mint az irodai munkavégzés.
- Megtakarítási és öngondoskodási szempontból kedvezőtlen hatásként élték meg a járványt a megkérdezettek 35%-a, a célcsoport 8%-a elvesztette állását – ismertette.
- A válaszadók egyharmadának csökkent a fizetése vagy munkahelye és sokan tartanak attól, hogy állás nélkül maradnak.
- Az öngondoskodás megítélése javult a médiában és a nyilvánosságban is, de még mindig sokat lehet ebben fejlődni (2016-ban volt leginkább a köztudatban).
- Az Öngondoskodási Index idén egy ponttal emelkedve elérte a 35 pontot, ugyanakkor a takarékossági kedv csökkent: 40% azok aránya, akiknek van megtakarításuk, ez eddig a legalacsonyabb mért érték (2011 óta).
- Banki és pénzpiaci megtakarítással a felsőfokú végzettségűek és idősebbek rendelkeznek nagyobb mértékben. A vizsgált megtakarítások közül tavalyhoz képest a lekötött betétek és önkéntes pénztéri konstrukciók ismertsége nőtt legnagyobb mértékben.
- A koronavírus-válság nem érintett mindenkit egyenlően: akik jobb anyagi helyzetben vannak, azok többet tudtak megtakarítani, míg a rosszabb anyagiakkal bíróknak csökkentek a megtakarításaik.
- A válaszadók mindössze 9%-a mondta azt, hogy a korábbihoz képest többet tudott félretenni. A megkérdezettek többsége úgy véli, hogy a 1-6 hónapnyi fizetésük megtakarítása mellett éreznék magukat biztonságban anyagilag.
- A járvány miatt a megkérdezettek 50%-ának hozzá kellett nyúlnia korábbi megtakarításaikhoz, ami a legtöbb esetben a készpénzt jelentette. Idén egyébként sokkal többen tartottak otthon készpénzt, mint megtakarítási formát, mint az előző években. Sőt, megnőtt azoknak az aránya (23%), akik csak készpénzben tartják megtakarításaikat.
- A megkérdezettek közül sokan várják nyugdíjukat az államtól, a koronavírus-válság ebben nem hozott jelentős változást. Csak a megkérdezettek negyede szeretné és tudja vállalni, hogy 71 éves koráig havonta félretesz nyugdíjas éveire. A megkérdezettek 74%-a szerint továbbra is az állam feladata a nyugdíj biztosítása. Ez az arány egyébként kevéssel, de évről évre csökken.
- A megkérdezettek 60%-ának nincs pénzintézetben lévő megtakarítása, ez 2011 óta a legmagasabb érték. 72%-uk mondja azt, hogy lehetőségük sincs kis összegű megtakarításra sem.
Ideje lenne már elfogadni, hogy a pusztán állami nyugdíjra történő alapozás finoman szólva is illúzió, és más nyugateurópai országokban si több lábon a nyugdíjas évek biztonsáéga, aminek csak egyik lába az állami nyugdíj. (ez a Lokálpatrióta szerkesztőjének a véleménye)
