Szomorú rekord, amitől tartottunk az be is következett :-(
4 min read
4709 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 99 625 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 103 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 2250 főre emelkedett, 23 213-an pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 74 162fő. Az aktív fertőzöttek 25%-a, az elhunytak 30 %-a, a gyógyultak 28%-a budapesti. 5489 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 391-en vannak lélegeztetőgépen.
Tehát átléptük a 100-as határt és messze még a szomorú rekordok vége…., de a 4709 új fertőzött is sajnos új rekordot jelent 🙁
A járványügy a tesztek számának növelésével próbál lépést tartani a koronavírussal, de ez késve és lassan történt. Ugyan az elmúlt 24 órában 20 ezer fölé emelkedett az elvégzett tesztek száma (most először), ám eközben a pozitív tesztek aránya emelkedő trendben van, ami azt mutatja, hogy a detektálási hatékonyság így is romlik. Most 24 százalékos pozitivitási rátát láthatunk, messze meghaladva az 5%-os nemzetközi ajánlást. A járvány jelenlegi szakaszában, a fertőzöttek korai megtalálásban és elkülönítésében már nem bízhatunk (a karanténadatok már régóta ezt mutatják), ezért az egyéni védekezésnek egyre nagyobb a jelentősége a járvány országos megfékezésében.
Az áldozatok számának növekedésére lehet számítani a súlyos esetek számának növekedéséből. A kórházban ápoltak száma naponta több száz fővel emelkedik (az elmúlt 24 órában 306-tal, ez a harmadik legnagyobb mértékű növekedés). Kétezerről 5500-ig egyébként két hét alatt emelkedett a kórházi állomány. A lélegeztetőgépre is egyre többen kerülnek, számuk közelíti a 400-at.
Vajon elegendőek-e a kormány által bevezetett szigírító intézkedések, vagy már elkéstünk és csak futunk az eseméynek után ? Vajon bekövetkezik-e az a katasztrófa, hogy bár első helyen állunk a világon lélegezteteő gépek számában, de esetleg még ez sem lesz elég ? Vajon eljutunk-e odáig, mint az olaszok, hogy orvosoknak dönteniük kell emebri erőfirrások és ezsközök hiányában, hogy kinek adjanak legalább esélyt a gyógyulásra és kinek enegdeik el a kezét, még ha a szívük szakad is meg közben ? És bizony tegyük fel azt a kérdést is, vajon mikor fogjuk fel mi emebrek, hogy nekünk is van teendők, ha élni akarunk, és teszünk meg mindetn a jáérvány megfékezése érdekében…. Arról már nem is beszélve, hogy az egyébként nem kis kárt okozó virusszepktikusokat végre felelősségre vonja-e az arra illetékes.
A sürgősségi orvostani társaság szerint hamarosan szükség lesz az etikai kódexre, ami segít eldönteni, kit mentsenek meg inkább, ha nincs elég kapacitás.
Hegedűs Zsolt, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke azt mondta, az olasz, német példák nyomán már tavasszal a legjobbat remélve, de a legrosszabbra felkészülve írták meg a kódexet. Az útmutatás abban segít, hogy a súlyos morális terhet okozó választás terhét levéve az egyes orvosok válláról, „széles körben elfogadott, etikai szempontok szerint megfogalmazott elvek mentén történhessen az ellátás, és születhessenek meg a szükséges döntések”. A kódex alapján a jobban védhető életet kell előnyben részesíteni, a lehető legtöbb emberélet megmentése a cél.
Vagyis priorizálni kell azokat a betegeket, akik a megfelelő terápia mellett nagyobb valószínűséggel gyógyulnak meg, szemben azokkal, akiknek erre kevesebb az esélyük.
Az eljárás komoly triázsolást igényel, amit azonban nem a kezelő orvosnak, hanem az intézményi triázsteamnek kell elvégeznie – derült ki Berényi Tamás, az MSOTKE elnökségi tagja előadásából. A háromtagú triázsteam valamennyi érintett beteg aktuális állapotát és terápiás folyamatát figyelemmel kíséri, és összeveti azt a rendelkezésre álló kapacitásokkal. A csapatot a triázstiszt – oxiológus, sürgősségi orvos, aneszteziológus, intenzívterápiás szakorvos – vezeti, aki mélyreható ismeretekkel, többéves szakmai gyakorlattal rendelkezik a kritikus állapotú betegek ellátásában.
