Mutálódó koronavírus és 17 millió nyérc kiirtására
5 min readMegtörtént, amitől a kezdetektől fogva féltek maguk a tudósok is, a tavaly Kínában felfedezett SARS-CoV-2 vírus a dániai nyércekben mutálódni kezdett, miután azt minden valószínűség szerint emberektől kapták el, majd az új variáns újra visszakerült az emberekbe. Az Egészségügyi Világszervezet nyilvántartása szerint több mint 200 olyan ember van Dániában, aki a nyércektől származó vírussal fertőződött meg. Ezek közül 12 fertőzött okozott aggodalmat, mert ők egy olyan mutációt kaptak el, amely képes kikerülni a szervezet által termelt antitesteket. Emiatt fennáll annak a veszélye, hogy egy jövőbeli oltás nem véd majd a vírus ezen mutálódott formájával szemben.
Kérdés csak ez a 12 felfedezett fertőzött van, vagy ezek a felfedezés előtt már tovább adték a vírust, és valami újabb, a jelenleginél is szőrnyűbb változat bújkál és igyekszik átlépni Dánia határait…pontosabban már át is lépte, ez idáig hat ország (Dánia, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Olaszország és az Amerikai Egyesült Államok) jelentette az Állategészségügyi Világszervezetnek (OIE), hogy kimutatták tenyésztett nyércekben a SARS-CoV-2-t.
A dán Kormány szigorú intézkedésekkel igyekszik az egyedi vírus további terjedését megakadályozni, többek között 17 millió nyérc leölését rendelték el. A katonaság segítségével a leölt állatokat a dániai Holstebro közelében található katonai területen hantolják el.
“Aggódunk, ezért hajtottunk végre meglehetősen drasztikus óvintézkedéseket. Azaz kivágjuk az ipari célú nyércállományt, megöljük ezeket az állatokat, mert nem tudjuk ellenőrizni az átvitelt” – mondta a Sky Newsnak Hans Kolmos, a Syddansk Universitet kutatója, aki megjegyezte, az ezerszámra egymás közelében lévő állatok rengetegszer átadhatják egymásnak a vírust, és minden átadás egy újabb lehetőség a mutálódásra.
Az állomány kiirtása mindenesetre már elkezdődött a múlt héten, már több százezer nyérccel végeztek. A műveletekben a katonaság is részt vesz, körülbelül ötmilliárd dán koronába kerül az akció. Az égetőművek nem bírtak lépést tartani a rengeteg tetemmel, így egyre többször tömegsírokba borítják az állattetemeket.
Az eset pokantériája, hogy hétfőn aztán kiderült, hogy Mette Frederiksen miniszterelnöknek nem is volt joga rendelkezni a teljes állomány kiirtásáról, csak a fertőzött farmok állományát ölethették volna le az érvényben lévő jogszabályok szerint. Később Frederiksen elismerte tévedését, a felelősséget pedig Mogens Jensen agrárminiszter vállalta magára. A dán kormány módosított is az álláspontján: egy kedden szétküldött dokumentumban már nem parancsolják, csak kérik a nem fertőzött farmokon az állatok leölését. Arra is ígéretet tettek, hogy megteremtik a jogszabályi környezetet is ahhoz, hogy általános irtást rendeljenek el. SZóval van ám káosz rendesen Dániában is !
A most elpusztított nyérceket az egészségügyi előírások miatt nem lehet lenyúzni, de hiánycikk azért nem lesz a prém. Az elmúlt években több befektetési felvásárlás is történt, most a hűtőkből is eljöhetnek az elraktározott prémek. A szakemberek szerint, hogy ha kiirtják a dán állományt, egy-két év kell az újratelepítéshez, és három-négy év múlva újra beindul a termelés. A nyérc elég szapora állat, tíz utódot is képes felnevelni, így hamar meglehet a korábbi létszám. Hát ennyit jeletn szémunkra a prém miatt, hogy él vagy hal a nyérc.
Állatjóléti szervezetek viszont még üdvözlik is a nyérctelepek ideiglenes felszámolását, abban bíznak, hogy egy ilyen csapás után talán újra sem indul az iparág. Tehát még a rosszban is lehet némi jót találni 🙂
Sok európai országban már nem is engedélyezett a prémesállat-tartás, de Dániában még mindig több mint tízezer embernek ad munkát közvetve és közvetlenül, kimutatható szereplője az agrárexportnak is. Ezzel együtt a kormány azt fontolgatja, hogy 2022-től korlátozza a nyérctartást, persze ne feledjük ez több tízezer választó polgár szavazatának sorsáról is dönt, mert ugye a politika, nem scak nálunk, de Dániában is egy fontos szempont 🙂
Az emberi felelőtlenség tagadhatatlan, hiszen pontosan tudtuk a misstanit megelőző hasonkó jellegű vírustámadásikból, hogy meg az esélye annak, hogy nem csak elkaphatja az ember a vírust állatoktól, de azok felé tovább is adhatja. Ráadásul a rágcsálok erősen érintettek ebben a kérdésben, nem véletlen, hogy Covid vakcináit is elsődlegesen rágcsálókon tesztelok, például görényeken (Ausztrália, Izrael, stb) DE vajon az elmúlt egy évben milyen módon történt példáil Dániában a nyérc tenyésztés, vajon használtak védőruhát a tenyésztők, vagy bármiylen más megelőzéshez szükséges eszközt ? A vírus átterjedése az állatokra azt bizonyítja, hogy valószínűkeg nem, és ez most 17 millió nyérc életébe kerül.