Lakossági tiltakozás a leendő Galvani híd le és felvezető szakaszának negatív környezeti hatásai miatt
15 min read
2020. december 8-án Nyílt levelet illetve lakossági tiltakozást jelző tiltakozó, aláíró íveket adnak át több vezető tisztségviselőnek többek közt Újbudai Környezetvédő Szervezetek a leendő a Dél-Buda, Észak-Csepel és Dél-Pest közé tervezett Galvani híddal és a hozzá kapcsolódó úthálózat környezeti terhelése miatt.
Aki az Andor utca és az Egér út forgalmát ismeri, az pontosan tudja, hogy már jelenleg is kritikus az ezeken jelentkező forgalmi helyzet, ahogy az útvonal mentén élők ebből adódó környezeti terhelése is. Szinte érthetetlen, hogy milyen meggondolásból akarnak erre az útvonalra újabb forgalmi terhelést helyezni, ami vélhetően egy közlekedési káoszt, folyamatos dugót fog okozni ezen a szakaszon. ( A parkolás jelenleg is kritikán aluli állapotát már nem is említem) Az M1-M7 bevezető szakaszának feltorlódása miatt sokan az Egér út mentén próbálnak előbbre jutni, így ez a szakasz már régóta nem jelent menekülő utat, viszont az útszakasz mentén lévő Kelenvölgy, Péterhegy és Tóvárosban élők bejutását az Etele tér irányában teljesen ellehetetleníti tömegközlekedéssel és személyautóval egyaránt. A néhány perces út a reggeli órákban illetve délután a munkaidő végeztével a sokszorosa lehet.
(A kép csak illusztráció)
Eredetileg Déli tehermentesítő útnak hívták az Egér útat, ami nevéhez méltóan annyira sikeres lett, hogy ma már Déli Dúgóképző útnak is hívhatnánk. Amiről kevéssé beszélnek, hogy az M0-as híd szintén kritikus forgalmi helyzetének egy részét átakarják terelni a Galvani – Andor utca irányába, aminek az itt élők szempontjából beláthatatlan következményei lesznek. A szakértők az új hídra a Belvárosból napi cirka 40.000 autó átterelődését várja. Az érintett kerületek lakóinak azzal is számolniuk kell, hogy a munkálatok miatt esetleg több ezer fát is kivághatnak a pesti illetve a budai oldalon, igaz a tervek szerint a híd és úthálózata egy fasorokkal és zöldterületekkel szegélyezett városias körút lesz, széles gyalogosjárdákkal és kerékpárúttal. (persze ez még csak terv és mint tudjuk a tervek és a végeredmény nem mindig van összhangban)
“AZ ÚJ ÁTKELŐ MEGÉPÍTÉSÉNEK LEGFONTOSABB CÉLJA, HOGY BUDAPEST BELVÁROSÁNAK FORGALOMCSILLAPÍTÁSA MEGTÖRTÉNHESSEN, A BELVÁROS ÉLHETŐBBÉ VÁLJON, A KÜLVÁROSI KERÜLETEKBEN, ILLETVE AZ AGGLOMERÁCIÓBAN ÉLŐK KÖZLEKEDÉSI LEHETŐSÉGEI PEDIG JAVULJANAK.” – írták anno a fejlesztők. De vajon ezt hogyan fogják megélni a Belváros és az agglomeráció közt elhelyezkedő területek, különösen a XI és a IX kerület ?
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa – ez a főváros és a kormány közös városfejlesztési fóruma –
2019 FEBRUÁRBAN HAT LEHETSÉGES MEGOLDÁS VIZSGÁLATÁRÓL DÖNTÖTT AZ ÚJ HÍD FOLYTATÁSAKÉNT KIALAKULÓ PESTI KÖRÚT NYOMVONALÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN.
Az új híd pesti oldalának levezető úthálózata összetett kérdés, és a nyomvonalra számos verzió született, ezek vizsgálatára minden részletre kiterjedő hatástanulmány készült, amelynek már a feladatleírását, a vizsgálni javasolt jellemzőket is véleményezhették a civil szervezetek – többek között a Van Más Út (Kiserdővédők) képviselői is. De vajon miért nem összetett kérdés a Budai nyomvonal, ezt miért lehet gyakorlatiéag lesöpörni az asztalról ?
A Budapesti Fejlesztési Központ anno ezt írta: az elmúlt két évben folyamatos egyeztetés zajlott a civil szervezetekkel a híd úthálózatának nyomvonaláról. Mint írják: a civil szervezetek is megfogalmazhatták javaslataikat, így a BFK a hatástanulmányt illetően is minden paramétert egyeztetett a Kiserdővédőkkel. Az elkészült, 100 oldalt meghaladó eredmény bizonyítja, alapos előkészítés zajlott le. De ha ennyire figyelembe vették civil szervezetek véleményét, többek közt a Kiserdővédőkét, akkor hogy lehet hogy a lentebb idézett Nyílt levelet Ők is aláírták ? Hát igen sok itt kérdés még, de ettől a beruházás elindítása láthatóan gőzerővel zajlik, és ha nincs változás, akkor tiltakozás helyett a beletőrődés, és projekt következményeinek elszenvedése fog következni hamarosan.
Még a BFK (Budapesti Fejlesztési Központ) szerint is komoly forgalomnövekedést fog okozni a híd Újbudán, a sűrűn lakott és a mai forgalomtól is szenvedő Andor utcában és a Szerémi út déli szakaszán is!
Erhardt Attila, a Momentum XI. kerületi képviselője Facebook-oldalán fejtette ki a véleményét a kérdésről:
A Szerémi út déli szakaszának forgalma napi 9500 autóval növekedne, úgy, hogy a Galvani út ezen szakaszán már 14.500 autó a várt többlet! Azaz a Szerémi és a Galvani utak kereszteződésében a maihoz képest naponta 24.000 autóval több autó útja keresztezi majd egymást. A képviselő követeli, hogy a megnövekedett forgalmat a föld alatt vezessék el a sűrűn lakott területek helyett, és a híd levezető szakaszát vezessék el az autópályákig.
Az már csak hab a tortán, hogy az Etele téren épülő Plaza tervezett napi 50.000-es látogató számának egy jelentős része is az agglomerációból és az Egér úton fog érkezni illetve távozni, és Újbuda dunapartján illetve a tervezett útvonal mentén, annak közvetlen közelségében is számtalan ingatlan fejlesztési projekt zajlik, amelyek összességében több tízezer ember beköltözését illetve itteni munkahely teremtését jelenti, akiknek ide illetve innen el is kell majd jutnia valamilyen módon. Egy nem rég megjelent cikkünkben a DunaPart projekt önmagában 30.000 ember érkezését jelenti a következő néhány évben, ami kerület jelenlegi létszámát cirka 20%-al fogja megemelni. A nagyjából 160.000 ember mellett, akik kerületünkben él, a rengeteg megépült és épülőben lévő irodaházból adódóan, és természetesen a már meglévő nem kis létszámú munkahelyek messze nem csak a kerületben élőkből gyűjti be a munkavállalókat, így napi szinten több tízezer ember terheli tovább, az amúgy is túlterhelt kerületi infrastruktúrát. Azzal pedig már mindenki tisztában van, hogy Újbudán is messze nem követte az ingatlan fejlesztést megfelelő ütemben az infrastruktúra fejlesztése az elmúlt 30 évben. Nyakra-főre zajlik az építkezés jelentősen ritkítva a zöld felületet, és természetesen mindenki azt gondolja, hogy majd valaki más megoldja mindazt, amit megkövetelnének az ilyen fejlesztések. Kerületünkben már jó ideje jelentős a közlekedési és a parkolási káosz, kezdjük elveszíteni az “élhető kerület” címet. Látjuk-tudjuk és nem csak mi itt élők, de azok is, akik kerület és fővárosi szintjén a közlekedés, az infrastruktúra fejlesztéséért felelősek, akik az ingatlan projektekhez az engedélyeket megadják és még sem történik semmilyen változás, az egymásra mutogatáson kivül nem sokat látunk.
A Galvani híd helyének kiválasztása is kétségeket támaszt, de ha már ezt a helyet jelölték ki, akkor érthetetlen, hogy miért nem foglalkoznak, foglalkoztak megfelelő mértékben a Galvani – Andor utcai szakasz földalatti verziójának kiépítésével.
Íme az átadásra kerülő Nyílt levél teljes tartalma:
“Tisztelt Gulyás Gergely Miniszter Úr!
Tisztelt Vitézy Dávid Vezérigazgató Úr!
Tisztelt Fürjes Balázs Államtitkár Úr!
Tisztelt Karácsony Gergely Főpolgármester Úr!
Tisztelt Balogh Samu Márton Kabinetfőnök Úr!
Tisztelt Ámon Ada Főtanácsadó Asszony!
Mi, az aláírók, aggodalmunkat szeretnénk kifejezni a Dél-Buda, Észak-Csepel és Dél-Pest közé tervezett Galvani híddal és a hozzá kapcsolódó úthálózattal kapcsolatban. Elsősorban a Dél-Budán és Csepelen élők aggályairól, az itt élőkre várható hatásokról tájékoztatjuk Önöket.
Újbuda a területén átmenő autópálya és autóút-bevezetők (M1/M7, 6-os út), a (most tovább bővülő) vasútvonalak, a területére befutó hidak (Erzsébet, Szabadság, Petőfi és Rákóczi hidak) és hozzá kapcsolódó utak miatt nagyon szétaprózott, egyes városrészei között alig-alig van összeköttetés, átjárás. A többsávos autóutak, vasúti pályák erősen megnehezítik a kapcsolatot akár szomszédok között is. A tervezett Galvani hídhoz kapcsolódó levezető úthálózat a már most többsávos, túlzsúfolt Andor utcára és az Egér útra helyezne további jelentős forgalmat, ami az út kiszélesítésével, állandó autósforgalommal, Dél-Kelenföld, Kelenvölgy és Őrmező teljes elszigetelődésével járna. Észak-déli irányban a Szerémi és a Budafoki utak már most túlzsúfoltak, a jelenlegi forgalmat sem tudják sokszor levezetni. Nem elfogadható, hogy egy útra két híd (Rákóczi és Galvani) forgalmát vezessék!
A Galvani-híd dedikáltan a belváros teherforgalmát kívánja a külsőbb kerületekbe irányítani. Ez az elképzelés több okból is problémás:
- A hatalmas zajszennyezés, levegőszennyezés, állandó dugók nagyban csökkentenék az itt élők életminőségét! A teherforgalom elvezetésére az M0 híd és autópálya szolgál, kérjük a Deák Ferenc híd mielőbbi, megfelelő műszaki tartalmú átadását! A Rákóczi hídon most tapasztalható dugók az M0-ás déli szakaszának többéves, elhúzódó felújítási munkálatainak is köszönhetőek.
- A Galvani híd várhatóan az M0-ás autóút forgalmának egy részét is ide terelné (tulajdonképpen menekülő útvonalként működve), ami épp az eredeti szándékokkal ellentétes, hiszen teher- és átmenő forgalmat irányít a város felé.
- A forgalom átirányítása a belvárosban sem feltétlenül oldja meg a belső kerületek problémáit, mert számos kutatás igazolta, hogy új utak nyitásával keresletet gerjesztünk (a nagyobb kínálat nagyobb keresletet generál egy idő után), azaz a Galvani híd megépülésével Újbudán biztosan nagyobb lesz a forgalom és a várhatóan a belvárosban sem fog csökkeni az autós közlekedés! Hosszútávú megoldást csak a forgalomcsillapítás jelenthet, mind a belvárosban, mind Dél-Budán.
Dél-Budán elsősorban az agglomerációból érkezők közlekedési igényének csökkentését (távmunka ösztönzése, magas színvonalú helyi oktatás) és a közösségi közlekedésre való terelését tartjuk valóban eredményesnek.
Újbudán a növekvő lakosság és csökkenő zöldterület miatt kiemelt jelentőségű a Duna-part rekreációs funkciója. Kisebb beruházással összefüggő zöldterületet, sétautat és kerékpárutat lehetne létrehozni a Kopaszi-gát és a Savoya park között a Duna-parton. Ez Albertfalvának, Kelenföldnek és Lágymányosnak hatalmas potenciál a levegőminőség javítás, a zajterhelés csökkentés, a természethez való kapcsolódás, a feltöltődés és a sportolás szempontjából. A Duna és ártere Natura 2000 terület, amelynek biodiverzitását veszélyeztetné a Galvani híd. További előnye lenne ennek a Duna-parti zöld sávnak Budafok és a déli agglomerációból érkezők kerékpáros közlekedésének megkönnyítése. Ezt a potenciált teljesen tönkretenné a Galvani híd, amely ennek az összefüggő Duna-parti területnek a közepén vezetne át egy autópályát.
A Duna-parti barnamezős területeken (a Duna és a Fehérvári út között) már most annyi építési engedélyt adtak ki, hogy a környékre a következő 1-2 évben kb. 15.000 új beköltöző érkezik és számos irodaház is épül a területen. A lakóházak nagyon sűrűn helyezkednek el, az épületek között a legtöbb helyen nem alakítanak ki közparkot, játszóteret, sportpályát. Ezért különösen fontos, hogy ezen az újonnan beépülő térségben minden meglévő zöldterületet megőrizzünk és területet biztosítsunk továbbiak kialakításának! A WHO ajánlás szerint egy embernek min. 9 m2/fő zöldterület szükséges. Ez az arány Újbudán 6 m2/fő, amit az új beköltözők tovább rontanak. Továbbá a zöldterületek környezete sem elhanyagolható: nem mindegy, hogy egy csendes, tiszta levegőjű helyen található a park, vagy egy állandó autós- és teherforgalmat bonyolító, zajos, rossz levegőjű híd mellett. Az eddigi információink szerint a Galvani híd miatt az Andor, Szerémi és Budafoki útra számított várható forgalmi adatok nem számolnak a Duna-parti barnamezős területek beépülésével, ami lakásonként 1/2 autót számolva is 3500-4000 gépkocsival növeli meg ezen utak forgalmát, az irodaházakba érkezők további jelentős autós közlekedést generálnak, és a várható további beépítés még nagyobb forgalmat vetít előre. A közlekedési infrastruktúra már most telített: a Budafoki és Szerémi úton mindennaposak a dugók, ezen a területen csak busz közlekedik, ami a dugók miatt nem alternatívája az autós forgalomnak. Ennyi ember közlekedése csak közlekedési igény csökkentésével (távmunka, 15 perces város), a tömegközlekedés, a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztésével és forgalomcsillapítással megoldható! A rozsdaövezeti túlzott beépítés további részleteiről itt olvashatnak: https://www.peticiok.com/maradjon_elhet_ujbuda_-_tiltakozas_a_duna-part_tulepitese_ellen
A Covid-járvány miatt különösen felértékelődnek a gyalogosbarát terek, a kikapcsolódást jelentő zöldterületek, a tiszta levegő, a csend, a szomszédság szerepe, a közelben élők összekapcsolódása, összetartása. Mindezek ellen hat a Galvani híd terve, ami a levegőszennyezéssel, zajterheléssel, városrészek elválasztásával, dugókkal, stresszel, zsúfoltsággal, zöldterületek csökkenésével járna. A jelenlegi vírus terjedése és a magas levegőszennyezés kapcsolata bizonyítottan igazolt, így ezzel a beruházással közvetlenül veszélyeztetnék az itt lakók életkilátásait. A jelenlegi lakók csendes, kertvárosias, élhető helyre költöztek; a most beköltözők is ezért fizetnek különösen magas árakat az új ingatlanjaikért, a Galvani híd megépülésével ez mind veszélybe kerülne, ami a jelenlegi lakások értékvesztésével is járna.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Dél-Buda és Csepel életét ilyen nagymértékben befolyásoló projektről csupán a sajtóból értesülünk, a dél-budai hatásokról még onnan sem, semmilyen lakossági fórumról, tájékoztatóról nem tudunk. Minél előbb szeretnénk megismerni azt az előzetes tanulmányt, ami azt mutatja, hogy az új Duna-híd legjobb helyen a Galvani út meghosszabbításában lenne. Véleményünk szerint a Galvani híd túl közel van a Rákóczi hídhoz, zsúfoltságot okoz Kelenföldön, egy amúgy is túlzsúfolt területen, Csepelen ipari területre vezet, ami teherforgalmat generál és a csepeli lakosokat alig kapcsolja be az út vérkeringésébe, helyzete miatt a budafokiaknak sem jelent összeköttetést sem Csepellel, sem a pesti oldallal. Az eddig látott adatok szerint, ha már új Duna hidat építünk, sokkal előnyösebb helyen lenne a Savoya park magasságában (Albertfalvi híd), ahol Budafoknak, Csepel belvárosának is lenne összeköttetése egymással és Dél-Pesttel, egy sokkal kevésbé leterhelt, zsúfolt helyre futna be a híd Dél-Budán, és kevésbé venne el zöldterületeket a várostól. A közlekedési szakemberek is az Albertfalvi híd mellett érvelnek: az innen levezető utak sokkal jobban illeszkednének a város közlekedési szerkezetébe.
Szeretnénk, ha az eddigi és jövőbeni hatásvizsgálati eredmények, várható forgalmi adatok nyilvánosak lennének, és a dél-budaiaknak és csepelieknek lenne lehetőségük nemcsak megismerni, de bele is szólni az új Duna híd elhelyezkedésébe, jellemzőibe, kialakításába. A https://budapestujkorutja.hu/reszveteliseg/ oldalon közzétett kérdőívet kitöltöttük, de nagyon manipulatívnak tartottuk és a kitöltők eloszlásán azt láttuk, hogy többségük nem a kerületben él, hanem átmenő útvonalként tekint Újbudára. Hogy lehet egy Újbudára tervezett hídról nem az újbudaiak véleménye alapján dönteni?
A készülő új Duna híddal kapcsolatban az alábbi elvárásaink vannak (remélhetőleg, ez az Albertfalvi híd lenne):
- a híd átadásával a rajta kiépített villamosvonal és kerékpárút is kerüljön átadásra,
- legyen a híd városi híd, teherforgalmat 3,5 t fölött ne engedjenek rá,
- a híd az itt élők (újbudaiak, budafokiak és csepeliek) jobb kapcsolódását szolgálja, ne az M1/M7 autópálya és Dél-Pest (távlatosan a Liszt Ferenc repülőtér) összekötésére szolgáló autópálya legyen,
- 50 km/h sebesség-korlátozás legyen a hídon és a levezető utakon, szintbeli kereszteződések legyenek a levezető szakaszokon, a kapcsolódó úthálózat maximum 2×2 sávos legyen,
- alakítsanak ki a levezető utak környékén minél több zöldterületet, közparkot, gyalogosbarát teret, kerékpárutat, a villamospályát füvesítsék, a megállókban zöldtetőt használjanak.
Dél-Buda nem az agglomerációból érkező autósok és a teherforgalom átmenő autópályája, hanem az itt élők lakóhelye! Kérjük, ennek figyelembevételével határozzák meg az új Duna híd helyét és jellemzőit és vonják be az itt élőket a tervezésbe!
Budapest, 2020.12.07.
Tisztelettel: KörTér – Környezettudatosak Tere Újbudán
Aláírók:
Karátson Gábor Kör
Kiserdővédők
Kisközösségi Program
Magyar Közlekedési Klub
Ökotárs Alapítvány
Bereczky Gábor, Védegylet Újbuda
Nyikom Tibor, 10 millió fa – XI. kerületi csoport
Szabó Dávid, Miutcánk.hu
Bajomi Bálint, biológus, természetfotós, XI. kerületi lakos
Gévai Csilla, író, illusztrátor, környezetvédő, XXII.kerületi lakos ”
A Lokálpatrióta természetesen ott lesz és interjút készít az érdekeltekkel illetve tájékoztatni fog az eseményről…. Holnap este tehát folytatás következik !
