2022.06.27.

Lokálpatrióta

Újbuda civil hírportálja

Dániában jöhet létre a világ egyik legnagyobb függőleges farmja

5 min read

A létesítmény évente 1000 tonna leveles zöldséget termel majd.

Taastrupban egy új függőleges farmon leveles zöldségeket fognak termeszteni. A Koppenhágához rendkívül közel található helyen Európa legnagyobb és leghatékonyabb ilyen típusú létesítményét építik fel, amely egyúttal a világ egyik legnagyobb függőleges farmja is lesz. Az új komplexumban 14 emeleten zajlik majd a termesztés, a zöldségek föld helyett vízben fognak nőni. A projekt a Nordic Harvest nevű helyi startup és egy tajvani technológiai cég együttműködéseként valósul meg.

Foto af salat, der spirer op i et vertikalt landbrug

A tervek alapján az új függőleges farm teljes kapacitása naponta akár 3 tonna leveles zöldség megtermelésére lesz elegendő, a folyamat 2021 elején indulhat el. A szakemberek az első szakasz keretében többek között mentát, bazsalikomot, rukkolát és spenótot termelnek majd. Az első éttermek és üzletek 2021 első negyedévében fogják megkapni az első szállítmányokat.

Anders Riemann, a Nordic Harvest alapítója elmondta, hogy kereken 20 saláta- és zöldségfajtát akarnak termeszteni. A szükséges technológiát – köztük robotokat, szoftvereket, világítást – a YesHealth Group nevű tajvani vállalat szállítja majd. A teljes évi termelés 1000 tonna lesz. Riemann szerint a létesítmény már az első évben nyereséges lesz. A YesHealth be akarja bizonyítani, hogy a függőleges mezőgazdaság nagyobb mértékben is megvalósítható.

A hasonló profilú berlini Infarm ügyfelei között már megtalálható a Kaufland, az Aldi Süd, az Edeka és a Metro. A vállalkozás olyan üvegszekrényeket készít, amelyekben a növények természetes körülmények között növekedhetnek, fejlődhetnek. Az egyes modulokat számos szenzorral látják el, hogy mérni lehessen a hőmérsékletet, a pH-értéket, a fényviszonyokat és a tápanyagok sűrűségét. A függőleges farm-üzletbe augusztusban beszállt a Bayer is.

 
Daniel Podmirseg, a bécsi Függőleges Farm Intézet (VFI) alapítója és kutatója kijelentette, hogy egy olyan időszakban élünk, amelyben már hosszú ideje beszélnek a függőleges növénytermesztő farmokról, de azokat még mindig nem építik célzottan. A fő nehézséget a magas befektetési költségek és a túl kevés prototípus jelenti. Elsősorban a költségeket kellene csökkenteni, mert emiatt a ma függőleges farmokon termesztett zöldségek és gyümölcsök szinte megfizethetetlenek. Amennyiben ez megváltozik, azonnal javulhat a helyzet. Ezen poblémák megoldásán dolgozik a VFI.
 
Az épületeken belüli növénytermesztés elsősorban Japánban örvend növekvő népszerűségnek. Ennek hátterében az áll, hogy a helyiek teljesen másképp viszonyulnak a technológiához, mint az Európában élők.

A függőleges farmok egyik legnagyobb problémáját az energiafogyasztás jelenti. A VFI egy szimulációs szoftvert használ az elfogyasztott energiamennyiség pontos kiszámítására. Egyetlen paradicsom termesztéséhez például négyzetméterenként 268 kilowattóra kell – ez rendkívül sok és ezen minél előbb változtatni kell. E probléma ellenére Podmirseg úgy vélte, hogy nem lehet majd kikerülni az épületeken belüli növénytermesztést és az élelmiszerek bizonyos százalékát ott kell majd megtermelni, ahol elfogyasztják azokat. A városokban az emeletes házak mellett számos kihasználatlan terület és felület (pincék, padlások stb.) van, ahol növények termeszthetők. Így biztosítani lehetne azt is, hogy vészhelyzetben is megvalósuljon az élelmiszer-ellátás. Ehhez társulnának még az embereket érintő pozitív hatások.

Ausztria úttörőnek számít a területen, nyugati szomszédunknál építették az első függőleges farmokat. Langenlois településen már az 1960-as években működtek az első prototípusok, amelyeket a Ruthner nevű cég épített. Az 1980-as években világszerte összesen ilyen 40 ilyen függőleges növénytermesztő tornyot építettek, az egyik még ma is áll Oberlaa területén. A szakemberek jelenleg azzal foglalkoznak, hogy átkutassák a Ruthner archívumait és feldolgozzák az ott található anyagokat és információkat. A munkát nehezíti, hogy a vállalat az 1980-as évek végén megszűnt. Ahogy Podmirseg fogalmazott, azóta számos jó ötlet hever parlagon, amelyek megvalósítása jelentősen javíthatna a jelenlegi helyzeten.

 
A technológiával foglalkozik többek között az Infarm nevű startup, amely olyan üvegszekrényeket készített, amelyekben a növények természetes körülmények között növekedhetnek, fejlődhetnek. Az egyes modulokat számos szenzorral látják el, hogy mérni lehessen a hőmérsékletet, a pH-értéket, a fényviszonyokat és a tápanyagok sűrűségét. Jelenleg 50 ilyen berendezés üzemel szupermarketekben, éttermekben és raktárakban, köztük az Edeka és a Metro áruházaiban. A cég 2019 közepéig azt szeretné elérni, hogy összesen 1000 farm működjön Európában. Az Osram is kiemelten érdeklődik a terület iránt, ami nem csoda, hiszen a technológia hatalmas piac a világítástechnikai cégeknek. Az Osramnál 200 szakember foglalkozik az okosfarmok témájával.
 
Az Infarm eddig 150 millió dollárt gyűjtött kockázatitőke-befektetőktől és nemrég az Aldival kötött hasonló együttműködési megállapodást, amelynek keretében a közeljövőben 300 Aldi-üzletbe fog függőleges farmokon termesztett növényeket szállítani. A startup immár hét európai országban és Észak-Amerikában van jelen, a helyi áruházakban 900 szekrény van kihelyezve és emellett 10 nagyobb központi létesítmény üzemel.
 
 
 
 
 
 
error

Enjoy this blog? Please spread the word :)

RSS
Follow by Email
Twitter
Youtube
Pinterest