2021.11.27.

Lokálpatrióta

Újbuda civil hírportálja

Évről évre drágulnak a dohánytermékek, a fogyasztók száma azonban nem csökken…tehát tellik rá, míg másra nem.

5 min read

Hiába drágultak 2020-ban 10 százaléknál is nagyobb mértékben a dohánytermékek, nem úgy tűnik, hogy az emberek nagy tömegben hagynák abba a dohányzást. Ami pedig különösen aggasztó, hogy az olcsóbb és rosszabb minőségű szivarka iránt nő leginkább a kereslet, a cigarettáé és a finomra vágott dohányé stagnál.

2020 első 9 hónapjában 631,3 milliárd forint értékben vásároltak az emberek dohánytermékeket a nemzeti dohányboltokban, amely 11,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban, miközben az árak átlagosan 10,8 százalékkal emelkedtek a KSH adatai szerint.

A 0,6 százalékos különbség jelenthet mennyiségi emelkedést, vagy átrendeződést az egyes termékek között. Az utóbbit igazolja a NAV adatsora a szabadforgalomba kerülő jövedéki termékekről. Ez alapján a trafikoknak évente 8-8,2 milliárd szál cigarettára van igényük, és nagyjából ez jellemezte a piacot két évvel ezelőtt is.

finomra vágott dohányból nagyjából 4300 tonnára van igény évente, ez két évvel ezelőtt még az 5 tonnához közelített, 2020-ban azonban stabilizálódott a piac.

Drágulás jön 2021-ben

 
A jövedéki adó emelése miatt tovább drágulnak a dohánytermékek 2021-ben, januárban és áprilisban is. A gyártási költségek változását nem figyelembe véve – egy átlagos doboz cigi ára áprilisra 1400 forint helyett 1626 forintba kerülhet.

Egyértelmű növekedés látható azonban a szivarkáknál, ami nem jó hír, mivel ezek között sok az olcsó és rossz minőségű termék. A 2020. novemberrel végződő 12 hónapban több mint 700 millió került forgalomba, szemben az egy évvel ezelőtti alig több mint 600 millióval. Ez a mennyiség persze egy nagyságrenddel kisebb, mint amennyi cigaretta fogy, de jól mutatja, hogy sokan nem teszik le a cigarettát, hanem olcsóbb alternatívák felé fordulnak.

Ilyen az e-cigaretta, amelynek töltőfolyadéka szintén jövedéki termék és adó is sújtja. Ebből évente 12-19 millió milliliterre van igény itthon. Az e-cigaretta mellett az úgynevezett hevítéses dohánytermékek is terjednek, bár egyelőre még együtt sem hasítanak ki óriási piacot a hazai fogyasztók között.

Az elmúlt években – részben a jövedéki adó európai uniós minimumszintre emelése miatt – a cigaretta az egyik legnagyobb ütemben dráguló termékek közé tartozott. Ezt súlyosbította a dohány-kiskeresekedelmi rendszer átalakítása és a trafikok megjelenése. Ennek ellenére eddig nem úgy tűnt, hogy tömegek szoktak volna le a dohányzásról, inkább kifizették a magasabb vételárat.

Vélhetően nem okoz majd komoly törést a fogyasztásban az sem, hogy idén január 1-jétől és április 1-jétől két lépcsőben emelkedik a cigaretta, a vágott dohány, a szivarka és az e-cigaretta töltőfolyadékának jövedéki adója is.

A cigaretta esetében egy régi elmaradását rendezheti Magyarország az Európai Unió felé, ugyanis hazánk egy ideje az egyetlen ország, amely nem teljesítette az adóra vonatkozó minimumkövetelményeket. Emiatt már eljárás is indult Magyarország ellen.

2020-ban tehát várhatóan mintegy 840 milliárd Ft értékben vásárolnak Magyarországon cigarettát.

Szám-Lap – A szenvedélybetegségek világa

2019-ben Magyarország lakossága 9.772.756 fő volt, tehét éves szintena csecsemőket is beleszánítva éventa 86.000 Ft-ot költünk el dohánytermékekre. A magyar  felnőtt lakosság 35%-a (ezzel az átlaggal Európában a legmagasabb értékek közt vagyunk) Világszinten jelenleg 1,5-1,7 miliárd ember dohányozhat. A fiatalkorúak körében is 20-25% körüli a dohányzók száma.

Fenti adatok alapján ezt 840 milliárd forintot nagyjából 3,5 millió ember költi el, ami 240.000 Ft/Év/fő, azaz 20.000 Ft/Fő/hó. Az 1400 FT-os cigaretta doboz árral kalkulálva ez bizony 15 doboz/hó

Csak az érdekesség kedvéért egy magánegészségügyi ellátást biztosító szolgáltatás (kórházi ellátást ebbe nem beleértve) havi biztosítási díja cirka 28.000 Ft/ hó a 40 alattiaknak.

Ha megnézzük azt is, hogy évente mennyit költ a magyar lakosság szeszes italra, kábítószerre, édességre, és más nem kifejezetten létfontosságú termékekre, hogy mekkora éves szinten az az összeg, amit fogyasztási hitelek formájában költünk el, akkor egyértelműen az látható, hogy miközben pl. magánegészségügyi ellátást biztosítási formában a lakosság teljes számához viszonyítva még aránytalanul kevesen veszünk igénybe (fizetünk érte), szintén aránytalanul kevesen rendelkezünk nyugdíj típusú megtakarítással, addig az ezekre minimálisan befizetendő/befizethető havi összegeknél többet költünk el a fenti kategóriákban. A következtetést mindenki vonja le önmaga, és amikor azt halljuk tennék félre nyugdíjra, költenék a magán orvosi ellátásra, de nincs miből, akkor a fenti tényszámokat is tegyük az állítások mellé. Természetesen vannak és nem kevesen, akik nem dohányoznak, nem fogyasztanak szeszesitalt, mégis minimum szinten élnek, és ténylegesen nem telik a nyugdíj takarékosságra, vagy a TB-t kiegészítő magánegészségügyi ellátásra, de fenti adatok alapján ettől még tény, hogy mintegy 2,5 millió embernek például tellik a jövedelméből erre az átlag 20.000 Ft-os havi cigaretta fogyasztásra, és azt nem tudjuk más káros, vagy felesleges foygasztása van-e még.

error

Enjoy this blog? Please spread the word :)

RSS
Follow by Email
Twitter
Youtube
Pinterest