2021.11.27.

Lokálpatrióta

Újbuda civil hírportálja

Mennyit ér a magyar nyugdíj az Unióban ?

5 min read

Az Eurostat legfrissebb, 2018-as adatai szerint a magyar öregségi átlagnyugdíj 380 eurót tett ki, ami nominálisan mindössze egyharmadát, vásárlóerejét tekintve pedig felét jelentette az uniós átlagnak. Ezzel hazánk a tagállamokra készített rangsorok utolsó harmadában található. -derül ki a napi.hu cikkéből.

Az Eurostat legfrissebb adataiból számítható statisztika szerint – mely az öregségi nyugdíjakra fordított állami kiadást viszonyítja a nyugdíjasok számához – 2018-ban a vásárlóerő-paritáson számított magyar átlagnyugdíj 51 százalékát tette ki az európai uniós (EU-27) átlagnak. Magyarország ezzel a 20. helyezést érte el a 27 ország rangsorában. Magyarországon öregségi nyugdíjasnak a korbetöltött öregségi nyugdíjasok és a 40 év munkaviszonnyal nyugdíjba vonult nők számítanak. Számuk 2018-ban 2 millió fő volt.

Az egész régió nagy lemaradásban van

A visegrádi országok közül hagyományosan Lengyelországban a legmagasabb az időskorúaknak nyújtott juttatások vásárlóereje, ugyanakkor figyelmet érdemel az az immár sokéves tendencia, hogy a nyugdíjak vásárlóereje egyik visegrádi országban sem konvergál az uniós átlaghoz.

Az adatok szerint 2018-ban az uniós (EU27) havi öregségi átlagnyugdíj 1200 eurót tett ki, 25 százalékkal (mintegy 240 euróval) többet, mint 2008-ban. Ugyanebben az évben a magyar átlagnyugdíj 380 euró volt, ez 9 százalékkal (30 euróval) több mint 10 évvel korábban.

Pedig az átlagnyugdíjat növelheti a nyugdíjas populáció összetételének változása is, az, hogy a munkaerőpiacról a nyugdíjasok táborába belépők jellemzően nagyobb nyugdíjjal rendelkeznek, mint a már korábban nyugállományba vonultak. Hazánkban – a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése ellenére is – 728 ezren vonultak öregségi nyugdíjba a 2009-2018 közötti időszakban.

A 2018-as évről készített rangsorban 22. helyre került Magyarország, a vásárlóerő-paritáson számított rangsorhoz képest még Észtország és Szlovákia került elénk. E két, eurót használó tagállamban lényegesen magasabb már a fogyasztás árszintje a magyarnál, ami euróban számítva nagyobb nyugdíjak kifizetését teszi szükségessé.

Mennyit jelent a 13. havi nyugdíj?

Tegyünk egy gondolatkísérletet és vegyük számításba a mostanában sokat emlegetett 13. havi nyugdíjat. A téma aktualitását az adja, hogy a Magyar Államkincstár ma este utalja át a plusz egyheti nyugdíjat (a normál havi juttatással együtt), így az érintettek bankszámláján holnap, azaz pénteken lesz rajta a pénz. Ez a tavaly tavasszal beharangozott 13. havi nyugdíjnak a 2021-re eső első része, amely egyheti pluszjuttatást jelent. Akinek a postás viszi ki a járandóságát, az néhány nappal később jut hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök még 2020. április 6-án jelentette be, hogy a négy év alatt fokozatosan visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. Eszerint elsőként most, azaz 2021 februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egyheti plusz nyugdíjat kapnak, majd 2022-ben már kéthetit, 2023-ban háromhetit és 2024-ben és az azt követő években mindig plusz egyhavit.

Egy átlagos összegű (150,6 ezer forintos) nyugdíjban részesülő csaknem 37 650 forintot kap – a 13. havi nyugdíj első részleteként – 2021 februárjában, a havi nyugdíján felül. Szakértők szerint a nyugdíjkassza terhelését jelentősen növeli majd ez a korábban nem tervezett kiadás. Az öregségi nyugdíjasok mellett az árvaellátásban, az özvegyi nyugdíjban, valamint a nyugdíjszerű ellátásban részesülők – összesen 2,56 millió ember – kapják meg idén az egyheti pluszjuttatást, összesen mintegy 77 milliárd forint értékben. A kormány döntése értelmében a 13. havi nyugdíjnak nincs felső plafonja,

Így fest tehát a gondolatkísérlet: amennyiben a 13. havi nyugdíjat – 2024 helyett – már 2018-ban megkapták volna a magyar öregségi nyugdíjasok, az mintegy 30 euróval nagyobb, 410 eurós átlagnyugdíjat eredményezett volna. Vásárlóerejét tekintve az 51 százalékos EU-átlag ugyan 56 százalékra nőne a magyar nyugdíjasok járandósága, azonban a növekedés egyik megközelítésben sem elegendő ahhoz, hogy a rangsorokban akár egyetlen előttünk található országot is megelőznénk.

Keveset költ az állam a nyugdíjasokra

Magyarországon 2018-ban a GDP 6,8 százalékát fordították öregségi nyugdíjakra, szemben az EU 10,1 százalékos átlagával. Az alacsonyabb magyar arányt alapvetően a GDP arányában is kicsi átlagnyugdíj magyarázza, mivel a nyugdíjasok népességen belüli aránya szinte megegyezik az uniós átlaggal (20,8 százalék, illetve 21,2 százalék).

Az államháztartás nyugdíjcélú bevételeit finanszírozók körében jelentős átrendeződés valósult meg a 2008 és 2018 közötti időszakban – derül ki az Eurostat adataiból. Tízéves időtávban ugyanis a munkáltatói hozzájárulások euróban számított összege 14 százalékkal csökkent (7,3 milliárd euróról 6,3 milliárd euróra), a munkavállalóié ugyanakkor a 2,3-szeresére nőtt (1,8 milliárd euróról 4,2 milliárd euróra).

A magyarországi munkáltatók nemzetközi versenyképességét kétségtelenül javította, hogy a munkaerőköltségükön belül az egy órányi munkavégzésre jutó közterhek értéke – az EU-s tagállamok közül egyedülállóan – nálunk 2018-ban kevesebb volt, mint 10 évvel korábban (1,8 euró, illetve 2,3 euró).

A ledolgozott munkaórák nemzetgazdasági szinten számított száma ugyan 11 százalékkal nőtt a tíz év alatt, de ez csak részben kompenzálta a közterhek csökkenését, az államháztartás munkáltatóktól származó nyugdíjcélú bevétele így csökkenést mutat.

error

Enjoy this blog? Please spread the word :)

RSS
Follow by Email
Twitter
Youtube
Pinterest