Facebook csoportok sajátos demokrácia és szólás szabadság értelmezése. Adminok a célkeresztben…
11 min read
Van egy szó, amit mindenki ismer, úgy gondolja tudja annak pontos jelentését, képes értelmezni, és amit mindenki már szinte közhely szinten emleget és elvben (állítólag) küzd érte…
ez a szó a DEMOKRÁCIA !
De a mi helyzet a demokráciával valóban ? Egyáltalán létezik, létezett bárhol, bármikor valamilyen formában ? És a nagy általánosság mellett mi a helyzet ezzel a szóval hazánkban politikai identitásunk mellett és politikai identitástól, hova tartozástól függetlenül ? Hogy működik, működik-e egyáltalán a demokrácia, a demokratikus írányítás a közösségek érdekében pl a facebook közösségi csoportjaiban ? Vagy a facebook közösségek valóban egyes személyek és bizonyos ideológiák eszközei, ami a a csoprottagok megtévesztésére és befolyásolására szolgál ?
Nehéz kérdések ezek, de nem szabad elmenni mellettük, tudnunk kell mi van értünk és valójában mi van másokért általunk ….
És végül mi a helyzet a demokrácia kisöccsével a SZÓLÁSSZABADSÁGGAL ugyan ebben a közegben ?
Mit mond a wiki a demokráciáról?
A demokrácia szó az ógörög δημοκρατία (demokratia) szóból származik, jelentése a nép uralma.
I.e. 700 körül az ógörög poliszokban az arisztokrácián kívüli társadalmi rétegekből, a gyarmatok révén, sokan meggazdagodtak, majd beleszólást követeltek a poliszok irányításába. Ennek hatására alakultak ki: bulé (tanács), arkhónok tanácsa (areioszpagosz, a polisz vezetőinek tanácsa) héliaia (népbíróság), sztratégoszok (katonai kormányzók) tanácsa. Kr.e. 621-ben Drakón arkhón írásba foglalta a szokásjogot, és új törvényeket vezetett be, melyek megszüntették a kiváltságokat. Kr.e. 594-ben Szolónt választották arkhónná, aki bevezette az adósrabszolgaság intézményének eltörlését és a származás helyett a vagyoni helyzet lett a politikai jogok alapja. Először nemzetségi alapon választották a négyszázak tanácsát, majd később négy közigazgatási egységre osztotta a poliszt. A közfeladatokat pedig felosztotta a közintézmények között. Szolónt követően egy időre a politikai rendszer fejlődése a demokrácia irányába megtorpant, sőt önkényuralommá rendeződött vissza. Kleiszthenész Kr.e. 508-ban meghirdetett reformjai a politikai rendszer gyökeres megváltozását hozták.
A legfelsőbb hatalom az ekklészia (népgyűlés) kezébe került és a legfontosabb kérdésekben közvetlenül dönthettek. Hozzájuk tartozott a törvényhozás, a háború és béke kérdése. Évente 40 alkalommal ülésezett. A reformok egyik célja a politikai rendszer stabilitásának a biztosítása volt: A poliszt tíz közigazgatási egységre osztották, amely biztosította a különböző társadalmi rétegek és területek arányos elosztását és képviseletét. A tisztségviselőket úgy sorsoltak ki. A területek önálló katonai egységekkel rendelkeztek, melynek vezetőjét egy évre választották. A tisztségviselők ellenőrzését folytató intézmény tagjait választásokkal határozták meg. Az esküdtbíróság tagjait szintén sorsolással állapították meg. Az önkényuralom újbóli kialakulásának megakadályozására létrehozták a cserépszavazás intézményét is. Az athéni lakosság mindössze tíz százalékának volt politikai joga, de a politikai rendszerük hatására megindult a gazdasági fejlődés, ami a lakosságnak jólétet biztosított. I. e. V. század második felében Athén a háborúban vereséget szenvedett és ekkor felszámolták a demokráciát.
A kutatás jelenlegi álláspontja a demokráciát nem tartja az ókori görögség jellegzetes rendszerének, sőt kifejezetten ritka előfordulásával számol. Németh György közel hétszáz görög polisz tüzetes vizsgálata után mindössze tizenháromban talált demokráciát, azok zöme is Athén befolyása alá tartozott.
Kimondhatjuk tahát, hogy a demokrácia cirka addig tartott, amíg annak megalkotója, és annak igen kevés követője volt és az se tartott sokáig. Megtartottuk a népgyűlés rendszerét, csak parlamneti demokráciának hívjuk, igaz nem korlátozzuk ezt évi 40 alkalomra, de ha azt nézzük hányan vannak jelen a parlamentben egy-egy ülésen, ebből hányan alszanak, vagy olvasgatnak, hányan nem szólalnak fel egyszer sem szavazóik érdekében egy év alatt, akkor valójában a mai parlamenti munka sem tesz ki többet 40 napnál (alkalomnál), söt…
A Demokrácia tehát egy elvi fogalom, egy vágy, egy illúzió, amire baromi jó dolog hivatkozni, egy pajzs bérmilyen témában, vitában, buzdítás, hogy legyen miért elviselni azt ami van, de valójában a demokrácia nem létezik, max. törekszünk rá, de akkor ezzel a kijelentésemmel baromi pozitív voltam. Hosszasan írhatnék a hazai és a nagy nyugati demokráciákról az USA-tól (a demokrácia szót ömlengve ismételgető világ agresszortól) az Unió vezető hatalmainak demokrácia értelmezéséig, amit egyre többször értékelnek picit másként a polgáraik és lesz egyre több autó és bolt a tűz és a fosztogatás áldozata, de ez egy külün cikket érdemel, most maradjunk a közösségi oldalak, csoportok demokrácia és szólásszabadság értelmezésénél.
A közöségi paltformok többek közt a demokrácia, a szólásszabadság erősítésére jöttek létre, de vajón mi lett ezekből mostanra ?
A legnépszerűbb, legismertebb ilyen közösségi platform jelenleg a facebook, ami láthatóan vergődik a saját demokrácia elméletében, képtelen kiszűrni azt ami valóban ártalmas, gyülöletkeltő, illetve megfelelő szakszemélyzet hiányában azt is törli, korlátozza, ami valójában bőven a vélemény nyilvánítás határain belül van, de hát erre találta ki a Facebook a jelentés funkciót 🙂 Így nem kell ellenőrizgetni, hogy mi az igazság, jelentették, akkor automatikusan törlök, korlátozók. Persze jogodban áll titakozni, még bizonygató leveelt is írhatsz, amit nem hogy ember enm olvas el a másik oldlaon, de még logaritmus sem fut át rajta, tipikus szemétkosárba megy történet. Vagy lásd a napjaink politikai ügyeit. A facebook sajátos értelmezés alapjéán az egyik jogos vagy nem jogos vélemény nyilvánítást lázadásnak minősiti és elkezd tiltani, míg egy másik megmozdilásból, ahol szintén törtek, zúztak, fosztogattak (rengeteg ilyen volt világszerte) szinte nemzeti ünnepet kreálnak. Eljutottunk az orwelli egyenlők és egyenlőbbek elvhez, ahol majd Napoleon, ne nem a hadvezér, hanem valamelyik szimpla disznó eldönti, hogy hol az igazság és mi a többség érdeke.
És ezzel eljutottunk az alap felvetéshez a Nagy Testvér közösségi paltformjainak Kis Adminjaihoz, akik persze Napoleonnak gondolják magukat, na nem az orwelli disznóra célozva.
A Facebook csoport alapítási szabadsága és népszerűsége sokak fantáziáját megmozgatta, a szereplésre vágyóktól, a frusztrált, elnyomott, végre kiélhetem magam típusokon át, a párt vazallusokig, akik természetesen nem kötődnek szorosan kedvenc pártjukhoz, mert azért adjunk picit a külsőségekre, az a bizonyos lóláb ne lógjon ki annyira.
Az ideológiai harcosok, párt vazallusok, vagy akár bérelt trollok előszerettel hoztak létre népszerű témákban, vagy adott helyekhez kötödő csoportokat. amelyek természetesen már működési szabályzatukban is kiemelten hirdetik, hogy politika mentes. Na már egy ideig, ami a beetetés időszaka, aztán amikor a létszám elegendő nagyságúra duzzadt ahhoz, hogy bújtatott ideiológia képzés alapja lehessen, akkor elindulnak (nem admintól, szigorúan csoprottagoktól, akik persze beépített emberek is lehetnek) a szabad vélaemény nyilvánítás jegyében a MÉM-ek, majd a már nyíltan adott oldal, politikai meggyőződés mellett érvelők (bár ha őszinte akarok lenni, akkor inkább a valamely oldal ellenérvelők a jellemző) posztjai, amiket az oldal szabályzata ellenére az admin nem piszkál. Na egészen másként cselekszik persze a másik oldal hasonló bejegyzéseivel, azokat már ki sem engedi, mert az ilyen csoportoknál nem véletlenül az a jellemző, hogy poszt csak admin engedélye után tud megjelenni. (meg is jelent a demokrácia sajátos értelmezése admin szerepkörben, elvégre már az ókori Görögországban is igen gyorsan kevesen döntötték el, hogy mi is jó a “többségnek”) Hát így lesz a Marson hallottam, Jupiteren találtam, az erdei poszáta kedvelők és a népdalt éneklő bélyeggyűjtők csoportja egyszer csak egy politikai idieológiát előbb burkoltan, majd egyre nyiltabban hirdető, vállaló csoport. Pedig mintha többek közt pont az ilyenek ellen is jött volna létre a nagy közösségi média, hogy a vélemény szabad legyen.
Régi mondás szerint a DEMOKRÁCIA az ANARCHIA előszobája, mert ahol sokan akarnak pofázni és dönteni, abból mi más kerekedhetne ki, mint mini demokráciák (vagy inkább banánköztársaságok) gyülekezete közösségi média szintjén és úgy általában is, ami aztán akár a polgárháború alapja lehet, mert hát az ember már csak ilyenek, nagyon szeretik a demokráciát, de csak a sajátjukat 🙂
De nem csak politika állhat a háttérben, vannak olyan csoportok is, amiket az egyébként elonyomott, frusztrált emberek hoznak létre, hogy végre adminként ők frusztrálhassanak, nyomhassanak el másokat, mondhasság meg mi a tuti, ki, mikor mit mondhat, írhat. A frusztráció persze nem jár együtt az érvek mentén történő érdekek egyeztetésével, akár vitájával, így vitakészség és tényekre támaszkodó bizonyítás helyett az egyszerű utat választják, minden előzetes indoklás, figyelmeztetés nélkül törlik, némítják a nekik nem tetsző tagokat, vagy szimplán mindig adott emberek posztjai nem jelennek meg valamilyen megmagyarázhatatlan okból. Hát így kell kérem okosan demokráciát építeni, ahol más vélemény, netán ellenvélemény van azt kiírtjuk, megsemmisítjük, elhallgattatjuk. Ismerős ? Igen facebookon kívül is így szokás, lehet politikusok tekintetében is sok a frusztrált ? Vagy szimplán csal elszállt az a bizonyos ló.
Persze a csoprottagok egy része sem hülye és előbb-utóbb rádöbben, hogy a csoport vagy POLITIKAI ÁTBASZÁS TIPIKUS ESETE, vagy egy FRUSZTRÁLT NAPOLEON JELÖLT SAJÁT HOMOKOZÓ ÉPÍTÉSE, AMIT PERSZE A TE, A MI HOMOKOZÓNK FELIRATTAL HIRDET 🙂 A homokozó homokvárai persze elég ingatag egy szerkezet, következmény pedig az osztódva szaporodás esete, azaz naponta születnek ugyan azon terület, téma érdekkör mentén újabb és újabb csoportok. Jó esetben lesznek olyanok, ahol az admin a közösség érdekében, annak szolgálatában ténykedik, és csak nagyon visszafogottan és indokoltan él admin jogokkal (ÖNJÁRÓ, MŰKÖDŐ CSOPORT ELVE), és persze megszületnek újabb pártvazallusok álca csoportjai is, no meg a következő Napoleon jelöltek is beállnak a sorba.
Hát ezt tudja ma a legnépszerűbb közösségi oldal, és csak rajtunk múlik, hogy mit hiszünk el, és hová csatlakozunk, vagy felismerve fentieket hagyjuk el a csoportokat. Abban a korban élünk, amikor minden eddiginél jobban szükség lenne valódi közösségekre, és ezek valódi platformjaira, de sajnos ezt azok is tudják, akik ebben ellenérdekeltek, ezért felállítják nekünk a maguk egér csapdáit a facebookon és más közösségi paltformokon. És sokan nagyon ügyesek, nem sajnálják az erőforrást a megfelelő sajtra a kelepcében.
Mit is lehet erre modani ? Ébresztő Civilek, ébresztő lokálpatrióták, vegyétek a kezetekbe a saját sorsotokat úgy általánosságban és a közösségi platformokon is, ne legyetek az ízletes sajtra ráharapva mások egérfogóinak a rabjai. Ne hagyjátok, hogy mások előre megrágott és tudatosan szájatokba adott véleményét úgy harsogjátok tovább, hogy már magatok is elhiszitek, ez a TI véleményetek. (nem csak politikai témékban, bár abban elsődlegesen)
Demokrácia soha nem létezett abban a formában, amit tudunk, gondolunk róla, de ha a jelenlegi irányba haladunk tovább, akkor a végén már semmi nem marad bennünk kiábrándultságon és gyűlöleten kívül, akkor már az illúzióját is el fogjuk feledni a demokráciának, ami évszázadokon leresztül még meg volt, és adott némi hitet és reményt. Vigyázzatok, a Demokrácia szót valójában már ellopták tőlünk, és most ennek álcázva valami egészen mást próbálnak lenyomni a torkunkon világ szinten és politikkai oldalaktól függetlenül, igaz általuk. A Demokrácia már jó ideje gazdasági oligarchiák játszótere, ahol mi emberek, nem hogy nem léphetünk be, de még a kerítés másik odallán sem lehetünk látótávolságon belül. Ne csorgassuk a nyálunkat látva másoknak mit lehet, mert a végén még megkívánjuk…
Jó lenne, ha Mad Max és társainak korszak csak filmeken létezne, de nekem úgy tűnik nagyon is közel kerültünk a filmek által megálmodott orwelli demokráciák végkifejletéhez. Isten óvja ( na már ha van) a gyermekeinket ettől a jövőtől.
