Az Újbuda.hu oldalon jelent meg egy rövid írás a volt Bartók moziról, és hogy miért nincs már Újbudának mozija (nem ide számítva plaza multiplex termeit ) Elsőként vágatlanul hozom a cikket, majd jön a lassan megszokottnak mondható Szerkesztői lábjegyzet.

A bevásárlóközpontok multiplexeit leszámítva ma nincs filmszínház Újbudán. Pedig régen az Olimpia és a Haladás mellett a kerületben üzemelt a Bartók is, a híres Simplon mozi utódja. Az ezredfordulót azonban ez sem érte meg.

Több üzlet, kávézó és étterem is működik ma azon a helyen, ahová régen még filmek kedvéért mentek a látogatók. Az Átlós út elején – a mai Bartók Béla út 62–64. telkén – 1910-ben kezdtek peregni a filmkockák a Simplon vásznán, akkor még némán, de zongorakísérettel. Gyárfás Gyula tulajdonos nemcsak filmekkel szórakoztatta itt a közönségét, de táncos revüműsorok, színházi előadások helyszíne is volt a 312 ülőhellyel rendelkező mozi. 1920-tól már telefonon is lehetett helyet foglalni az esti előadásokra, amelyeken a Simplon Pódiumot az akkori legmodernebb világítás ragyogta be.

Gyárfás folyamatosan fejlesztette jövedelmező vállalkozását, majd 1934-ben teljesen átalakult a filmszínháza: a Simplon telkén, az akkor Horthy Miklós nevét viselő úton, egy nagyon újszerű, Bauhaus hatású hatemeletes bérházat húztak fel, Preisich Gábor és Vadász Mihály tervei alapján. Ez volt az első olyan ház Budapesten, amelyet úgy terveztek, hogy filmszínház is legyen benne, így lett a régi Simplonból Budapest legmodernebb mozija.

Preisich Gábor még 22 évesen találkozott a Bauhaus-alapító Walter Gropiusszal, sőt, Le Corbusier-vel is. Külföldön szerzett ismereteit a 27 esztendősen tervezett Simplon-házba is beletette: acélvázas szerkezetével, zárt erkélyeivel, különleges lépcsőházával, ma már sajnos nem látható toronydíszítményével az épület formabontóan modernnek számított Budapesten. Az alagsori mozinak is sok különlegessége volt. A földszint első sorai nem a vászon felé lejtettek, de az ívesen elhelyezett székekről így is látni lehetett az akkor már hangos filmeket. Az erkély pedig lényegében egy második nézőtér volt, így összesen 630-an ülhettek be egyszerre egy filmre. A vetítővászon köré az akkori gyakorlattal ellentétben nem terveztek díszes keretet, cserébe viszont hatalmas volt. Az élményt kiváló hangszigetelés és hangtechnika erősítette, és itt oldották meg először, hogy a távozó nézők máshol mehettek ki, mint ahol bejöttek.

A Simplon túlélte Budapest ostromát, és a háború után is üzemelt, igaz, már más néven. 1945 után rövid ideig Újbuda moziként működött, majd 1947-től a Szabadság nevet viselte. 1961-től vette fel Bartók nevét a filmszínház, amely a szocialista rendszer idején igazi premiermozi volt, itt lehetett a legújabb filmeket elsőként megnézni. Hatalmas sorok kígyóztak a kasszáknál, sok jegyüzér keresett jól errefelé.

1998-ban a Ragadozó című amerikai film volt állítólag az utolsó, amit a Bartókban vetítettek. Ebben az évben halt meg 89 esztendős korában Preisich Gábor – egyes források szerint azért nem vették addigra műemléki védelem alá a Bartók mozit, mert a tervezője még élt. Így a bezárást követően a belső berendezés részben az enyészeté lett. A Bartókot, több fővárosi sorstársához hasonlóan, a plázák multiplexei fojtották meg. A túlélést az jelenthette volna, ha az üzemeltető Budapest Film beveszi a Bartókot is az artmozi hálózatba, de nem így történt. Eladásra kínálták, és az új tulajdonos mélygarázsos bevásárlóházat szeretett volna ide építeni. Elképzelését azonban keresztülhúzta, hogy időközben maga az épület megkapta a műemléki védettséget, így először bankfiók nyílt a mozi helyén.

A régi nézőtérről néhány szék megmaradt, ezeket ma az egykori mozi területének jó részét elfoglaló étteremben használhatják a vendégek. A Simplon-házban működő vállalkozások közül a sarki hentesüzlet az egyetlen, amely mindent túlélt: a mai retró étkezdés húsbolt helyszínén már az 1930-as években is hentes volt a korabeli felvételek tanúsága szerint.

Bár mozi valószínűleg már sohasem lesz a Bartók Béla út 62–64.-ben, ma is érdemes megnézni az igényesen kialakított Simplon-házat, amelyet Budapest egyik legértékesebb modern épületeként tartanak számon a hozzáértők.

D. B. S.

A Lokálpatrióta szerkesztőjének lábjegyzete

Nem csak a Lokálpatrióta vagy a Gazdagrét és környéke Kisokos weboldalnak vagyok szerkesztő-tulajdonosa, de a Gazdagréti Közösségi Ház Mozigépész ART filmklubjának a vezetője és egyben vetítő-üzemeltetője is (na nem most, de a pandémia előtt), Ráadásul egy olyan filmgyűjteménynek is a birtokosa vagyok, amely számszerűségében is, de az ezen belül található filmek elérhetőségének-ritkaságának tekintetében is párját ritkítja. 40 év gyűjteménye kihegyezve pontosan a művészfilmekre, cult, szkeccs, kísérleti filmekre a világ legjobb rendezőinek, színészeinek és színésznőinek szinte minden esetben teljes filmográfiájára, szóval az Art mozizáshoz szükséges alapanyag nálam megtalálható.  

Borzasztóan sajnálom, szinte nem is értem, hogy egy olyan nagy létszámű és nagy kiterjedésű kerületben, ami ráadásul kultúrális szempontból is a Főváros egyik kiemelt területe, hogy a fenében nincs egyetlen szem art mozi sem. Én már sajnos annyira öreg vagyok, hogy az Olimpiában, a Haladásban és a Bartókban is láthattam filmeket anno, és ebből a 3-ból nekem is a Bartók fáj a legjobban. (és mennyire fájhat ez most a kultúrális központunknak, ami területi értelemben a volt Bartók helyszínére is kiterjed) 

Azt mondják sokan pont azért zárt be, mert nem volt rá igény, de ez így nem igaz, ahogy az sem, hogy ne lenne igény kerületünkben egy art mozira. A probléma ott van, hogy ezt nem egy kereskedelmi haszonhoz kötött, profit érdekelt vállalkozás keretében kellene elképzelni, hanem egy non-profit jellegű kultúrális vállalkozásként, amit ha nem is eltart Újbuda Önkormányzata, de tulajdonosként felügyel, Egy Art mozinak nem nagynak kell lennie, és nem is feltétlen Plaza mozi technikára épülőnek, hanem egy szerény, de tiszta, technikailag kép és hangtechnikában természetesen fejlett vetítőrendszerrel bíró, a filmbarátok lelkesedéséből és szeretetéből táplálkozó vállalkozásnak.

Óriási hiba volt, hogy a Bartókot anno az önkormányzat rábízta a Budapest Filmre, hátha beveszi az Art hálózatba, ahelyett, hogy Önmaga lépett volna, de ez a hajó sajnos elment. Akkor mi a megoldás. Van 4 közösségi háza az Önkormányzatnak, többségük felújításra váró. Nos ezekbe a felújításokba kellene beleálmodni az art Mozikat kiindulásként, ami már azért is előnyös lenne, mivel a Művelődési Házak más feltételekkel kaphatnak filmjogokat sok esetben (ez most a GKH esetében is így történt). Aztán itt van a nemrég elnyert 1,5 milliárdos kultúrális pályázat, amiből többek közt közösségi teret is építünk, újítunk fel az adott profil technikai kiszolgálására. Hát miért ne lehetne ebbe belerakni egy art mozit. 

Azt gondolom nem a lehetőségek hiányoznak, hanem az együtt gondolkozás a megoldás kereséshez. És a mostani helyzetben akár a vendéglátó magán vállalkozás is partner lehet, hogy minél szélesebb témákkal lehessen megszólítani az embereket a pandémi bezártságának lecsengése után. Ebben a kérdésben (is) én a kultúrális ügyekért felelős alpolgármestertől,  Barabás Richárdtól várom, hogy elinduljon egy párbeszéd a lehetőségekről,  a megoldási javaslatokról, hogy esetleg a jövőben a Főváros kultúrális központja címnek az art mozi(k) létezésével is megfeleljünk, és majd arról írhassak én vagy bárki más, hogy a Mozi, amit megint Újbudának, vagy tőlem akár Bartóknak hívnak.

Fotók: Fortepan/Preisich csalad

Share on Facebook

Tweet

Follow us