2021.10.26.

Lokálpatrióta

Újbuda civil hírportálja

Ulászló u-i ősfás saroktelek értékesítése és ezzel együtt fák kivágása – Második menet…

16 min read

Image: 74020889, A Zsombolyai utca, Ulászló utca, Kökörcsin utca közötti saroktelek Újbudán, 2021.04.19-én., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

Amint arról párnapja beszámolt a Lokálpatrióta egy cikkben

“Az XI. kerületi Önkormányzat a korábbi ciklusok téves koncepcióját vinné tovább: az Ulászló-Zsombolyai-Kökörcsin-Vincellér utca sarkán lévő 3200 négyzetméteres, ősfás, nagy platánokkal teli kertet eladná, helyére lakóparkot építtetne”

A cikkben egy civilekből álló kezdeményezés, tiltakozás olvasható, akik szeretnék megakadályozni, hogy a telek értékesítést követően a fák jelentős részének kivágásával 2 6 szintes lakóház, amolyan mini lakópark épüljön. Azt el kell ismerni, hogy abba a környzetbe 2 6 szinte sház alogha illeszkedik, de felajánlottam az Önkományzatnak, vagy bármely az eladás mellett voksoló párt helyi képviselőjének, hogy ha megírja, elmondja állásfoglalását, akkor azt megjelentetem kvázi, mint ellenvélemény. (Az olvasók pedig majd eldönhetik, hogy ez alapján mi illetve ki mellett voksolnak)

Erre a felhívásra illetve a cikkre reagált az LMP képviseletében Meleg Dániel, aki videót is küldött arról, hopgy Ők a lakossági akciót támogatják az Önkormányzat elképzelésével szemben, és inkább közparkot látnának szivesen a területen.

Az LMP álláspontját tükröző rövid videót ITT lehet megtekinteni…

A környékbeliek egy bő 300 fős, nyílt Facebook-csoportot hoztak létre SAROKTELEK (Ulászló-Zsombolyai-Kökörcsin utca) néven, sőt petíciót is indítottak. Azonban ez nem az a fajta csoport, ahova az emberek csak kiereszteni járnak a feszültséget, hanem gyakorlatias harcot indítottak azért, hogy a saroktelek olyan zöld maradjon, mint eddig.

A csoport egyik alapító-adminja, Simonyi Balázs szerint egyfajta „béke szigete” ez a kis városnegyed, ahol a művészektől a családosokon és itt született nyugdíjasokig át a fiatal szinglikig sokféle ember él. Az ominózus, jelenlegi formájában körülbelül százéves saroktelek bő 3200 négyzetméteres, a két világháború között egy tüdőgondozó működött itt, ezért az ősfás park is – benne a kerület egyik legnagyobb platánjával –, ami a betegek rehabilitációját szolgálta. „Később védőnői intézmény volt benne 2013-ig, mellette egy földszintes ÁNTSZ-barakk” – mondta Simonyi.

Azt is hozzátette – miközben nyomatékosan megjegyezte, politikailag semleges, amit csinálnak –, hogy már a 2006 és 2010 közötti szocialista kerületvezetés is fontolgatta a beépítést, aztán a fideszes vezetés tett lépéseket efelé. Ezt az „ahol üres rész van, azt be kell építeni, profittá tenni” szemléletet folytatná a jelenlegi ellenzéki kerületvezetés is Simonyi szerint: ledózerolnák az ottani épületeket, és két hatszintes társasházat építtetnének ide 42 lakással, a földszinten kereskedelmi és szolgáltató egységekkel, 56 parkolós mélygarázzsal, térkővel, díszmedencével. Mindezt Simonyi „minipláza-lakóparkként” emlegette.

Érthetetlen szűklátókörűségnek tartja, hogy ahol zöld van, az miért nem maradhat meg zöldnek, és nem érti, hogy a vezetés kit képvisel: az ott lakókat vagy az odaköltözőket, netán a beruházót?

Az önkormányzat megterveztette ugyan bruttó 48,26 millió forintért az épületeket és a telek leendő kinézetét, de a telket ezzel a szellemi termékkel együtt eladná egy beruházónak. Az önkormányzat kapna egy hatszobás orvosi-védőnői rendelőt, de nem ingyen, hanem kvázi megvásárolná a beruházótól. Kreitler-Sas Máté, a környék LMP-s önkormányzati képviselője így fogalmazott arról, hogy kerül a rendelő az önkormányzathoz: „A pályázati kiírás szerint a pályázónak vállalnia kell az orvosi rendelő kialakítását, és ajánlatot kell tennie arra vonatkozóan is, hogy milyen összegért kívánja értékesíteni a rendelőt az önkormányzat számára.” (A képviseelő mondtai a 24.hu oldalon jelentek meg)

A képviselő állítására regálva lokálpatriótakéánt azt gondolom jogos a kérdés, amire illene az Önkormányzatnak, akár hírportálunkon keresztül válaszolni :

  • Valóban kifizette az önkoményzat a tervezésre 48 millió FT-ot, és ha igen, akkor mi készteti arra, hogy a tervet és telket is végül tovább adják, ezzel ráadásul elvezstve utána a területre törénő bármilyen ráhatás lehetőségét, hiszen a végleges építési emgedélyt nem az önkomrényzat adja ki.
  • Igaz Kreitler-Sas Máté azon állítása, hogy a területen létesítendő ingatlanokban létrehozandó orvosi rendelőt nem hozzájárulásként adna az építtető a kerületnek (áttételesen az Önkormányzatnak), hanem azt gyakorlatileg meg kellene vásárolni, ráadásul egy előre meg sem szabott áron ?
  • Fel sem merült az Önkormáőnyzat részéről, hogy valamiylen, az itt élők érdekeit szolgáló vállalkozásba vigye be az ingatlan, megtartva annak tulajdon jogát. ?

Fontos még, hogy a saroktelek majdnem egyharmad részben állami tulajdon volt 2015. január 21-éig, amikor is az állam feltételekkel odaadta tulajdonrészét Újbudának. A kerület egy 2008-as önkormányzati kérelem szerint „önkormányzati lakásgazdálkodási feladatok megoldására és intézményi elhelyezésre” kérte magának a telket. Az állam kikötötte, hogy az átadásra az önkormányzati törvényben rögzített feladatok ellátása érdekében kerülhet sor, valamint az ingatlant 15 évig (azaz 2030-ig) nem idegenítheti el és hasznosítani köteles. Így az eladás jogilag akár támadható is lehet, a civilek ezért az állami tulajdonrész átadását levezénylő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez fordultak állásfoglalásért.

Az újbudai képviselő-testület február 25-én megszavazta az értékesítési pályázat kiírását, tavaly pedig módosítottak a kerületi építési szabályzaton is, bár inkább szigorítva: 45 százalékos terepszint feletti beépíthetőséget, 12,5-20 méteres építménymagasságot, 3,5-es szintterületi mutatót engedélyez a szabályzat, miközben a zöldfelület legkisebb mértéke 30 százalékos. Eközben az I. kerületi kormányhivatal által kiadott építési engedély lejárt tavaly novemberben, de a járvány miatt egy évvel meghosszabbították, 2021. november 2-ig. Ehhez kapcsolódóan kötelező lett volna erről minden szomszédos ingatlantulajdonost értesíteni; a hivatal állítja, hogy ezt megtette, az érintett tulajdonosok meg azt, hogy nem kaptak semmit.

A környékbelieket a tervezett épületek mérete, a zöldfelület csökkenése és a levegőminőség romlása is zavarja, részben azért, mert a ferencvárosi és kelenföldi pályaudvar közötti harmadik vasúti vágányt hamarosan építeni kezdik, ezért a Hamzsabégi úti parkhálózat is súlyos csapást szenved. (közben friss hír, hogy a kormány a Hamzsabégi sétánynak zöldterületi besorolást adott ) A környék kis utcáin most is lehetetlen parkolni (nagy része nem fizetős övezet) és nehéz közlekedni, egy ilyen méretű ház rengeteg plusz autót szabadítana a negyedre, még a mélygarázzsal együtt is. Simonyi Balázs szerint az biztos, hogy a kerület a saroktelek sorsáról, az építési engedélyben „új várostérnek” nevezett koncepcióról nem egyeztetett a lakosokkal, nem tartott fórumot, ezt lapunknak mások is megerősítették. 

A helyiek azt szeretnék megtudni, miként áll ez a terv összhangban a főváros nagyberuházások és beépítések elleni, zöld gondolkodásával, a kerületi vezetés korábbi, betondzsungelt és térkő-maffiát felszámoló (kampány)ígéreteivel, amik szintén a megtelt Újbudáról szóltak, továbbá hogy miért kell elbontani a védőnői épületet, gondolt-e valaki a faállomány és az ezeken fészkelő, sok esetben védett madarak védelmére.

Simonyi Balázs szerint több képviselő nincs teljes birtokában az egész ügy minden részletének, a kerületi vezetés pedig felemás módon kommunikál róla a helyiek felé: amikor nyomást érzékel, nyit, de inkább hallgatásba burkolózik. Még 2018-ban, a Járókelő.hu-n kérdezték meg a helyiek, mi lesz a leromlott állapotú védőnői épületegyüttessel, amire Szentváry-Lukács Éva, a kerület vagyongazdálkodási osztályvezetője azt válaszolta,

az ingatlanon lévő épületek rossz műszaki állapotuk miatt lebontásra kerülnek. Az ingatlan hasznosítására vonatkozó tanulmányterv szerint az ingatlanon vegyes funkciójú épület fog létesülni. Földszinti részén egészségügyi szolgáltatás, emeleti részeken pedig lakások. Az ingatlan Kökörcsin utca-Zsombolyai utcai részén közpark, pihenőpark is fog létesülni.”

László Imre DK-s polgármester idén januárban a kerületi lapban írásos válaszokat adott a közmeghallgatásra feltett kérdésekre, ezen szóba került a saroktelek ügye is. Elmondta, a 3203 négyzetméteres telken valóban elbontanák a leromlott állapotú épületeket, és egy új épülne a helyére, aminek földszintjén „az ingyenes tulajdonrész átadása fejében vállalt” rendelőt létesítenek. Erre jön a 42 lakás, László szerint csak egy felépítményen és négy emeleten, az egész alá pedig a mélygarázs. 900 négyzetméteren létesül pihenőpark (amiben benne lesznek az épület megközelítését lehetővé tevő utak is). Az önkormányzat szerint ráadásul a 60 százalékos maximális beépíthetőséget sem használták ki (a telek 32,8 százaléka épülne be), sőt a maximális magasságot sem (23 helyett cirka 18 méteres lesz a két épület).

Pedig a civilek szerint a tervezett kéménymagaság 20,64 méteres, a meglevő fák tetejéig érne; ugyanakkor a környék többi telkén a megengedett épületmagasság 16 méter, és a legtöbb ház bőven alatta marad a földszint +2 vagy +3 szintjével.

Mindenesetre a kerület idén április 7-én kiírta a pályázatot a saroktelek értékesítésére, aznap délelőtt, aminek délutánján egy nagyobb civil küldöttség először tárgyalt az önkormányzattal. A határidőt idén május 6-ában, a pályázati biztosítékot 75 millió forintban állapították meg. Érdekes megjegyzés a pályázatban, hogy a

“nyertes ajánlattevő feladata lesz eljárni az MNV-nél annak érdekében, hogy megadja az elidegenítési tilalom alóli felmentést, majd a beruházás megvalósulása után, a gyermekorvosi és védőnői rendelő és az ahhoz kapcsolódó garázsok albetétesítését követően a Magyar Állam az elidegenítési tilalmát kizárólag ezen Önkormányzati tulajdonba kerülő külön tulajdoni illetőségű helyiségekre jegyezze be.”

Magyarán az ingatlan új tulajdonosának kéne kijárnia az államnál, hogy az értelmezze rugalmasan azokat a feltételeket, amiket kiszabott az önkormányzatra, amikor átadta tulajdoni hányadát neki. Úgy tudjuk, hogy amint megépült a ház, már csak az annak földszintjén lévő 500 négyzetméteres rendelőre vonatkozna az elidegenítési tilalom, tehát az építkezés idejére felfüggesztenék azt. Kreitler-Sas Máté is úgy tudja, hogy a pályázati kiírás szerint a nyertesnek kell kérnie az elidegenítési tilalom alóli felmentést. Jogászokkal egyeztetve arra jutott, ez alól törvényileg nem adhat felmentést az MNV Zrt., de azért tőlük is bekért egy állásfoglalást. Eközben a lakosok is panaszlevéllel fordultak a vagyonkezelőhöz és az Állami Számvevőszékhez is.

Simonyi Balázs szerint az önkormányzat és az általuk megkeresett képviselők zöme azzal érvel, hogyha mégsem építenek semmit a telken, nem hasznosítják azt ilyen módon, akkor semmissé válhat a megállapodás az MNV-vel, az egyharmados tulajdonrész pedig visszakerülhet az államhoz. Az állam innentől azt építene a saját részén, amit akar. Ráadásul az önkormányzat szerint az MNV-vel kötött megállapodástól nem tudnak eltérni, lakásoknak és rendelőnek kell itt épülni. Simonyi szerint ez fals érv, ugyanis akkor újra az állam és a kerület osztatlan közös tulajdonába kerülne a terület, patthelyzet lenne, ráadásul az MNV valószínűleg azt se bánná, ha a hasznosítás során egy parkot létesítenének. A lényeg, hogy minden esetben tárgyalni kell, párbeszédre törekedni, de ez macerásnak tűnik a politikusoknak – mondta a civil helybéli.

LMP-s kiállás

A környék LMP-s képviselője, Kreitler-Sas Máté a 24.hu-nak azt mondta a saroktelek ügyében:

Teljes mellszélességgel kiállok az ott élők mellett. Megválasztásom óta azért lobbiztam a városvezetésnél, hogy a területen park és játszótér legyen. Mélységesen elszomorít, hogy nem sikerült meggyőznöm őket, de bízom benne, hogy az eladásról szóló végső döntésig még sikerül korrigálni, és végül megmaradhat közösségi tulajdonban ez a csodálatos ősfás terület.

Kreitler-Sas tudomása szerint az önkormányzat nem tartott az ügyben lakossági fórumot. Hozzátette, „mindenképp problémásnak tartom, hogy egy ilyen mértékű beruházás tervezésébe nem vonták be a lakosságot”. Ezt persze 2020 tavasza óta megnehezíti a járvány is. Egy előzetes megbeszélés azért volt az érintett lakók képviselőivel, majd később egy jegyzőkönyvben rögzített háromórás tárgyalás is volt az érintett utcák képviselőivel, de az álláspontok nem közeledtek.

Tehát az ellenzéki összefogás vezette Újbuda Önkomrpényzatának sem egységes ebben az ügyben a véleménye.

A képviselő azt is elmondta, úgy tudja, 24 fát fognak kivágni, ha megvalósul a projekt. Ez viszont szembemegy az Újbuda által kihirdetett klímavészhelyzet céljaival. A képviselő is alátámasztotta, hogy  az önkormányzat módosított a környék beépíthetőségi számain tavaly szeptemberben, ez azonban inkább szűkítette a kereteket: „Ebben a korábbi helyzethez képest csökkent a maximális épületmagasság, illetve a beépíthetőség, ellenben nőtt a kötelező zöldfelület legkisebb mértéke.”

A 24.hu az ügyben László Imre polgármestert, valamint Orosz Anna (Momentum) és Hintsch György (MSZP) alpolgármestert os megkereste, hogy reagáljanak a civilek és az LMP-s képviselő állításaira,, végül az utóbbitól kaptak választ kérdéseikre. Hintsch szerint a telken lévő rossz állapotú épületekbe – dacára azok lelakatolásának – rendszeresen betörnek hajléktalanok. Az épületek egy része ráadásul életveszélyes, így nem tanácsos odabent tartózkodni. Hozzátette:

“A tervezett fejlesztéssel az a célunk, hogy egy minél élhetőbb környezet kialakításával hasznosítsuk az ingatlant úgy, hogy az pénzügyi realitásainkkal is összhangban legyen. Ugyanakkor felelősen gazdálkodó szervezetként sem lehet elsődleges számunkra a gazdasági-pénzügyi szempontok maximális érvényesítése.”

Az alpolgármester nyomatékosította, ugyan nagyobb arányú beépítést is lehetővé tett volna a kerületi építési szabályzat, de az önkormányzat a szerényebb terveket választotta. „Számunkra fontosabb a környezethez valóilleszkedés, az élhetőség’ megtartása” – érvelt. Szerinte a környező épületekhez igazodna a két tömb 18,9-19,1 méteres magassága, a legfelső, ötödik szinteket pedig visszahúzott beépítéssel valósítanák meg, vagyis „nincs szó a környezettől idegen túlépítettségről”.

Azt is írta válaszában, a Zsombolyai és Kökörcsin utcák sarkán 800 négyzetméteres kis teret is kialakítanak egy díszmedencével. Hintsch szerint „felmerült” annak a lehetősége, hogy az épület mögötti zöldfelületet megnyissák a lakosságnak, szóval ne csak a ház lakosai használhassák, hanem a környékbeliek is (ide játszóteret, közparkot is elképzel az alpolgármester). Szerinte ebből látható, hogy az ingatlan kétharmadán köztér, park és játszótér létesülhet majd, ami rendelési időben nyitott lesz, de éjjelre zárható. A telken jelenleg 58 fa áll, ebből 24-et tudnak kivágni. Közülük 10-12 nagy törzsátmérőjű. Szeretnének azonban többet megmenteni, valamint sok fát és cserjét ültetnek majd el, és a kivágott fákat is pótolják.

Hintsch György is azt mondta lapunknak, az előző, fideszes kerületvezetés nem tartott lakossági fórumot, a mostani viszont többször leült tárgyalni a lakosokkal. Ráadásul az előző vezetés az általuk megrendelt tervekre 50 millió forintot fizettek ki, plusz további 50 millió forintot az ingatlan kiürítésekor a kormányhivatalnak – mondta. Szerinte ennek ellenére a Fidesz most leszavazta az eladást. (Kérdéseikkel a 24.hu megkereste Hoffmann Tamást, a XI. kerület előző, kormánypárti polgármesterét, de cikk megjelenéséig nem válaszolt.)

Az alpolgármester is azt állítja, az MNV-vel kötött megállapodás értelmében az ingatlanon egészségügyi alapellátást biztosító intézményt kell létesíteni, működtetni. Szerinte ha ennek nem tesznek eleget, az ingatlant vissza kell szolgáltatniuk. Viszont ehhez pénz kell, amit a lakások árából tudnak majd fedezni. Hozzátette, három kisebb bérlemény is lesz a rendelő mellett, ami akár közösségi, szolgáltató funkciókat is elláthat. Arról nem írt, ezek a helyiségek az önkormányzatéi lesznek-e.

Hintsch szerint az önkormányzatnak már nincs lehetősége visszatáncolni. Ha a pályázat eredményes lesz, a leendő kivitelezővel tudnak majd egyeztetni a továbbiakról, és ebbe bevonnák a környék lakosságát is. Mindenesetre szeretné az önkormányzat, ha nem hiúsulna meg a projekt, mert akkor nem lenne pénze a jelenlegi romos, elhagyatott ingatlan rendbehozatalára. Ahogy az alpolgármester fogalmazott, „úgy vélem senkinek nem érdeke, hogy egy zárt, szlömösödő telek maradjon ott, mely folyamatos közegészségügyi és közbiztonsági problémát okoz a környékén lakóknak”.

Végül azt írta, „tisztelem a környezetükért aggódó civileket, mindent meg is teszünk azért, hogy a korábbi vezetéstől eltérően legyen köztünk párbeszéd és együttműködés”. Szerinte egy nehezen megváltoztatható projektet örökölt az új kerületvezetés. Azonban igyekeznek ezt úgy megvalósítani, hogy

a lehető legtöbb hasznot hozza a kerület lakosainak és minél kisebb nehézséget a közvetlen környezetben élőknek.

A civilek és az Önkormányzat között láthatóan nem közelednek az álláspontok, közben napokon belül lejár a pályázati idő, és május hónapban döntés születik a sarok telek sorsáról.

Az pedig továbbra is kérdés, hogy az eddigi tervezési költségen kívül menyit is fog fizetni az Önkormányzat a felépítendő épületeken belül elhelyezkedő rendelő tulajdonjogáért…

Sajnos az is tény, hogy ezen a sarok telken kívül nem kevés ingtlan értékesítéséről írtak ki vagy írnak ki pályázatot, és egyik sem a természet megóvás jegyében, inkább a betongyártók örömére. 

Azt gondolom itt az ideje, hogy pontos képet kaphassnak a kerületben élők az Önkormányzat elmúlt egy évben megtett lépéseiről a Zöld Újbuda illetve az Újbuda megtelt ígéret kapcsán, és persze arról is, hogy a következő 2-3 évben mi fog történni ezek jegyében.

error

Enjoy this blog? Please spread the word :)

RSS
Follow by Email
Twitter
Youtube
Pinterest