2022.08.09.

Lokálpatrióta

Újbuda civil hírportálja

Mennyire hangos Újbuda ? Zajterhelési mérések adatok kerületünkben közúti, és vasúti zajforrásokra bontva

7 min read
Mit kell tudni a stratégiai zajtérképekről? A stratégiai zajtérkép nem csak egyszerűen egy térkép, hanem egy olyan információs adatbázis, amelyet nem mérések alapján, hanem a közúti, a vasúti, és a légi közlekedés, valamint az IPPC üzemek zajkibocsátását meghatározó paraméterek figyelembevételével, modellszámítással állítanak elő. Részleteiben nem tartalmaznak minden utcát, területet, ezért nem lokális, rövid idejű problémákra, hanem a nagy területet érintő, hosszabb időtávra jellemző zajterhelésekre koncentrálnak. A zajmutatók éves átlagértéket reprezentálnak.   A stratégiai zajtérképekről A 2017-ben módosított – a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló – 280/2004. (X.20.) Korm. rendelet 1. § (3) szerint a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt, az irányítása alatt álló költségvetési szerv vagy a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdálkodó szervezet köteles a 100 ezer főnél magasabb lakosságszámú települések stratégiai zajtérképének elkészítésére. Ez alapján 2017 júniusában a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-t jelölte ki a feladatra a szaktárca vezetője. A stratégiai zajtérkép nem csak egyszerűen egy térkép, hanem egy olyan információs adatbázis, amelyet nem mérések alapján, hanem a közúti, a vasúti, és a légi közlekedés, valamint az IPPC üzemek zajkibocsátását meghatározó paraméterek figyelembevételével, modellszámítással állítanak elő. A stratégiai zajtérképek a kötelezettséget előíró uniós irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről) szerint csak a fent említett zajforrás-típusokra készülnek el, így az egyéb, speciális helyi zajproblémák – szórakozóhelyek, szabadidős- és sportlétesítmények, fesztiválok, koncerthelyszínek – zajszennyezésének bemutatása és problémájának kezelése a stratégiai zajtérképezésnek nem célja és feladata. A stratégiai zajtérképek – épp stratégiai célokat szolgáló jellegüknél fogva – részleteiben nem tartalmaznak minden utcát, területet, ezért nem lokális, rövid idejű problémákra, hanem a nagy területet érintő, hosszabb időtávra jellemző zajterhelésekre koncentrál. A zajmutatók éves átlagértéket reprezentálnak. A stratégiai zajtérképezés során a zajterheltség meghatározását a terepszint feletti 4 méteres magasságban, és nem a tényleges védettségi igényhez igazodva végzik el. Mivel ezek a térképen jelenített értékek meghatározott eljárással előállított számított értékek, nemcsak a tényleges helyzet, hanem tervezett jövőbeli szituációk leképezésére is szolgál. A stratégiai zajtérkép a zajterhelés mértéke mellett információt ad a lakosság és az érzékeny területek, létesítmények érintettségéről is, ezzel támogatja a környezeti zaj szempontjainak megalapozott figyelembevételét a döntéshozatali folyamatokban. A megújított stratégiai zajtérképek 2018 végén készültek el. A stratégiai zajtérkép az igazán jelentős, meghatározó zajforrások pontos hatását mutatja be, emellett lehetővé válik a zajterhelés szempontjából legkritikusabb helyszínek lokalizálása (a terheltség és érintettség alapján). Az ötévente megújítandó stratégiai zajtérképek alapján az érintett önkormányzatok ugyancsak ötévente kötelesek intézkedési tervet készíteni. Ezekben nemcsak a zajos területek terhelésének mérséklésével, hanem a még háborítatlan területek védelmével is foglalkozniuk kell. ( Egy újabb érv, hogy miért is kellene foglakozni a Hamzsabági Sétány ügyével és egyeztetni az ottani civil szervezettel – Szerk.)  

Vasúti zajszint nappal

Vasúti zajszint éjjel

Azért az elég aggasztó, hogy az éjszakai zajszint vasút esetén nem sokkal van alatta a nappalinak. Nappal a 65-70, éjjel a 60-65db-es terhelés átlagosan

közúti zajszint nappal

Közúti zajszint éjjel

A zajongás veszélyei

A zaj fogalma: különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke. Hatására a szervezet működésében átmeneti vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki, mind a hallószervben, mind a központi és a vegetatív idegrendszerben. A halláscsökkenés kifejlődésének üteme, mértéke és formája sok tényezőtől függ. Ma még ezeknek csak egy részét ismerjük.

A zaj károsító hatása függ

  • az erősségétől, 
  • a hangmagasságától,
  • az időtartamától,
  • az időbeli megoszlásától,
  • az ember nemétől és életkorától,
  • az egyéni érzékenységtől,
  • a különböző fülbetegségektől vagy az azzal kapcsolatban elvégzett fülműtétektől.

A zajszennyezés káros hatásai nemcsak akkor jelentkeznek, ha valaki erős hanghatásoknak teszi ki magát, hanem akkor is, ha tartósan olyan környezetben él, ahol a zajszint magasabb a megengedettnél. A hangos környezet által okozott károknak csak egyik része az, amely a hallószervet rongálja, hiszen a fülön keresztül az agyra és az idegrendszerre gyakorolt hatása is igen ártalmas. Kimutatták, hogy a tartósan zajszennyezett környezetben élőknél nő az infarktus és az idegrendszer károsodásának veszélye.

  • 40-60 dB: pszichés zavarok: koncentráló képesség csökkenés, fáradság-érzés (megszokható, nincs károsodás)
  • 65-75 dB: vegetatív zavarok: vérnyomás nő, anyagcsere fokozódás, stb. (nem szokható még nincs károsodás)
  • 75 dB felett: hallásromlás
    • fejfájás, álmatlanság, fülzúgás, átmeneti hallásküszöb emelkedés
    • szubjektív tünetek csökkennek de 4000 Hz-nél maradandó kiesés
    • magasabb frekvencián kiesés
    • utolsó szakasz: dolgozó is észreveszi minden frekvencián hallásküszöb emelkedés

A 120-130 decibelt elérő erős hangoktól egyszeri behatásra is visszafordíthatatlanul károsodhatnak a hallósejtek, de ha nap mint nap 85 decibelnyi értéknél nagyobb éri a fület, az is halláscsökkenést idéz elő. Ez utóbbi igen alattomosan működik, mert a halláscsökkenés mindig a 4000-6000 hertz tájékán, a magas hangoknál kezd kialakulni, ami a beszédértést nem befolyásolja, tehát megvan rá az esély, hogy az áldozat észre sem veszi, csak amikor a frekvenciatartomány kiszélesedik, és a mélyebb hangokat – így a beszéd hangjait is – érinti.

A zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között. A zaj okozta maradandó hallásromlás nem gyógyítható, tehát a legfontosabb tennivalónk a megelőzés.

Csak érdekességként idézet a kormányrendeletből

 

27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete (a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) szerint a zaj terhelési határértékei épületek zajtól védendő helyiségeiben, ezen belül lakószobák lakásokban, szociális otthonokban, üdülőkben a megengedett legmagasabb zajterhelés nappal 6-22 óráig: 40dB, éjjel 22-6 óra: 30dB.

Vajon fentebbi zajtérképek alapján mondjuk a vasút esetén a 65-70dB-ből mennyi jut be a sínekhez viszonylag közel eső házakban (pl. Hamzsabégi sétány) A zajterhekés mellett a rezgések okozta károsodásokról már nem is beszélve.

Egy apróság a Zajszinten túl a beépítettség mértékének szabályozásáról

Nézzük mit mond ebben a kérdésben egy kompakt város, Stuttgart:

A lakások iránti kereslet illetve a stuttgarti agglomeráció egymással konkuráló ajánlatai ellenére az elmúlt 15 évben konzekvensen csökkentette a lakáésépítési céllal bevont új területek arányát. A lakhatási és közlekedési célú területhasználat 1980 és 1990 között évente 8%-al, 1990 és 2000 között 5,5 %-al, 2000 és 2010 között 3%-al növekedett csak.

Stittgartnak a 60-as években a “Nagyváros az erdő és a szőlőtőkék között ” volt a szlogenje. Azóta a város teljes területének 39%-át nyilvánították táj és természetvédelmi területté. A város területének közel egynegyedét fedik hatalmas erdőterületek. Bővítetteék a nyilvános park és szabadidő területeket. Ez a hatalmas zöld terület pedig nagy mennyiségű friss levegőt termel.  

nos lehet így is, van ahol komolyan veszik az Újbuda megtelt helyett a Stuttgart megtelt jelmondatot, meg a Zöld Újbuda, Budapest helyett a Zöld Stuttgart célkitűzést….

 

error

Enjoy this blog? Please spread the word :)

RSS
Follow by Email
Twitter
Youtube
Pinterest