2021.09.17.

Lokálpatrióta

Újbuda civil hírportálja

Közösségi tervezés vagy ennek látszatával letakart totális természetrombolás előkészítése történik e hét csütörtöktől Újbudán ?

11 min read

Ahogy erről a napokban a Lokálpatrióta is beszámolt egy cikkben,

Vitézy Dávid útjára indította Újbuda zöldfolyosójának közösségi tervezését. 

De vajon tényleg az adott területen élők véleményére kíváncsiak, hogy aztán azokat bevonják a tervezés folyamatába, akár ezek alapján megváltoztassák az eddigi terveket, vagy a választások előtti időszak egyik legnagyobb színjátéka zajlik a szemünk előtt, ahol Közösségi tervezés látszatával próbálják elfedni Újbuda talán legnagyobb természet rombolását…

A Közbeszerzési pályázat még éppen csak lezárult, tehát elvben még sehol sem tart a vasútfejlesztés tényleges tervezése, de épp a közösségi tervezés igen csak gyors elindításával próbálják megalapozni a Hamzsabégi sétány lerombolását az előkészületi munkák sürgős megkezdését. Vajon milyen következtetést lehet levonni abból, hogy a közösségi tervezés 5 alkalmából 3 a szabadságolási időszakok legnépszerűbb időszakában lesz megtartva, ezzel is borítékolva, hogy a sétány lerombolását ellenzők, ezek közül is az ennek érdekében létrehozott petíciót aláíró közel 6000 emberből minél többet lehessen távol tartani a rendezvényektől, így minél jobban csökkenthető legyen a várható tiltakozás mértéke.

De az is igen csak szembetűnő, hogy amit közösségi tervezésnek nevezünk, abból alapból kizárjuk azokat, akik nem járatosak az internet használatban, hiszen csak internetes regisztráció után, annak visszaigazolását követően lehet megjelenni a rendezvényen. Ennek rendkívül bugyuta indoka, hogy a résztvevők számának megfelelően akarnak ülőhellyel, ásványvízzel és pogácsával készülni 🙂  Hát ezen csak mosolyogni lehet, hiszen a rendezvény helyszíne a Szent Margit gimnázium, így talán annyira nem nehéz megállapítani, hogy annak legnagyobb befogadó terme, díszterme, tornaterme, stb milyen kapacitással bír, és gondolom székek behozatala sem nagyon bonyolult egy iskolában tanítási időn kívül. Ettől persze még tarthatnának előzetes igényfelmérés jelleggel regisztrációt, de nem illene kötelezővé tenni, helyette nyílt kapukkal kellene várni az érdeklődőket, hiszen egy valódi közösségi tervezés során annak kell örülni, ha minél többen jönnek. Az ásványvíz sem romlandó, így ha nem fogyna el, az alig pár nappal későbbi második alkalomnál is felhasználható. A szervezők gondolom tudják, hogy a kérdéses szakaszon, ahol a legnagyobb a tiltakozás, ott nagyon sok idős ember is él, akiknek nem biztos, hogy az internetes regisztráció az erőssége, így ennek kötelező jellege megszűrheti ebből a körből a jelenlévőket. A hangosabb. vehemensebb, általában családos ott lakókat pedig az időpont választással igyekeznek szűrni, ezért teszik az első 3 alkalmat a legnagyobb szabadságolási időszakra. Kérdés az utolsó 2 alkalomra ki jelentkezik be úgy, ha az első 3 alkalommal nem vett részt, hiszen az 5 alkalom az nem a bemutató és annak 4 ismétlése, hanem egy folyamat 5 állomása, így valóban aktívan akkor tud valaki a közösségi tervezés részese lenni, ha mind az 5 alkalommal eljön.

A regisztráció utáni visszaigazolás elég szűkszavú, de azért az alábbi mondat sokat elárul arról mi fog történni:  

“Az alkalom során két, közel másfél órás blokkban, sok kiscsoportos feladaton és a tervezéshez kötődő rövid bemutatókon keresztül ismerkedünk meg a közösségi tervezés előtt álló feladatokkal.”

Na most akkor közösségi tervezésre érkezünk, ahol elmondhatjuk álláspontunkat, véleményünket, problémáinkat, ellenvetésünket, vagy ez az első alkalom a tartalomjegyzék, ahol csak azt tudjuk meg milyen előre megírt feladataink lesznek a közösségi tervezés során. Kicsit olyan érzésem van, mintha megpróbálnák mese délutánnal lefedni (megelőzni) az egyébként várható tiltakozást. Pedig a közösségi tervezésnek úgy kellene indulni, hogy mondjuk szót adnak az érintett területen élő civileknek illetve az azokat képviselő Civil szervezeteknek, hogy elmondhassák a fejlesztések eddig megismert tervezett részletei alapján milyen meglátásaik vannak. Azt gondolom ésszerű lenne előbb azt tisztázni, hogy magával a folyamattal, annak fősodrával egyetértünk-e, hiszen ha nem, akkor miről fogunk beszélgetni kiscsoportos formában? Vagy ez arra előrejelzés, hogy így gyakorlatilag minden el van döntve és a mi szerepünk odasilányul vissza, hogy igent mondhatunk arra, hogy a kiirtott Hamzsabégi sétány ellensúlyozására ültessenek-e facsemetéket a töltés másik oldalán, vagy megmondhatjuk hány padot kellene beszerezni, esetleg lehet véleményünk arról, hogy a kerékpársáv és a gyalogosok közlekedési útvonala hogyan legyen egymástól elválasztva, stb. Persze van itt egy nagy trükk, a Zöldfolyosó tervezésének és a Déli Körvasút fejlesztésének külön választása, így simán kikerülhető az alapprobléma, a természetkárosítás, mivel az nem a Zöldfolyosó kérdése, hanem a vasútfejlesztésé, de akik ott lesznek a találkozón, azok bizony a vasútfejlesztés témájában nem tudnak majd nyilatkozni akkor sem, ha az egész Zöldfolyosó kérdése többek közt azért is merül fel, mert a jelenlegi zöld folyosót le kívánják rombolni. Viszont ha az alapkérdést félretesszük, és így igyekszünk aktívan közreműködni ebben a közösségi tervezésben, akkor a Zöldfolyosó projektben történő aktív részvétellel tulajdonképpen áldásunkat adtuk ennek érdekében, vagy következményeként a jelenlegi zöld folyosó ledózerolásához. Igazi jól átgondolt, remekül kivitelezett csapda helyzet és alig várják, hogy belesétáljunk 🙂 Ennek ellenére mégis részt kell venni valamilyen formában és mértékben, mert ellenkező esetben pedig a konstruktivitás, a kreatív részvétel hiányát sütik majd az ott élő Civilekre, akik csak hangoskodni tudnak, de ha felkínálnak nekik egy lehetőséget a projektbe történő beleszólásba (ami persze csak látszati), akkor menten kimenekülnek a kreatív, konstruktív gondolkodásból. 

Vitézy Dávod írja az oldalán ennek az akciónak a promótálása céljából:

  • Hogyan alakítsuk élhető közterekké a környék forgalmas csomópontjait?
  • Hogyan tegyük biztonságossá a közlekedést a gyalogosok és kerékpárosok számára?
  • Hogyan változzon a Sárbogárdi út és a Dombóvári út kialakítása?
  • Hogyan újuljon meg a Hamzsabégi park?
  • Milyen funkciót kapjon a ma még kihasználatlan terület a leendő Nádorkert vasúti megálló környékén?

A Hamzsabégi sétány ugyan hogyan tudna megújulni, ha a sétány jelentős részét felvonulási területnek használva a földdel teszik egyenlővé évekre ? Netán erre a pár évre az itt lévő 40-50 éves fákat valamilyen élet elixirbe mártják, majd miután már dübörög a tehervonatok tömege Újbudán leresztül simán visszaültetik őket régi helyükre ?

Vitézy Dávid a tervezett ütemezést is megadja:

Tervezett ütemezés:

 

2021. III. negyedév – Közösségi tervezési alkalmak

2021. IV. negyedév – Az Újbudai Zöldfolyosó vázlattervei

2022. II. negyedév – Az Újbudai Zöldfolyosó engedélyezési tervei

2022. IV. negyedév – Az Újbudai Zöldfolyosó kiviteli tervei

De arról ebben egyetlen szó sincs, hogy a Zöld folyosó engedélyezési terve alapján vagy akár azt megelőzve elkezdik-e a vasútfejlesztés előkészítési munkákat, azaz visszafordíthatatlan folyamatként a totális természet rombolást. Az egyik legnagyobb feladata lenne az első csütörtöki közösségi tervezési napon, hogy az érdekeltek ezt a kérdést neki szegezzék a kivitelezőknek és írásos nyilatkozatot követeljenek tőlük, hogy az Újbudai Zöldfolyosó kiviteli terveinek lezárásig, azaz 2023 január 1-ig nem kezdenek bele semmilyen Zöldfolyosót vagy a vasútfejlesztést érintő előkészületi munkába a kérdéses területeken. Ha erre nem hajlandók, akkor egyértelmű, hogy még a választások előtt lépni kívánnak, hogy a választások eredményétől függetlenül ezen már ne lehessen változtatni. Ugyanez az oka annak is, hogy még a választások előtt le akarják zárni az engedélyezési tervet, hiszen mi Újbudaiak nagyon jól ismerjük a helyi ingatlan mutyikból, hogy kiadott építési engedély birtokában már csak nagyon komoly kártérítés ellenében lehetne kiadott engedélyt megvonni. Tudjuk, hogy a Déli Körvasút beruházása több száz milliárd forint és ilyenkor ebből azért csurran-cseppen haverok, ismerősök, támogatók csapatának, legyenek azok épp polgárok vagy elvtársak, így érhető a sietség, de az is, hogy az ellenzéki összefogás vezette kerületi Önkormányzat sem nagyon tüsténkedik, hogy bármit is megakadályozzon, szinte nagykoalíciós megegyezés látható ebben a kérdésben.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy környezetvédelmi per zajlik ebben az ügyben, így érdemes még azelőtt mindent kiirtani, hogy esetleg a bíróság megtiltaná annak kiirtását.

Összességében tehát valami nagyon bűzlik, csak nem egy Shakespeare-i darabban, hanem Újbudán egy közösségi tervezésnek álcázott eseményen, ami mintha megágyazna a közel 1000 fa kivágásával együtt  járó természetrombolásban.

Mit tehetnek a Civilek, az Ott élők ?

A lehető legnagyobb számban jelen kell lenni az eseményen, megcáfolva, hogy a nyári szabadságolási trükkel kijátszhatóak, konstruktívnak kell lenni minden olyan kérdésben, ami nem jár természet rombolással, viszont konzekvensen és vehemensen ki kell állni a céljaik mellett, azaz meg kell akadályozni a természetrombolást. Ha van olyan terv (tudtommal van), ami úgy enged utat vasútfejlesztésnek, hogy közben nem rombol, akkor azt ott be kell terjeszteni, és ami talán a legfontosabb minél nagyobb Média jelenlét mellett konkrét kérdéseket kell feltenni, amire meg kell követelni a konkrét válaszokat. Ilyen kérdések lehetnek például:

  • Miért nem várják meg a környezetvédelmi per végeredményét ?
  • Megkezdik-e az előkészületi munkálatokat, azaz a Hamzsabégi sétány jelentős részének kiirtását a per lezárása előtt, és ha igen és utána pert vesztenek, akkor miként kívánják helyreállítani, amit leromboltak, mivel ez gyakorlatilag lehetetlen.
  • Megkezdik-e az előkészületi munkálatokat 2023 január 1-e előtt, azaz az Újbudai Zöldfolyosó kiviteli terveinek lezárása előtt ? Ez azért is kulcs fontosságú kérdés, mivel a Zöldfolyosó és a Déli korvasút fejlesztése bár összetartozó, de gyakorlatilag egymástól független folyamat, így a vasútfejlesztés előkészületi munkái elindíthatóak a Zöldfolyosó terveinek véglegesítésétől függetlenül is.
  • Ha ott van bárki az önkormányzattól, akkor nekik kell szegezni a kérdést, hogy egyetért-e azzal, hogy a környezetvédelmi perben született ítélet előtt a kivitelező estleg úgy tehet, mintha nyert volna és lerombolja a sétányt.
  • Vannak-e, készültek-e egyéb koncepciók, amelyek kiválthatták volna a sétány kiirtását ? ha a Civileknek van ilyen, akkor azt be kell mutatni.
  • Vitézy Dávid saját facebook oldalán úgy nyilatkozott, hogy gyakorlatilag elismerte, hogy a harmadik vágány a teherszállítás kapacitásbővítése miatt fontos, miközben az elővárosi közlekedésre hivatkozva megy a marketing szöveg. Mi az igazság ebből ? mekkora a kapacitás bővítési terv a teherszállítás tekintetében, aminek persze zajszennyezési problémái is lesznek.
  • Vannak-e tanulmányok azzal kapcsolatban, hogy a  zajvédő falaknak feltüntetett beton és üveg kombó monstrumoknak milyen hatása lesz a környezeti klimára ?
  • Mennyi időn belül van realitása olyan minőségű sétány kialakulásának a töltés túloldalán, mint a mostani a Hamzsabégi sétányon ?
  • Bár Vitézy Dávid a jelenlegi fák átültetéséről is beszél, de rendelkeznek-e olyan szakvéleménnyel, ami ennek bármilyen realitást adna ?
  • A Hamzsabégi sétány megmentése érdekében elindított petíció közel 6000 aláírója miért nem volt elegendő érv ahhoz, hogy leüljenek és tárgyaljanak a helyiek civil képviseletével. Miközben a fejlesztő internetes oldalán alig pár százan éltek a hozzászólás, beleszólás lehetőségével.

Természetesen még számtalan jogos kérdést fel lehetne tenni, így a Lokálpatrióta kérdései valójában csak gondolatébresztők…

error

Enjoy this blog? Please spread the word :)

RSS
Follow by Email
Twitter
Youtube
Pinterest