2021.10.26.

Lokálpatrióta

Újbuda civil hírportálja

Bokrétaünnepséget tartottak a MOL toronyház tetején, azaz az épület tartószerkezete elérte a legmagasabb pontját… Nos ez is egy ünnep :-)

4 min read

Amikor az épület tartószerkezete eléri a legmagasabb pontját, bokrétaünnepséget tartanak. A MOL-torony erre már hetekkel korábban készen állt, a nyilvános eseményre azonban csak most került sor. Természetesen a beruházás több mint maga a torony, ezt a neve is jelzi: MOL Campus, Buda Part; a köztudatba mégis toronyként vonul be a főváros látképét megkerülhetetlenül meghatározó (vagy egyesek szerint elcsúfító), üvegbe csomagolt betonoszlop (egyesek szerint totemoszlop). 

A részletek ismertetésére a generálkivitelező Market vezérigazgatója és a megbízó MOL Magyarország ügyvezető igazgatója vállalkozott. Az adatolás mellett a két beszéd csak annyiban tért el egymástól, hogy a 

KOMOLY MUNKA, LÁTVÁNYOS FEJLŐDÉS, SZAKÉRTELEM, MODERN, NAGYVÁROSI ÉLETSTÍLUS, FENNTARTHATÓSÁG, KÖZÖSSÉG, MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁS, SMART OTTHONOK, INNOVATÍV VÁROSKÖZPONT

és a közhelyszótár kötelező egyéb fordulatai milyen sorrendben szerepeltek, illetve hogy ki tudott még újabb építőelemeket hozzátenni: védjegy, zászlóshajó, mérföldkő, szerkezetépítési magasiskola, felgyorsult világ, megvalósult álom, múlt, jelen, jövő.

Nos ez a betonsiló mindenképp megérdemli a szlogen ás frázis gyártást, hiszen egy életre emlékezetes marad nekünk, Újbudaiaknak.  A Budapest One hasonló ünnepségén pár hete az Önkormányzatunk szinte teljes vezérkara megjelent, a MOL totemoszlop megnyitóján csak Bakai-Nagy Zita volt jelen, igaz annak tükrében, hogy a Gazdagréti Uszoda átadó ünnepségére be sem engedték, ezt most akár egy gesztusnak is vehetjük.

Miután Oscar gálákat is háttérbe szorító szóáradattal mindenki mindenkinek megköszönte, hogy egymást támogatva sikerült cirka 160-170 méterre emelni betonkolosszust, azt is megtudtuk, hogy 2027 végén fejeződik be a fejlesztés, ekkorra 620 ezer négyzetméter szintterületet építenek be térszint felett. A MOL-székháznak is helyet adó torony erőt sugárzó monumentalitása izgalmas kontrasztban áll a cég ügyvezetőjének múltat és jövőt taglaló mondatával, amely szerint a cég elmúlt 120 évének méltó reprezentánsa az épület, miközben a jövőjében nincs már 120 év.

“Az egész olajipar transzformálódik, az, hogy milyen energiamixet fogunk használni a jövőben a mindennapi életünkben, napjainkban találjuk ki. Napjaink technológiája ad lehetőséget arra, hogy a fosszilis üzemagyagoktól egyre inkább távolodjunk, és egy új jövőt kezdjünk el megformálni.” így már értjük minek ehhez monumentális emlékmű.

Ma is mindenki láthatja a helyszínen az ország legnagyobb, 165 méteres toronydaruját. Erről a MOL ügyvezető igazgatója azt mondta: „Már-már hiányozni fog a város látképéből.” (szerk. Inkább már-már, mint hiányozni 🙂 )

 

És akkor íme, a szerkezetépítés számokban avagy mit adott képletesen ajándékba a MOL Újbudának:

1. Az épület alá 220 darab százméteres, az épület mellé pedig kilencven darab 120 méteres talajszondát fúrtak le, ami összesen közel 33 kilométernyi szondát jelent.

2. A teljes székházba több mint 62 ezer köbméter betont dolgoztak be.

3. A bedolgozott mennyiség negyede feszített födémlemezként épült meg.

4. A vasbeton szerkezetekbe több mint 6800 tonna betonvasat és 105 000 folyóméter feszítőpászmát építettek be.

5. Szerkezeti acélként több mint 2 500 tonnát fognak beépíteni.

6. A homlokzatra a projekt végére összesen 5500 darab üvegpanelt építenek be.

7. A pódium-épületrész tetőszerkezetén 900 négyzetméternyi napelem telepítésével megújuló energiából biztosítják majd a ház jelentős energiafogyasztását.

8. Az épületben a teljes projekt keretében több mint egymillió méter kábelt húznak be.

9. A komplexumban összesen hét lépcsőház épül, ami összesen 2 633 lépcsőfokot jelent.

Tömör, de kényegretörő az Index cikkében a záró rész:

A kivitelezési munka a jelenlegi szerkezetkész állapot eléréséig húsz hónapba telt, innentől a villanyszerelőké, burkolóké, egyéb szakipari kivitelezőké a terep, összesen kilencszáz ember dolgozik tovább.

A szuperlatívuszokban bemutatott fejlesztés kétségtelenül sok érdekes technikai részletre is kiterjedt. Az ünnepség kapcsán a leginkább figyelemfelkeltő információ azonban mégiscsak az volt, hogy ha a sok sallangot lefejtjük az egész beruházási történetről, kiderülhet, hogy a bokrétaünnep tulajdonképpen nem más, mint a kötbérterhes vészhatáridő.

Akkor elmondhatjuk, hogy Újbuda idén megnyerte a legtöbb betont befogadó terület citrom díját, természetesen ehhez a MOL tornyon kívül még kellett némi (tengernyi) lakópark és irodaház építés is.

error

Enjoy this blog? Please spread the word :)

RSS
Follow by Email
Twitter
Youtube
Pinterest