Afganisztán és ami mögötte van avagy a demokrácia bukása itt és ott is…Közben pedig a saria kényelme és előnyei, ezért szinte harc nélkül nyertek a tálibok..
12 min read
A nyugati demokráciák pont úgy megbuktak, mint az Afganisztáni áldemokrácia. Afganisztánban nem lesz demokrácia, mert ennek a berendezkedésnek nincsen bázisa az országban – jelentette ki Hasimi, hozzátéve, hogy nem fognak egyeztetni arról, hogy milyen politikai rendszer legyen, mert az nem kérdéses. A saría (szigorú iszlám törvénykezés) lesz érvényben, erről nincs vita – fogalmazott Vaidulla Hasimi, a tálib vezető.
Az Amerikai Egyesült Államok 20 év demokráciának és felszabadításnak álcázott szabadrablás után – hiszen Afganisztán természeti kincsekben, erőforrásokban igen gazdag – belpolitikai okokból egyik napról a másikra kivonult Afganisztánból és magára hagyta azt a népet, akinek állítólag elhozta a demokratikus fejlődés, a szabadság, a nők felszabadításának érzését. Magukra hagyta többnyire még azokat, akik ebben a 20 évben az Ő munkájukat támogatta tolmácsként, vagy más szakemberként. Magukra hagyta a demokrácia védelmében felállított fegyveres erőket, és teljesen lényegtelenné vált, hogy a legmodernebb fegyverek kerülnek ezáltal a tálibok kezébe. Magára hagyva a felszabadított nőket, pedig az igazi rabság, az igazi szenvedés az akkor következik be, amikor már megízlelhetted a szabadság ízét. Mindezt a demokrácia élharcosaként emlegetett USA és a NATO-n keresztül az Unió vagy például Ausztrália, Kanada is. Hogyan harsoghat ezek után bárki pl. az UNIÓ vezetésében demokráciáról vagy annak féltéséről, hogyan beszélhet bárki a női egyenjogúságról, amikor most nők százezreit, millióit hagyták cserben és lökték őket egy igazi földi pokolba, a saría törvényébe, ahol aztán szexuális tárgyakká, életük felett nem rendelkezővé válnak, ahol maximum 4 osztályt járhatnak ki….
Afganisztánban nem csak az ország törékeny és szerintem az első pillanattól csak az USA érdekeit szolgáló demokrácia bukott meg, hanem az USA és UNIO demokrácia értelmezése is…
Au Unió persze tanult az előző menekült válságból, amikor milliónyi menekültet fogadtak be, természetesen nem emberbaráti szeretetből, hanem mert a gazdasági lobbik urai olcsó munkaerőt viziónáltak belőlük. Később kiderült, hogy az integráció szinte lehetetlen, mert akkora az eltérés, sőt mondjuk ki szakadék a nyugati és a keleti gondolkodásmód között. Sok esetben és sok helyen a menekültek szinte hódítóként léptek fel az adott országban és csak követeléseik, jogaik voltak, de a befogadó ország törvényeit, kötelezettségeit nem kívánták elfogadni. A saría törvénykezésére hivatkoztak, azaz arra, ami elől állítólag ide menekültek. Az olcsó munkaerő szlogen nem jött be, mert a menekültek egy igen jelentős része kiérdemelt, élethosszig tartó jutalomnak tekintették azt a szociális hálót , amibe belekapaszkodhattak, és többé már nem kívánták elengedni. Még a befogadó ország nyelvének elsajátításában sem jeledkedtek, persze minek is, hiszen úgy is át kívánják venni elsőként adott területeket, majd országokat, végül egész Európát. Természetesen voltak köztük jóra való, tanulni, beilleszkedni, dolgozni akarók is, akiknek a kezét valóban nem szabad elengedni, de ha az arányokat tekintjük, akkor bizony Ők vannak jelenleg is erős kisebbségben. Az Unió tanult ebből, és a hajdani nagy demokraták, mint Macron vagy Merkel, most már átértelmezték azt, amit akkoriban a demokráciáról és az emberi jogokról gondoltak, és jó előre kijelentették, hogy olyan formában szó sem lehet menekült válság kezelésről, mint anno. A gazdasági lobbik rádöbbentek, hogy ebből bizony nem lesz olcsó munkaerő, a szociál politikának viszont annál inkább lesz belőle egy olyan teher, ami akár magával ránthatja az egész rendszert. A nyugati demokrácia jobb érzésű liberális tagjai saját bőrükön tapasztalták meg, hogy azért van egy határa a liberális gondolkodásnak és ma már koránt sem állnának tömegek a határokon, hogy felhőtlen örömmel és minden földi jóval várják az ideérkező menekülteket, akik között rendre megint elbújnának a gazdasági menekültek, a jobb életre, és nem több és szorgalmasabb munkára vágyok, természetesen nem csak Afganisztánból érkezők, bár papírjaik szerint született afgánok.
Persze a másik oldalon az is elgondolkodtató, hogy 20 évnyi “szabadság és demokrácia” tudattal felvértezve, minden lehetséges hadieszközzel ellátva, 20 évnyi kiképzés után, túlerőben is fejvesztve menekültek, dezertáltak vagy álltak át a “Demokratikus” Afganisztán kormányának katonái, de mögöttük a demokráciával megfertőzött emberek sem kezdtek bele semmilyen partizán akcióba katonáik tétlenségét látva. A kiképzés volt ennyire gyenge, az afgán hadsereg tisztjei voltak ennyire alkalmatlanok, ha igen, akkor miért hagyták őket az amerikaiak pozícióban ? Vagy a szomorú igazság az, hogy az afgán férfiak számára valójában elfogadható és szimpatikus a saría törvénykezése, hiszen ha elnyomásba is kerülnek, de ők cserében elnyomhatják a nőket és kények-kedvük szerint azt tehetnek velük, amit akarnak. A saría számára fontosabb a vallás hűsége, mint a munkához való “erős kötődés”, így kiváló “harcosként” mentesülhetnek a munka hétköznapjaitól, azt majd elvégzik a nők és egyéb alantasok. Az ország visszasüllyed a feudalizmusba (bár gyanítom ki sem mászott belőle), de a férfi soviniszták vallási álcában kiskirályok lehetnek minden különösebb erőfeszítés nélkül. Hát van ennél kényelmesebb, és mint láthatjuk a mostani eseményekből nagyon harcolni sem kell, elég a gépfegyvert olykor az ég felé emelve, lőszert pazarolva lövöldözgetni, és közben hangosan ordibálni Allah nevét… Jogos tehát a kérdés, mi a francnak mentek oda egymást váltva nagyhatalmak (leszámítva az elrabolható ásványkincseket), hiszen egy nép csak saját maga vívhatja csak ki a saját szabadságát, és a rájuk eröltetett áldemokrácia csak addig marad életképes, amíg katonák százezrei vért izzadva (és sajnos sokszor hullatva) próbálják ezt megóvni, persze mint fentebb is írtam nem emberbaráti jóindulatból. Az amerikaiak még el sem mentek szinte az országból, máris bejelentkezett Kína és már megint az Oroszok. Hirtelen mindenki tárgyaló partnerként fogadja el azokat, akiket eddig terroristának és üldözendőnek tartottak. Természetesen az ásványkincsek elrablása mellett még egy, talán a világ legnagyobb lobbijának tevékenykedése is közrejátszik, és ez a hadiipar, a fegyvergyártás, hiszen egy hatalomra kerülő szélsőséges vallási ideológiát gyakorló állam minden bizonnyal nem fog megállni saját határainál, ergo rohadt sok fegyvert lehet majd nekik eladni, és amit az amcsik hátra hagytak, az kvázi ízelítő, vagy bemutató, hogy miből és mennyit vásároljanak. Pénz lesz rá dögivel, hiszen Afganisztán ópium termesztésben világ első, ami a heroin alapja, és ebből sok tíz éve óriási bevétele származik az aktuális afgán haduraknak. (érdekes ezt valahogy nem tiltja a saría, és érdekes, ezeket az ültevényeket valahogy elfelejtették felszámolni a demokrácia éllovasai, miután megszállták az országot 20 évre 🙂 )
Afganisztán egy végtelenségig kihasznált ország, ami ugyanakkor még nem lépett át a vallásos feudalizmusból a “pénz vallás” kapitalizmusába, és az emberek fejében sem áll még össze a demokrácia tudata és annak igénye. Érdekes kép alakulna ki, ha megnéznénk hogy mondjuk az elmúlt 20-30 vagy akár még régebben az Unióba települt afgánok és más hasonló szinten lévő arab országból érkezők esetében, hogy néz ki az egyenlőség, a demokrácia; milyen szerepe van ezekben a családokban a nőknek ? Talán az öltözetben már beállt némi változás, az unió törvényeihez igazodva esetleg már iskolába is járhatnak a nők, de milyen a valódi szerepük a családon belül, mennyire vannak kiszolgáltatva továbbra is, mennyire kezelhetik például az általuk megkeresett pénzt ? Ergo mennyire maradt meg a feudális környezetből és a saría férfi soviniszta kényelméből, mások elnyomásából álló gondolkodás mód ? Mennyire tudtak a valóságban asszimilálódni, és a nyugati “demokrácia” szellemében, akár saját vallásukat természetesen gyakorolva kilépni a feudalizmusból egy számukra jobb és igazságosabbnak gondolt új világba? Vagy ezt leszűkítik mindössze az adott ország szociális hálójának aktív használatára. Igen ezt a kérdést is fel kell tenni magunknak, akár liberális, akár kevésbé liberális módon gondolkodunk erről, mert ha a befogadott részéről nem történik valódi változás, akkor a befogadó lesz kénytelen megküzdeni a keletkezendő problémákkal, többek közt a saríát és az iszlám felsőbbrendűségét hirdetők nap mint nap bekövetkező terrorista akcióival. Természetesen legyünk emberségesek és fogadjuk be az arra méltókat, a valódi menekülteket, de nem fejetlen módon és nem bármilyen mennyiségben, nem szabályok betartása nélkül.
És végül hagy idézzem Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének Twitter-bejegyzését, aminél pofátlanabb hazugságot nehéz elképzelni, a beírása már szinte írónikus:
Az Európai Unió alkalmazottainak és polgárainak biztonsága a legfontosabb azt követően, hogy a tálib felkelők behatoltak az afgán fővárosba, Kabulba.
Az uniós polgárok, a személyzet és családtagjaik biztonsága rövid távon prioritást élvez. Hasonlóképpen egyértelmű, hogy sok tanulságot kell levonni a történtekből.
Hozzátette, hogy szoros kapcsolatban áll Josep Borrellel, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, akivel figyelemmel kísérik az afganisztáni fejleményeket.
KÖZBEN TÖBB MINT 60 ORSZÁG KÖZÖS NYILATKOZATOT ADOTT KI, AMELYBEN AZT ÁLLÍTJÁK, HOGY AZ AFGANISZTÁNT ELHAGYNI KÍVÁNÓ AFGÁNOKNAK ÉS NEMZETKÖZI ÁLLAMPOLGÁROKNAK ENGEDÉLYEZNI KELL A TÁVOZÁST, ÉS A REPÜLŐTEREKNEK, VALAMINT A HATÁRÁTKELŐKNEK NYITVA KELL MARADNIUK
– közölte vasárnap késő este az amerikai külügyminisztérium. A tájékoztatás szerint az amerikai kormány és több mint 60 másik ország, köztük Ausztrália, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Katar, a Koreai Köztársaság, Németország, és Olaszország közös nyilatkozatot adott ki. Ebben azt közölték, hogy “az Afganisztán-szerte hatalmi és hatósági pozícióban lévők felelősséget – és elszámoltathatóságot – viselnek az emberi élet és a tulajdon védelméért, valamint a biztonság és a polgári rend azonnali helyreállításáért”. Hozzátették: az afgán nép megérdemli, hogy biztonságban és méltóságban éljen. Mi a nemzetközi közösségben készen állunk arra, hogy segítsük őket.
Most erre mit lehet mondani, miközben videók készültek arról, ahogy felemelkednek a repülök és a reptérre özönlő menekülni vágyók meg közben ott ragadnak, vagy repülők oldalába kapaszkodva lelik halálukat. Nem követelni kell a táliboktól, hogy nyitva kell hagyni a határátkelőket, reptereket, hanem azt követően kellett volna kivonni a katonaságot, hogy ezken keresztül már megtörtént minden valódi menekült evakuálása. Erre csak azt lehet mondani, hogy szemtelen, pofátlan, álságos, hazug mondat ez több mint 60 ország részéről. “Az Afgán nép megérdemli, hogy biztonságban és méltóságban éljen” – mondjuk, miközben az elmúlt százévben azt ezt kikiáltó nagyhatalmak egymás után és egymással vetélkedve törtek be és rabolták ki ezt az országot a demokrációt és szabadságot elhozó, felszabadító háborúnak álcázva, most pedig lazán átadják az országot azoknak, akik miatt és akik ellen törtek be felszabadítóként. Hogy lehet ilyen hihetetlenül rideg és hazug kijlentést tenni, miközben pontosan tudja mindenki, hogy mi következik a tálib hatalomra kerülésével. Hát miként akarja majd bármire is kényszeríteni a tálibokat nyugat, miközben akkor sem volt képes bármire is kényszeríteni őket, amíg bent voltak fegyveres erőikkel az országban.
Na kérem ez a nyugati demokrácia lényege, ez a nyugati humánus gondolkodás igaz mondanivalója, pontosan addig harcolunk egy országban az úgynevezett demokráciáért és emberi szabadság jogokért, amíg ez nekünk felszabadító-hódítóként ezt érdekünkben áll, utána pedig úgy dobjuk sutba mindazt, amit addig mondtunk és úgy hagyjuk magukra mindazokat, akiket eddig állítólag támogattunk, mint egy darab szemetet.
Szerkesztői lábjegyzet egy szerkesztő által írt cikkhez 🙂 :
Természetesen mindenkinek meg lehet, sőt meg kell hogy legyen a saját véleménye a kialakult helyzetről, és nem biztos, hogy ez megegyezik az enyémmel. Természetesen lehet hogy lesz aki megtalálja a maga felmentését a történtek miatt a nyugati demokrácia részére, és lesz ki kifejezetten sértésnek érezheti, hogy a nyugati demokráciát álságosnak és hazugnak minősítem. Nincs ezzel baj, hiszen elvben ez is a demokrácia egyik fontos eleme lenne, hogy szabad vélemény és szólás szabadság van. Tiszteletben tartom mindenki véleményét ebben a kérdésben is, viszont hangsúlyozom, hogy alapvetően önmagunkkal kell szembe nézni, amikor ez a mostani “tett” belefér abba a demokráciába, amit a nyugati világ sajátjaként és szent grálljaként értelmezünk. Elsődleegesen magunknak legbelül kell eldönteni, hogy a demokrácia, a liberalizmus, a szólás és vélemény szabadság az korlátlan és megkérdőjelezhetetlen vagy mindössze odáig értelmezendő, amíg mások azt mondják, amit mi elkötelezettek hallanai akarunk. Mindenkinek magának kell eldönteni menekült kérdés kapcsán, hogy ki juttatta ezeket az embereket el a menekülésig és nekünk kell eldönteni a saját fejünkben azt is, hogy vajon mi az igazi oka a hirtelen kivonulásnak és vajon mik lesznek a valódi következmények.
