2021.10.26.

Lokálpatrióta

Újbuda civil hírportálja

Miért és miben kellene változtani a választási törvényt, hogy ne egy igazságtalan, antidemokratikus rendszernek legyünk a szavazógépe…Civil Hang

8 min read

A jelenlegi választási rendszer és választási törvény sokak szerint sok sebből vérzik és alkalmatlan arra, hogy a valódi választói akaratot jelenítse meg…

A lokálpatrióta tulajdonos-szerkesztőjeként nem vagyok sem jogász, sem politológus, viszont választópolgár, és ezen belül is lokálpatrióta igen. Azt gondolom egy választási törvénynek, rendszernek pedig a választópolgárok érdekeit kell szolgálnia. (Abba most nem megyek bele, hogy csak határon belül vagy kívül is, mert nem ez a legnagyobb problémája a rendszernek, bár kétségkívül nagyon rontja a válsztások jelentőségének megítélését a választási turizmus belföldön belül átmozgatva és küldföldről befelé mozgatva egyaránt)

Civilként én az alábbi problémat látom a jelenlegi rendszerben a teljesség igénye nélkül, amelyekre igyekszem megoldást, válaszokat is adni és mindenki maga eldöntheti mivel ért egyet és mivel nem. Nem célom megdönthetetlen bibliát készíteni a választási rendszerünk átírásához, de gondolatébresztésnek talán jó lehet, hogy minél többen megfogalmazhassák magánszemélyként, civil szervezetként, vagy akár pártként is, hogy milyen problémái és erre milyen megoldási javaslatai vannak, hogy végre igazságosabb, demokratikusabb, a választókat központba állító legyen a választási rendszerünk, ahelyett, hogy agymosott szavazógépeket csináljanak belőlünk.

  1. Választási körzetek
    • „Az országgyűlési képviselők számát az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény százkilencvenkilencben határozza meg. Százhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, kilencvenhárom országgyűlési képviselőt országos listán választanak.” Azt gondolom a képviselők számát annak kell meghatározni, hogy a választási körzetek esetében hol húzzuk meg annak határát, hány szavazásra jogosult legyen a körzetben megtalálható. A pontos szám, csal elvi vita, de azt mindenképp érdemes figyelembe venni, hogy egy adott körzet milyen mértékben lejárható, képviselhető, illetve a körzetben lévő választópolgárnak ne kellejen aránytalanul sokat utaznia a képviseletet ellátó személy esetében. A választásra jogosultak száma 2018 áprilisában 8.312.264 fő volt, én 50.000 magasságában húznám meg a választási körzetekben a választásra jogosultak számát, így ez cirka 166 max 167 képviselőt jelent. (még mielőtt bárki megijedne, nem fog elszállni a képviselők száma, csak más lenne elosztás rendje, de erről később)
    • nemzetiségi választási körzetek. én azokat a nemzetiségeket sorolom ide, akik elérik a fenti példa alapján, hogy országosan legalább 50.000 igazolt tagjuk van. Minden nemzetiség egy fővel képviseltetheti magát a parlementben, viszont a megválasztásukat le kell választani a normál választási irodáktól, és helyette a nemzetiségi szervezeteknek kellene felállítani a szavazási urnáit azokon a választási körzetekben és szavazó körökben, ahol van szavazási joggal rendelkező tagjuk, és ezt a szavazólapot már csak ők tölthetnék ki.
  2. Választáson indulók személye és a parlementbe jutás lehetőségei
    • lehetnek magánszemélyek (függetlenek) és jelölő szervezetek által indítottak (pártok, civil szervezetek, egyesületek), akiknek megválasztásuk esetén nincsenek összeférhetetlen tevékenységük a képviselői tisztséggel, illetve megválasztásuk esetén a képviselő eskü letétele előtt azt megszüntetik; átláthatóvá teszik a kampányuk költségeit és azok forrásait, vagyon nyilatkozatot tesznek a mandátumok átvételét megelőzően és vagyonosodási vizsgálatnak vetik alá magukat a választási ciklus végén; feddhetetlen, hatóság által igazolt előélet (nem az erkölcsi bizonyítvány, mert az bizony egy-egy büntetés letöltését követően, adott idő múlva tiszta lapot ad)
    • a listás szavazást el kell törölni, mert az egyértelműen a pártokon keresztüli képviseleti demokráciát kívánja ránk erőltetni. A parlamentbe tehát csak olyan juthasson be, aki megmérettette magát és jelöltként elindult valamelyik körzetben
    • kompenzációs lista. A túlnyerés elkerülése érdekében természetesen kompenzálni kell a vesztesek mögött lévő szavazókat is, így a parlamentbe közvetlen választás útján bekerülő képviselők számának 1/3-át kell arányosan felosztani a jelölő szervezetek között, tehát nem csak a pártok között, és itt nem a jelölő szervezetek dönthetik el ki kerül a parlamentbe, hanem az általuk jelölt és az adott körzetben vesztes legtöbb elvesző szavazatokat összegyűjtők ennek sorrendjében. Az egyénként, jelölőszervezet nélkül induló független jelöltek is egy egységet képeznek, így a kompenzációs szavazatokból ők is részesülnek fentiek szerint. fentebbi 166-167 egyéni képviselőből kiindulva 55-56 kompenzációs hely kerül kiosztásra, azaz a mostani 199 helyett 221 egyéni képviselő jelöltek számolok plusz a nemzetiségi jelöltekkel. de ha prioritást kapa jelenlegi képviselői szám, akkor az egyéni körzeteknél az 50.000 határt felemeljük 60.000-re.
    • parlementi vitákban felszólalási joggal igen (releváns témákban), de szavazási joggal nem rendelkező képviseleti jelenlét a parlementben (munkavállaók, munkáltatók érdekképviselete, ágazati szakszervezetek, egyházak és felekezetek, gyermekek, fiatalok és nyugdíjasok, valamit a női érdekvédelem szervezeteinek képviselői, szexuális irányultság szerinti kisebbség érdekvédelmi szervezeteinek képviselője, stb) Cél a sokszínnűség megjelenítése a parlamentbe és bevonásukkal a képviselők döntéseinek a megkönnyítése releváns tartalmak esetén. átgondolandó a részleges szavazási jog is, ami a saját területük, érdekvédelmük tekintetében releváns törvények, rendelkezésekre vonatkozik.
  3. A képviselők visszahívási rendszere, mint az egyik legfontosabb eleme egy új választási rendszernek
    • bármely megválasztott egyéni képviselőjelölt (kompenzációs listán illetve nemzetiségi listán bejutottak is) pontosan annyi szavazattal plusz 1 visszahívhatóak azonnali hatállyal a tisztségükből, ahány szavazattal bejutottak. Visszahívás esetén egyéni jelöltek körzetében új szavazást kell kiírni, kompenzációs lista esetén pedig a jelölő szervezet kompenzációs listájában a következő legtöbb szavazatot kapott jelölt lép be automatikusan. Ha egy jelölő szervezet tekintetében elfogytak az induló és egyben vesztes jelöltek a kompenzációs listán, akkor erősorrend alapján következő jelölőszervezet következő legtöbb szavazatot elérő, még parlamentbe nem jutott jelöltje kerül. Visszahívásnál a visszahívást kezdeményezőnek minimum a visszahíváshoz szükséges szavazatok számának a 20%-át kell összegyűjtenie ahhoz, hogy ezt követően a választási iroda engedélyezze adott időszakon belül (pl. 2 hét) a visszahívási ívek aláírásának lehetőségét, amit ezt követően a nemzeti választási irodának kell hitelesíteni, de a hitelesítési folyamatban a visszahívandó vagy annak meghatalmazott képviselői jelen lehetnek megfigyelőként. Az elmúlt 30 év felelőtlen kampány ígéreteinek csak úgy lehet véget vetni, a megélhetési politikusok marketing szövegét csak úgy lehet kordában tartani, hatörvényben garantáljuk a képviselők választók általi visszahívásának jogát
  4. Választási kampány költségek
    • a választásra költhető kampány költségét minimalizálni és mértékében meghatározni szükséges, hogy ne a mögöttes, sokszor gazdasági oligarchiák pénzéből megvalósított hirdetési kampány dönthesse el a választás meneté. Ez egyben arra is ösztönzi a jelölteket, hogy a személyes párbeszédre, konzultációra helyezzék a hangsúlyt.
    • a kampány nem lehet lakosságra tekintetében zavaró, zaklató jellegű, ezért választási kampány zárt helyen ,előre meghirdetett időpontban tartható, közterületen pedig csak arra irányulhat, hogy a jelölthöz érkezőkkel alakuljon ki konzultáció, de a közterületen közlekedők nem állíthatók meg, nem zavarhatók kéretlen kérdezéssel, megszólítással.
    • Meg kell határozni azokat a nem kereskedelmi közpénzből gazdálkodó hírcsatornákat, ahol ingyen előre meghatározott mennyiségben és alkalommal van lehetőség ismertetni az indulónak a programját. Ide értendőek az önkormányzati lokális hírcsatornák is. Ehhez önkéntes felajánlással csatlakozhatnak nem állami hírcsatornák is, de csak abban az esetben ha fenti elveket ők is betartják azaz nem valamelyik jelölt kampány háttere kíván lenni. A közösségi csatornákon, mint facebook, instagram, stb. csak olyan tartalmak megjelentestérse engedélyezett fizetett vagy ingyenes verzióban is, ami választások előtt utcai fórumokaz vagy zárt helyszínes program ismetetőknek az adott helyszínét és időpontkát, illetve a jelölt és esetleg kelölő szervezet nevét határozza meg, illetve ami a jelölt programjának elérhetőségéről ad információt. Adott körzetekben választási vitákat kell szervezni és amelyik jelölt ezt nem vállalja, az nem indulhat el a választáson. Ezeket a vitákat lokálisan kell elérhetővé tenni, ezzel is erősítve, hogy a választás személyekről és nem jelölő szervezetekről, pl. pártokról szól, ahogy ezt erősíti a listás bejutás eltörlése is.

Természetesen még rengeteg mindent meg lehet határozni, hogy mi változzon és hogyan a jelenlegi rendszerben, ennek a cikknek viszont csak a gondolatébresztés a célja, hogy a civilek önszerveződés jelleggel elkezdjék megalkotni a saját választási törvényüket, a saját választási rendszerüket, amit aztán persze majd át is kell vinni az aktuális hatalom minden bizonnyal ellenálló rendszerén. Nem kérdés, hogy a pártok nem fognak örülni az ilyen jellegű változásoknak, de talán Ők is olvasták, hogy “bár felül a gálya és alul a víznek árja, de azárt a víz az úr….”

error

Enjoy this blog? Please spread the word :)

RSS
Follow by Email
Twitter
Youtube
Pinterest