Olyan bénán szaladunk bele a negyedik hullámba, mintha arra játszanánk mekkora pofont bírunk ki…
9 min read
Megállás nélkül azt halljuk, hogy a vakcina az egyetlen megoldás a koronavírus ellen, de közben az elmúlt hetekben biztatás ide vagy oda a delta variánsnak köszönhetően a negyedik hullám erős felfutó szakaszban van.
Magyarországon az átoltottság gyakorlatilag olyan minimálisan emelkedik csak, hogy az lényegében stagnálásként fogható fel.
Dobson Szabolcs szakgyógyszerész az általa vezetett Facebook-csoportban arról írt, hogy a legutóbbi egy hét hazai oltási adatai alapján
őszintén meg kell mondani: ezidáig kudarcos a nyárvégi-őszi oltási kampány.
A szakember azt emelte ki, hogy egy hét alatt az összes oltott száma csak 20.078-al (09. 03.-09. 11-e között, vagyis a múlt héten 35.377-tel nőtt (bővülés üteme: 0,6%-ról 0,34%-ra csökkent), ami szerinte rendkívül kevés.
A 0-12 éveseket levonva a teljes hazai lakosságból, adódik a 8.503.817 fő, akik alkalmasak az oltásra. “Ennek alapján az átoltottság szeptember 17-én nagyjából még – de már lassan lassan egyre kevésbé – elfogadható papíron, ám az elmúlt hetekben megfigyelhető jóval 1% alatti növekedésekkel ez reálisan nem emelkedik lényegesen a következő hónapokban, ha csak csoda nem történik és úgy tűnik, egyelőre a kormányzati kommunikáció is gyenge, illetve kétes hatású” – fogalmazott.
Azt is hozzátette Dobson Szabolcs, hogy a negyedik hullám tetőzéséig gyakorlatilag már arra sem lesz esély, hogy az eddig két oltást felvettek zöme (főként az idősek) beoltassa magát harmadszorra, és arra sem, hogy az általános átoltottság elérje az angol kb. 90%-os szintet, amely mellett a kórházakban ott is egyre több a beteg, bár az oltottak között relatíve jóval kevesebb a súlyos eset és a halálos áldozat.
Arra is emlékeztet, hogy a magyar kormány a koronavírus elleni harcban már csak a vakcinában hisz, minden más védekező intézkedést lesöpört az asztalról.
Más országokban a maszk használat már visszatért minimum a zárt közegekben, és eszük ágában sincs kockáztatni olyan tömegrendezvények megtartásával, mint a vadászati világkiállítás, az eucharisztikus kongresszus, vagy teltházas több tízezres nemzetközi futballmárkézések
A kormány szerint csak egyetlen ellenszer van, és ez a vakcina
Legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli szokásos rádióinterjújában tett erre egyértelmű utalást. “Az elszigetelés, karantén, maszk, és így tovább, még egyszer mondom, nem oldja meg a problémánkat.
“Ez egy olyan vírus, amely mindenkit megtalál. Csak az oltás segít”
– fogalmazott a kormányfő a napokban. Arról is beszélt az interjúban, hogy a kiindulópont az: lesz negyedik hullám, ezt hónapok óta mondja a kormány is. “Nem hiszem, hogy az a negyedik hullám, amely elérte Európa számos országát, majd megáll a mi államhatárainknál. A kérdés nem is az, hogy lesz-e, hanem, hogy milyen súlyos lesz. Ez pedig attól függ, hogy mennyien oltatják be magukat” – hangoztatta Orbán Viktor, miközben más európai országok, ahol az átoltottság más intézkedéseket is bevetnek a védekezés során.
Ez az állítás azonban teljes mértékben ellentétben van a nemzetközi gyakorlattal, ahol a vakcina mellett fenntartanak különböző egyéb védekezési mechanizmusokat.
- A vakcináció és így a magyarok átoltottsága szinte teljesen megállt, a nemzetközi összehasonlításban is kezdetben kedvező hazai arányszámok már relatíve alacsonyak. (Az EU-27-ek közül már csak a 17. Magyarország az első oltások arányszámában, és a két oltással rendelkezők aránya tekintetében már az utolsó tízben vagyunk.) Az uniós átlaghoz képest 10 százalékpontos lemaradásban van Magyarország.
- A kormány csak a védőoltásra építi védekezési stratégiáját. (Észtország és Csehország után Magyarország a leginkább korlátozásmentes jelen pillanatban az Oxford Egyetem szigorúsági indexe alapján.)- jelent meg a Portfolió.hu oldalon
Íme a jelenlegi sorrend az átoltottságban ITT megnézhető…
A Népszava tegnapi cikkében azt írta, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) összesítése alapján hazánk az uniós középmezőnybe tartozik a kiskorúak oltásában, noha májusban Magyarország volt az első tagállam, amely engedte vakcinához jutni a 18 évnél fiatalabbakat. Magyarország az EU 27-ek versenyében a kétszer oltott fiatalok között a 9. helyen áll, példaként a portugálokat hozzák fel, akik ebben már a hatodikak.
Összességében tehát jól látható, hogy a Magyarországon használt vírus elleni védelmi pajzs egyetlen rétege nemzetközi összevetésben sem túl erős, miközben kijelenthető, hogy a negyedik hullám a felfutó szakaszába érkezett ideaza.
Dobson Szabolcs szakgyógyszerész az elmúlt hetek oltási adatai alapján azt is leszögezte, hogy
az oltások önmagukban nem képesek a járvány megfékezésére nálunk sem,
különös tekintettel az oltottak számának minimális bővülésére és a harmadik oltásokat övező oltási apátiára. “A kérdés nem korlátozódik a maszk témakörre, hanem a tesztelés és a kontaktkutatás sincs kellőképpen megszervezve” – tette hozzá.
A szakember arra is kitért, hogy Magyarországon nincsenek szakirodalomban publikált magyar oltási tanulmányok és hazai járványtani publikációk, amelyekre lehetne hivatkozni és érvelni az oltások mellett szakmai alapon. “A mellékhatások körüli mendemondákat és rémtörténeteket nem képesek cáfolni, mert az OGYÉI, a hazai gyógyszerhatóság eddig egyetlen egy mellékhatásjelentést sem adott ki. Marad tehát a hitalapú győzködés” – vélekedik Dobson, aki szerint ez nem működik, sőt a jelek szerint kontraproduktív.
Pedig a figyelmeztető jelek már itt vannak
A kormány és több szakértő is nyilatkozott már arról, hogy az újabb hullámban a koronavírusos napi új esetek száma már nem a legfontosabb mutató a vakcinák használata miatt (a vakcinák ugyanis hatásosan megvédik a betegeket a fertőzés súlyos lefolyásától és így a kórházba kerüléstől). Ezért érdemes figyelni a többi járványügyi adatot, és azokat akár a 2020-as év azonos időszakával összevetni.
Ilyen adat például, hogy jelenleg már több koronavírusos beteget ápolnak a kórházakban, mint tavaly ilyenkor és számuk hasonlóan meredeken fut fel, mint 2020-ban.
EZ AZT JELZI, HOGY A DELTA VARIÁNS VALÓBAN MEGTALÁLJA AZ OLTATLAN MAGYAROKAT.
De az sem túl kedvező fejlemény, hogy a lélegeztetésre szoruló betegek száma két héttel korábban indult olyan látványos növekedésnek, mint tavaly ősszel és a múlt pénteki 41 főről szóló adat több, mint a duplája a tavaly ilyenkori értéknek.
A fenti két kedvezőtlen folyamat fényében sajnos már nem váratlan az a fejlemény, hogy a koronavírussal összefüggésbe hozható halálozások tekintetében is rosszabbul állunk jelenleg, mint tavaly ilyenkor.
A járvány általános lefutása szempontjából pedig még egy mutatónak kiemelt szerepe van: a tesztek pozitivitási aránya. Ez a trend emelkedőben van, és átlépte a 7 napos mozgóátlag a 3%-ot (és közelít a WHO által kritikus szintnek nevezett 5%-hoz). A túlságosan magas pozitivitási arányszám (ami jellemző volt a korábbi hullámok exponenciálisan felfutó szakaszaiban) arra utal, hogy a járványügy nem képes lekövetni a fertőzés gyorsuló terjedését, mert a tesztkapacitások korlátosak. Itt jelenleg még nem tartunk, azonban a folyamat nem éppen kedvező: a pozitivitási ráta 4 hónapos csúcsra ért.
Indokolt lenne ez alapján tehát a fertőzés átfogóbb felderítése érdekében (amíg még olyan szinten vannak az esetszámok, amit lehetne követni és kontrollálni hatékony fertőzési láncolat szakítással) még többet tesztelni, de egy másik ok miatt is feljebb kéne kapcsolni a szűrés tempóját. A jelek szerint egyre több ember lett/lesz náthás idehaza az elmúlt hetekben, és a koronavírus mellett más felsőlégúti megbetegedés is terjed a közösségekben (óvoda, iskola, munkahelyek) és a betegek, valamint az őket kezelő háziorvosok nincsenek könnyű helyzetben, ugyanis az oltott koronavírus-fertőzöttek is a megfázáshoz hasonló tüneteket produkálhatnak. Éppen ezért javasolják a háziorvosok a tömeges tesztelések alkalmazását a nátha és a koronavírus fertőzés megkülönböztetéséhez.
A Telex azonban vasárnapi beszámolójában éppen arról ír, hogy a háziorvosok szerint azonban a tesztelés most is elég nyögvenyelősen megy. “Akár három napba is beletelik, amíg a mentőszolgálat kimegy a helyszínre, vagy megadnak a betegnek egy címet a tesztelésre, aztán sokat kell várni, míg a laborban elkészül az eredmény, és azt megkapja a háziorvos” – írta portál.
Ezek alapján tehát több teendőnk is lenne, főleg arra tekintettel, hogy a negyedik járványhullám még csak most indul be igazán:
- az oltások hatékonyabb eszközökkel történő felpörgetése,
- az oltási apátia megtörése (az általános kampány nem ért célt, az iskolai oltási akció hatása átmeneti volt, érdemes lehet a fluid és formálható véleményekre fókuszálni az oltáselutasítás okainak kutatásakor),
- a maszkhasználat, a higiéniás szabályok,
- a tesztelés és kontaktkutatás erősítése.
Ugyanakkor a felmérések szerint az Unión belül a vírustagadók és oltást megtagadók száma alapján Magyarország az élen jár, a kormány poedig ebben is engedékeny, hiszen példát statuáló ítéletekenek nyoma sincs az ilyen csoportok vezetői tekintetében.
Ezzel szemben jelenleg a kormány mintha hagyná sodródni a helyzetet pár számára kiemelten fontos rendezvény védekezés bármilyen formájú intézkedés nélküli megtartása érdekében. Vihar sebességgel szaladunk bele egy olyan pofonba, amiről tudjuk, hogy a jelenlegi védekezési trendünkkel meg fogjuk kapni, és szinte teszteljük, hogy mekkora pofont vagyunk képesek elviselni.