Véget ért az előválasztás elsőfordulója, ami az ellenzék szerint a demokrácia ünnepe is egyben. És miről árulkodnak a számok ?

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje közösségi oldalán nyugtázta az előválasztás első fordulójának lezárultát, és köszönetet mondott a választópolgároknak, akik leadták voksukat. 

“Lezárult hát Magyarország történetének első országos előválasztási fordulója. Csak ismételni tudom: az előválasztás első fordulójának nyertese a változás ügye, a demokrácia ügye, és bizonyosan vesztese ez a pöffeszkedő, úrhatnám hatalom. Okkal mondhatjuk, a részvétel meghaladta minden várakozásunkat, számolhatjuk úgy is, hogy a 2018-as parlamenti választási részvétel 10 százalékát is meghaladja azok aránya, akik leadták szavazatukat az előválasztáson. Ez nagy siker és világos jelzés: a változás elkezdődött.”

(szerkesztői megjegyzés: Karácsony Gergely taktikusan, de szerintem hibásan a 2018-as választás résztvevőinek arányában nézi a 600.000-es előválasztáson voksolok számát, ami hiba, mert ebben az is benne van, hogy akiket Ő is helytelenül bizonytalanoknak hív, azokkal ezek szerint nem számol )

Az Előválasztás 2021 Facebook-oldalon eközben közölték, hogy regisztrálták az utolsó szavazatot is, hivatalosan is lezárult az első forduló. Az egyéni választókerületek szavazatait megyénként párhuzamosan, az alacsonyabb sorszámútól kezdve fogják megszámlálni. A miniszterelnök-jelölti eredmények lesznek utolsóként ismertek.

Magyar György, a Civil Választási Bizottság elnöke azt mondta, hogy ha minden a várakozásoknak megfelelően alakul, akkor szerda délután már részeredményeket, az esti órákban pedig végeredményt hirdethetnek a meghosszabbított előválasztás első fordulójában. Valószínű az is, hogy három miniszterelnök-jelölt között dől majd el a második körben, hogy ki lesz Orbán Viktor kihívója. A CVB elnöke a Klubrádióban nagyon fontosnak tartotta a magas részvételi arányt, mert ez azt bizonyítja, hogy sokan akarnak beleszólni a politikába és abba, hogy kik irányítsák az országot a 2022-es választások után.

A Népszava értesülései szerint késhet a jövő hétfőre tervezett második előválasztási kör indítása. A lap úgy tudja, hogy  az előválasztást lebonyolító pártok, a DK, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum szakemberei vetették fel a halasztást, mert nem biztos, hogy addig befejeződik a szavazólapok nyomtatása. A második fordulóban a legtöbb voksot szerzett három miniszterelnök-jelöltre lehet szavazni, az első fordulóban pedig eldőlt, hogy kik lesznek az egyéni körzetekben indulók. 

Több időt vesz igénybe a tervezettnél a lapok és az urnák eljuttatása a körzetekbe, illetve át kell hangolni az informatikai rendszert is. Mint megírtuk, az induláskor az informatikai rendszer problémái miatt leállt a voksolás, amit végül az eredetihez képest két nappal meghosszabbítottak. Abban azonban biztosak a pártok, hogy az október 23-i megemlékezésekre és a tervezett közös ellenzéki demonstrációra végleges és teljes lesz az előválasztás eredménye.

SZerkesztői lábjegyzet :

Kétségtelenül a demokrácia gyakorlásának egy fontos lépése volt az előválasztás, bár kétségtelen, hogy jelentősen beárnyékolta ennek ünneplését az előzetes poléitikai alkuk sorozata, ami az előválasztás eredeti célját, miszeritn a választok dönthessék el melyik párt képviselőjére szavazhassanak, azért némileg beárnyékolta, ahogy az azt követő, az ellenzék soraiban kipattant kisebb-nagyobb botrányok is az indulok körül. Ven tehát még mit javítani ezen a rendszeren és érdemes lenne átgondolni a pártok nak, hogy belső alkuk helyett mennyire veszik komolyan önmagukat és leginkább a választókat. 

Az előválasztás elindulásának informatikai fiaskója is hagyott némi szennyeződést a szalvétán, de a lényeg, hogy végül megoldották, és még a kiesett 2 napot is pótolták.  Akeölti viták tekintetében azért láthatóan sok helyen a harc mentes harc állásponton voltak, így ezek bizony érdektelenségbe fulladt viták voltak, ahol nem sok pluszt kapott ezek nézője annak tekintetében, hogy kire érdemes szavazni. Az újbudai előválasztás esetében, ahoyg erről egy cikkben már írtam nem volt jó döntés, hogy a vitát kivitték a kerületből a Dina másik partjára, mert ez bizony egy elég erősen lokálpatrióta terület. Mivel jelen voltam ezen a vitán ezért kimondható az is, hogy a két jelölt aktivistái és legvehemensebb támogatói alkották a nem túk nagyszűmú ember befogadására alkalamas helyszín közönséget, szigorúan két oldalra rendezve Őket. Kérdés, hogy a pártok aktivistási voltak nagyon gyorsak a regisztráció során, vagy fentieknek megfelelően az újbudaiak nem mennek el Újbudáról szóló vitára a VII. kerületbe. Ettől eltekinteve az összes előválasztási vita közül ez sikeredett a leginkább a vita és a választókért történő tisztességes verseny kategóriában ennek sikerült a dobogon végeznie. A Minsizterelnök jelölti vita első fordulója nagyjűból a csendes szendergés, bealvás és eseménytelenség minta példája volt, de szerencsére megértették a résztvevők az ezt köten megjelent nagy számú bírálatokból, hogy változtatni kell, így a második vita már élvezhető, és sokkalválasztói szempontból a döntésükhöz szükséges hozzáadott értékeket voniltatott fel mindegyik résztvevő esetében, ah nem is egynelő arányban.

De mit mondanak a számok az előválasztás sikeréről, és ami még fontosabb milyen tanulságokat lehet, sőt kell ebből levonni az indulóknak ?

A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján a 2018-as választásnál 8.312.264 választásra jogosult volt, amiből 7.968.059 Fő volt a szavazóköri névjegyzék indulása alapján, így induljunk ki ebből az adatból.

Maradva elsőre a nagyon száraz tényeknél ennek az adatnak a tekintetében a választásra jogosultak cirka 7,5% gondolta úgy, hogy részt vesze a demokrácia ünnepében és felelős döntéssel megpróbál beleszólni a választás eredményébe. Az ellenzéki összefogás a választás előtt 8%-os részvételt várt, amit a választás elindulása után már óvatosabb becsléssel úgy fogalmaztak az 500.000-es részvétel már jó eredménynek fog számítani, ami a választásra jogosultak 6,3%-a. Hogy mi tekinthető jó eredmények egy előválasztás alkalmával az elég szubjektív, és minden oldal másként értékelheti ki ennek jelentőségét, engem sokkal jobban foglalkoztat, hogy vajon miért tették az elvárásaikat vagy másoldalról nézve reményeiket ilyen alacsony mértékűre, ha közben az erre szakosodott cégek nagyon szoros eredményt, sőt sokan  ha nem is túl nagy arányban, de győzelmet jósolnak az ellenzéki összefogásnak. (már az előválasztáson történő induláshoz szükséges ajánlások száma is nevetségesen alacsony volt, és voltak, akiknek még ezt is több mint egy hét alatt sikerült csak megugrani) A mérések alapján az is kimondható, hogy szándékosan félreértelmezve a “bizonytalanok” szóval jelölt tábort, azt 35-40% közé tették. Ha abból indulunk ki, hogy ezek a “bizonytalanok” nem lettek abban bizonyosak, hogy elmenjenek az előválasztásra, akkor  cirka 4,7-4,8 millió szavazóról beszélhetünk, akik szoros versenyre alapozva nagyjából feleződnek az ellenzéki összefogás és a kormány hívei között. Marad tehát elvben egyértelműem és magabiztosan az ellenzéki összefogás pártján állok táborában cirka 2,4 millió ember. Szerintem ehhez kell mérni a 600.000 főt, aki most voksolt, és akkor ki kell mondani, hogy az előválasztásokat megelőző kampány üzenetekkel, kiemelve ebből is a választási vitákat, nem volt túlzottan eredményes, hiszen még a piackutatók felmérése alapján is biztosan szavazók és egyben az ellenzéki összefogásra szavazók közül is csak minden negyediket sikerült rávenni, hogy elmondja a véleményét arról, ki képviselje a 2022-es választáson az ellenzéket. Azon természetesen szintén lehet vitatkozni, hogy ez sok vagy kevés, de szerintem fontos üzenet az ellenzéknek, hogy még az egyértelműen rájuk szavazókat sem sikerült jelentősen megmozgatni ezek szerint annyira azért nem izgatja, hogy ki képviseli majd őket egyéni választókörzeteikben illetve lehetséges Miniszterelnökként, azaz nem sikerült megmutatni az egységben a jellemző és választói szempontból lényeges különbségeket.

Egy másik talán még fontosabb üzenet az, hogy az adatok alapján jellemzően nem tudták megszólítani az úgymond “bizonytalanokat”, márpedig nélkülük nem lesz könnyű választást nyerni, hiszen jelenleg a legnagyobb tábort, legnagyobb erőt jelentik, mondhatni szunnyadó erőt a politikai pártok szempontjából. Az előválasztási viták és kampányok üzenetei jellemzően ismét a kormánnyal szembeni bírálatokra koncentráltak, pedig ideje lenne észrevenni, hogy a bizonytalanok tábora, akik pont fordítva nagyon is bizonyosak abban, hogy egyik oldalból sem kérnek, mivel az elmúlt 30 év politizálása kiábrándította őket, és az ebben a korszakban szereplő politikusok nagy részét hiteltelennek tekintik, ezért ők nem arra kíváncsiak, ki tudja jobban a másik oldalt ekézni, hanem arra, hogy ki képes kiutat mutatni, tényekkel számokkal alátámasztott valós jövő képet festeni. Nem hurrá hangulatú szebb jövőt, hanem realitásokkal teli, akár tőlünk lemondásokat is kérő, de eredményes gazdaság politikát. Ma már nem elég ennek a körnek azt mondani, hogy leváltjuk a korruptakat, mivel 30 éve azt látják, hogy csak széket váltanak a korruptak, illetve a hatalom székébe kerülve igen gyorsan lesznek korruptak, hazugók, sógor-koma elvek alapján döntők azok, akik előtte ennek megszűntetését követelték. ( A Fidesz sem így indult anno, mint ahol jelenleg tart) Nem elég elszámoltatást ígérni ennek a körnek, mert azt tapasztalják 30 éve, hogy választások előtt mindenki elszámoltatásokat ígér, majd ebből semmi nem lesz. Nagyon jól mutatja a politikai propagandát, hogy nyugdíj tekintetében a svájci indexálás varázslatával akarják megoldani a nyugdíjasok helyzetét, ami csak a végeredményt korrigálja szebben, azt se minden esetben, de nem foglalkozik a bevételek alakulásával, amiből ezt ki kellene fizetni. A nyugdíj rendszer a társadalom elöregedése, szerkezetének teljes átalakulása miatt egész Európában, sőt a világ számos országában óriási kihívás, hiszen a befizetések, azok csökkenő száma, olykor reálértékben csökkenő mértéke miatt nem állnak arányban a szükséges kifizetések mértékével svájci indexálással, meg anélkül sem. Mivel kevesebb embertől érkezik befizetés, azért vagy a befizetések mértékét kell növelni, vagy a kifizetéseknél csökkenteni, illetve a nyugdíjkorhatár növelésével szokás még az egyensúlyon javítani, azaz minél kevesebb időre és minél később vehessük igénybe a szolgáltatást. Az ellenzéki összefogás jelöltjeinek például ilyen kérdésekre kellene választ adni reálisan, és elismerni, hogy többet kell befizetni és/vagy második lábként plusz befizetésekkel kell élnünk valamilyen megtakarítási területen, jellemzően a Biztosítók ilyen típusú termékeinek segítségével (ahogy ezt teszik tőlünk nyugatra is az emberek sokkal nagyobb számban, mint idehaza, pedig nekik az állami nyugdíjuk is magasabb), ergo többlet költség hárul ránk, ha nyugdíjasként élhetőbb világot szeretnénk. Vagy elismerve a tátongó lyukat a problémát ideiglenesen odébb rakva nyugdíj korhatárt kell emelni. Igen egyik sem népszerű intézkedés, de egy tátongó lyukat betömni (és messze nem csak Magyarországra igaz) nem lehet választási ígéretekkel, ami megreked a svájci indexálásnál. 30 éve a valós problémák bemutatása és azon történő változtatások helyett, még ha ennek ára is van, folyamatosan csak a problémák olodázása, másra hárítása folyik, a döglödő lovat nem műtjük, csak sebhintőport szórunk rá.

A kérdés így az marad 2022 tavaszáig, hogy hajlandó-e tematikát váltani az ellenzéki összefogás a “bizonylatanok” megnyerése érdekében, vagy úgy gondolják elegendő a saját szavazó táboruk a hatalom átvételéhez. Ha úgy gondolják elegendő, akkor viszont nagyobb hangsúlyt kell fektetni a saját tábor aktivizálására, mert az korántsem biztos, hogy mindenki el fog menni szavazni közülük, különösen igaz ez, ha az általa favorizált párt vagy személy veszít az előválasztáson. Az csak egy elv és köze nincs a valósághoz, hogy a vesztes majd beáll a nyertes mögé, az adott párt kommunikációjában lehet, de ez a szavazókat ez a világon semmire nem kötelezi. Az pedig látható, hogy napi szinten jelennek meg az ellentétek a pártok és közösségi oldalakat olvasgatva az adott pártok elkötelezett hívei tekintetében meg még ennél is nagyobb számban. Éppen ezért óriási hiba lenne az ellenzék részéről, de megjegyzem a Fidesz részéről is, ha a fent említett cirka 40%-ot tömörítő csoportot nem akarják megszólítani, vagy rosszul szólítják meg. Ennek az elég nagy tömegnek a hitelesség gondolatát kell visszaadni, amihez meglátásom szerint nem elég  a rendszerváltás ígérete, hanem pontosan a politikai alkuk alapján már ezerszer leszerepelt politikusok helyett valódi generációváltás is kell.