2021.11.27.

Lokálpatrióta

Újbuda civil hírportálja

Márki-Zay Péter jelentős fölénnyel győzött Dobrev Klárával szemben az előválasztás második fordulójában, de vajon mit mutatnak még a számok ?

16 min read

Megvan az előválasztás végeredménye: Márki-Zay Péter nyert elég nagy fölénnyel

Az Országos Előválasztási Bizottság határozatában megállapította a végeredményt.
Összes résztvevő: 662.353
Összes érvényes szavazat: 655.237
Összes érvénytelen szavazat: 7116
 
Miniszterelnök-jelölti eredmények:
Márki-Zay Péterre leadott összes szavazat: 371.560 (56,71%)
Dobrev Klárára leadott összes szavazat: 283.677 (43,29%)

MZP 10 megyében (beleértve Budapestet is) nyert, Dobrev Klára szintén 10 megyében, csak hét nem volt mindegy a győzelem aránya.

Budapesten MZP a 23 kerületből 22-ben tudott nyerni, és sok kerületben fölényesen, így tehát az kimondható, hogy Budapesten akik a kormány váltásban hisznek és ezért elmentek szavazni, azok alapvetően erős baloldali fordulatból sem kérnek.

A Telex szerint vidéken, azaz Budapesten kivül az érvéynes szavazatok aránya:

  • Márki-Zay Péter: 226.328 szavazat.
  • Dobrev Klára: 204  307 szavazat.
  • Összesen tehát: 430.635 szavazat

ebből következően a Telex adatai alapján az érvényes szavazatok cirka 35%-a van Budapestről, ahol lakosság cirka 20-25%-a él, míg vidéken az érvényes szavazatok 65% -a van, ahol a lakosság cirka 75%-a él. Az ellenzéki összefogás szempontjából, tehát jóval erősebb a kormányváltó hangulat Budapesten, mint vidéken, de Budapesten sem radikális baloldaliságra szavaznának. Ez alapvetően alátámasztja azt a tényt, amit az előválasztás előtt is tudtunk a Budapest – vidék arányairól kormény és ellenzéki összefigás szempontjából.

És akkor íme a megyei öszesített eredmények:

Baranya megye

  1. Dobrev Klára: 11 863 szavazat.
  2. Márki-Zay Péter: 11 518 szavazat.

Bács-Kiskun megye:

  1. Márki-Zay Péter: 12 407 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 11 428 szavazat.

Bár az első fordulót Bács-Kiskunban Dobrev nyerte 9214 szavazattal, Márki-Zay pedig harmadik lett 4574 vokssal, a második fordulóra hódmezővásárhelyi polgármester megfordította az állást, és ezer szavazatot vert a DK-s jelöltre.

Békés megye:

  1. Márki-Zay Péter: 8699 szavazat
  2. Dobrev Klára: 7720 szavazat

Az első fordulóban Márki-Zay a harmadik legtöbb szavazatot kapta, most majdnem ötezer szavazattal többet kapott.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye:

  1. Dobrev Klára: 16 610 szavazat.
  2. Márki-Zay Péter: 12 674 szavazat.

Csongrád-Csanád megye:

  1. Márki-Zay Péter: 21 769 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 11 461 szavazat.

Márki-Zay nagy fölénnyel, tízezer szavazattal hozta Csongrádot, bár nyeresége várható volt, hiszen Hódmezővásárhely polgármestere. Márki-Zay az első fordulót is nyerte, bár akkor nem sokkal: 8847 szavazatára Dobrev 8796-ot kapott.

Fejér megye

  1. Márki-Zay Péter: 11 416 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 10 540 szavazat.

Győr-Moson-Sopron megye:

  1. Márki-Zay Péter: 13 767 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 10 616 szavazat.

Nagyot fordított Márki-Zay Péter a megyében. Az első fordulót Dobrev nyerte 8171 szavazattal, és bár kétezer plusz szavazatot összeszedett, addig a hódmezővásárhelyi polgármester kilencezer szavazattal többet húzott be az első fordulós eredményéhez képest (az első fordulóban 4641 szavazatot kapott), így a második fordulóban rávert a DK-s jelöltre.

Hajdú-Bihar megye:

  1. Márki-Zay Péter: 13 975 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 11 811 szavazat.

Heves megye:

  1. Dobrev Klára: 7647 szavazat.
  2. Márki-Zay Péter: 6746 szavazat.

A DK-s jelölt szoros versenyben megnyerte Hevest, az első fordulós szerepléséhez (6153) képest pedig valamennyivel jobban teljesített. Márki-Zay az első fordulóban itt negyedik lett, de ahhoz képest most közel négyezerrel többen szavaztak rá: az elsőben 2464 voksot szedett össze.

Jász-Nagykun-Szolnok megye:

  1. Dobrev Klára: 8438 szavazat.
  2. Márki-Zay Péter: 7721 szavazat.

Márki-Zay Péter az első fordulóban csupán a negyedik helyig jutott 2873 szavazattal, most és bár most közel ötezer szavazattal többet hozott, az csak a második helyre lett elég. Dobrev az első fordulóban 6819 szavazatot kapott, és ahogy akkor, most is megnyerte a megyét.

Komárom-Esztergom megye:

  1. Dobrev Klára: 9970 szavazat.
  2. Márki-Zay Péter: 8052 szavazat.

Dobrev másodszorra is nyerte a megyét, ráadásul kétezerháromszáz szavazattal többet kapott, mint az első fordulóban. És míg az első fordulóban Márki-Zay Péter a negyedik lett a megyében 3023 szavazattal, most ötezer plusz szavazatot zsebelt be.

Nógrád megye:

  1. Dobrev Klára: 4462 szavazat.
  2. Márki-Zay Péter: 2953 szavazat.

Bár Dobrev a második fordulóban is hozta Nógrád megyét, és most több szavazatot kapott, mint az első fordulóban, amikor 3566-an szavaztak rá. Márki-Zay is több voksot kapott, mint az első fordulóban, akkor 1162-en szavaztak rá.

Pest megye:

  1. Márki-Zay Péter: 51 044 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 36 579 szavazat.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

  1. Dobrev Klára: 8941 szavazat.
  2. Márki-Zay Péter: 7902 szavazat.

Itt az első fordulóban Márki-Zay 2843 szavazatot kapott, tehát több mint háromszorosára nőtt a rá érkező voksok száma. Dobrevre ehhez képest mintegy kétezerrel több szavazat érkezett.

Somogy megye:

  1. Dobrev Klára: 8542 szavazat.
  2. Márki-Zay Péter: 6802 szavazat.

Dobrev a második körben több embert tudott maga mellett mozgósítani, mint az elsőben: akkor 6602 ember szavazott rá. Márki-Zay Péter is sokkal több szavazót vonzott most: több mint négyezer emberrel többen voksoltak rá, mint az elsőben, de így sem tudta verni a DK-s jelöltet.

Tolna megye:

  1. Dobrev Klára: 5504 szavazat.
  2. Márki-Zay Péter: 5017 szavazat.

Tolna megyében az előválasztás első fordulójában Dobrev Klára 4072 szavazatot kapott, tehát a második fordulóban körülbelül ezerötszázzal kapott többet. Márki-Zay az első fordulóban 1854 szavazatot kapott. Ha be is húzta Karácsony Gergely és Fekete-Győr András első fordulós szavazatait (azokkal együtt körülbelül 4200-at kapott volna), még ahhoz képest is jóval többen szavaztak rá a második fordulóban.

Vas megye:

  1. Márki-Zay Péter: 7227 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 6235 szavazat.

A DK jelöltje közel ezer szavazattal kapott többet az első fordulós 5347 szavazatához képest, de a hódmezővásárhelyi polgármester még ennél is több új szavazót húzott be, mert az első fordulóban 2866 ember szavazott rá. Márki-Zay győzelme Vas megyében azért is lehet jelentős, mert a szombathelyi szocialista polgármester, Nemény András kezdte a sort a Dobrev Klára mögé történt, két forduló közötti beállásokkal, ráadásul Vas megye 1-es választókerülete az előválasztás egyik legizgalmasabb körzete volt, ahol végül a verseny a DK-s Czeglédy Csaba javára dőlt el, maga mögé utasította az LMP-s Ungár Pétert.

Veszprém megye:

  1. Márki-Zay Péter: 9967 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 9343 szavazat.

Zala megye:

  1. Dobrev Klára: 6992 szavazat.
  2. Márki-Zay Péter: 6777 szavazat.

Az első fordulóhoz képest Dobrev több mint ezer új szavazót nyert Zalában, akkor 5270 szavazatot kapott. Ennél is több új szavazót húzott be a hódmezővásárhelyi polgármester, akire az első fordulóban 2575 ember szavazott.

És íme Budapesten a kerületi összesített eredmények:

Budapest 1-es választókerület (I., V. kerületek, VIII., IX. kerületek egyes részei):

  1. Márki-Zay Péter: 18 801 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 5865 szavazat.
  3. Összesen tehát 24.666 érvényes szavazattal ebben a körzetben volt a legtöbb leadott érvényes szavazat

Hiába szavaztak többen a második fordulóban Dobrevre, mint az elsőben (1789), Márki-Zay Péter mégis nagyot nyert az 1-es választókerületben, mert háromszor több szavazatot kapott a DK-s jelöltnél. Az első fordulós eredményéhez képest is rendesen megemelkedtek a szavazati, akkor 2527-en szavaztak rá.

Budapest 2-es választókerület (XI. kerület):

  1. Márki-Zay Péter: 16 391 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 6135 szavazat.
  3. Összesen tehát 22.526 szavazattal itt ebben a körzetben volt a második legtöbb leadott érvényes szavazat

Újbudán mindkét jelölt több szavazatot kapott, mint az első fordulóban, de több választókerülethez hasonlóan Márki-Zay szakított nagyobbat: míg az első fordulóban 3203-an szavaztak rá, most ötször több voksot szerzett. Dobrev magához képest kétszer több szavazatot szerzett (az első fordulóban 3038-at kapott), de a második fordulóban így is tízezer szavazattal maradt alul.

Egyben azt is érzékelni lehet, hogy a Momentumos Orosz Anna  óriási fölénye a DK-s Gy. Németh Erzsébettel szemben (69 % – 31%) visszaköszönt most a Momentum által támogatott Márki-Zay Péter és a DK-s Dobrev Klára közötti csatában. (73% – 27%). Újbuda tehát egyértelműen nem a DK fellegvára, miközben az Önkormányzatban DK-s a polgármester és jelentős a DK-s képviselők száma is. Azt gondolom ez egyértelműen azt jelzi, hogy a kerületben élők nem elégedettek a polgármester tevékenységével, ami rányomja a bélyegét a kerületen belül a DK támogatottságára. A DK láthatóan mindent megtett, hogy mozgósítson, hiszen Dobrev Klára megduplázta a rá szavazók számát, mégis nagyon nagy különbséggel vesztett, így ebből arra lehet következtetni, hogy a DK a kerületünkben hozta a maximumot, ami viszont önmagában egy ekkora kerületben igen csak kevés. De ez az arány rávilágít arra is, hogy a fiatalokat kevésbé tudja megszólítani itt a DK (nem csak itt), és a fiatalok bizony nem csak kormányváltást, nem csak rendszerváltást, de generációs váltást is sürgetnek a politikában, és bizony az elmúlt 30 év politizálásával összességében nem elégedettek. Ezzel ellentétben láthatóan a Momentum a kerületben képes hatékonyan mozgósítani, illetve az általa képviseltek közelebb állnak a jelenlegi kormánnyal elégedetlenek körében, mint a hagyományos baloldali pártok. 

Budapest 3-as választókerület (XII. kerület és II. kerület egy része):

  1. Márki-Zay Péter: 5692 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 1386 szavazat.

Ahogy a 4-es budapesti választókerületben, úgy a 3-asban is veszített Dobrev szavazókat. Az első fordulóban 2410 szavazatot kapott, így több mint ezer szavazót veszített a második fordulóra. Márki-Zay viszont sok új szavazatot behúzott, mivel az első fordulóban 3079-et kapott.

Budapest 4-es választókerület (II. kerület, III. kerület):

  1. Márki-Zay Péter: 6102 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 1953 szavazat.

Márki-Zay a második fordulóban jóval több szavazatot húzott be, mint az elsőben. Míg az első fordulóban 2 551 ember szavazott rá, addig most körülbelül 3500 szavazattal többet kapott. Dobrev Klára viszont még veszített is szavazókat: az első fordulóban 2 383-an szavaznak rá.

Budapest 5. választókerület (Erzsébetváros)

  1. Márki-Zay Péter: 11465 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 4427 szavazat.

Budapest 6-os választókerület (VIII., IX. kerület egyes részei):

  1. Márki-Zay Péter: 9691 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 3676 szavazat.

Bár az első fordulóban alig száz szavazattal maradt le Márki-Zay Dobrev mögött, addig most megfordította az állást, és hatezer vokssal rávert Dobrevre.

Budapest 7-es választókerület (XIII. kerület):

  1. Márki-Zay Péter: 10 739 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 5830 szavazat.

Ahogy az eddigi budapesti választókerületekben, úgy Angyalföldön is veszített Dobrev szavazókat, szám szerint kétezret. Márki-Zay Péter viszont hatalmasat nyert a kerületben: míg az első fordulóban 3003 szavazatot kapott, addig most több mint tízezret, ráadásul most közel kétszer több szavazatot, mint a DK-s jelölt.

Budapest 8-as választókerület (XIV. kerület):

  1. Márki-Zay Péter: 12 255 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 6262 szavazat.

Márki-Zay a nyolcas választókerületben is Dobrev elé került, bár az első fordulóban a harmadik lett. Dobrev az első fordulóban 3414 vokssal a második helyen végzett, Márki-Zay viszont az első fordulós 3160 voksához közel plusz kilencezernyi szavazatot szerzett.

Budapest 9-es választókerület (X., XIX. kerület részei)

  1. Márki-Zay Péter: 4988 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 4661 szavazat.

Márki-Zay fordított Kőbánya-Kispesten. Bár Dobrev a többi budapesti választókerületben rendre rosszabbul teljesített az első fordulós szerepléséhez képest, a 9-esben ezerötszáz szavazattal többet hozott. Márki-Zayra viszont több mint háromezerrel többen szavaztak, mint az első körben, így pedig szűken verte a DK-s jelöltet.

Budapest 10-es választókerület (III. kerület):

  1. Márki-Zay Péter: 8611 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 6007 szavazat.

Budapest 11-es választókerület (IV. és XIII. kerület egyes részei):

  1. Márki-Zay Péter: 6238 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 5282 szavazat.

Márki-Zay Kőbánya után a 11-es választókerületben is megfordította az állást. Míg az első fordulóban Dobrev nyert itt 3975 szavazattal, addig a hódmezővásárhelyi polgármester négyezer plusz szavazatot húzott be, és meg is verte a DK-s jelöltet.

Budapest 12. választókerület ( XV. kerület)

  1. Dobrev Klára: 4114 szavazat.
  2. Márki-Zay Péter: 4085 szavazat.

Itt is hatalmasat nőtt az MMM-jelöltjére érkező voksok száma az első körhöz képest, akkor 1657 szavazata volt Márki-Zaynak. Dobrev Klárára mintegy 300-zal több voks érkezett most, de ez is elegendő volt ahhoz, hogy valamivel többet kapjon ellenfelénél.

Budapest 13-as választókerület (XVI. kerület és XIV. kerület egyes részei):

  1. Márki-Zay Péter: 6232 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 3895 szavazat.

Márki-Zay a 13-as választókerületben is fordított. Míg az első fordulóban 2420 szavazattal harmadik lett, Dobrev pedig 3062-vel második, addig a DK-s jelölt alig nyolcszáz plusz szavazatot tudott a második fordulóra összeszedni.

Budapest 14. választókerület ( XVII. kerület)

  1. Márki-Zay Péter: 4719 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 4025 szavazat.

Budapest 15-ös választókerület (XVIII. kerület):

  1. Márki-Zay Péter: 4448 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 4090 szavazat.

Márki-Zay az első fordulóban a harmadik legtöbb szavazatot kapta, most ahhoz képest több mint 2700-zal többen voksoltak rá. Dobrev csak alig 500 szavazattal kapott többet.

Budapest 16. választókerület (Kispest és Pesterzsébet):

  1. Márki-Zay Péter: 4979 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 4323 szavazat.

Budapest 17. választókerület (Csepel, Soroksár):

  1. Márki-Zay Péter: 4530 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 4487 szavazat.

Budapest 18. választókerület (Budafok és Újbuda egy része)

  1. Márki-Zay Péter: 5914 szavazat.
  2. Dobrev Klára: 3329 szavazat.
 
 

Beszédes számok a második fordulóban:

  • 662 ezren szavaztak a második fordulóban, 29 ezerrel többen, mint az elsőben, pedig két nappal rövidebb volt a voksolás.
  • 220 ezer olyan szavazó volt, aki az első fordulóban nem vett részt.
  • 144 ezren szavaztak online, 21 ezerrel többen, mint az elsőben.

A második és az első forduló között tehát érdemi változás a szavazók számában nem történt annak ellenére, hogy szinte naponta lehetet hallani, hogy csúcsot döntött a szavazók száma. Az első fordulóban szavazóknál mindössze 5%-al többen voltak szavazni, ami nem tekinthető jelentős eltérésnek, így ha csak ezt az adatot néznénk, akkor azt lehetne mondnai, hogy a szavazásra jogosultaknak “csak” 8%-át hozta lázba az előválasztás, ami azért nem túl biztató az ellenzék részére a 2022-es választások előtt, akkor sem, ha ezt a 8%-t a demokrácia győzelmének értékeljük. A győzelem érdekében tehát van még mit tenni, és elengedhetetlen annak a közel 40%-nak a megszólítása és meggyőzése, akik politikai apátiából, szkepticizmusból adódóan már egyik oldalból sem kérnek.

Sokkal érdekesebb viszont, hogy mi hozta lázba azt a 220.000 embert, aki az első fordulóban még érdektelen volt a szavazással kapcsolatban, legalábbis olyan szinten érdektelen, hogy részt is vegyen rajta. És most nem foghatjuk időjárásra, távolságra, bármiylen hátráltató tényezőre, hiszen lehetett online is szavazni, kényelmesen az otthoni fotelből. A magam részéről én a mozgosítást sejtem a háttérben, hiszen mint az a minoszterelnök jelölti vitákból is kiderült a második fordulóra, bizony láthatóan tétje lett a pártok szempontjából, hogy ki adhatná a miniszterelnök személyét. De tétje lett a jobb és baloldal között is, hiszen Dobrev Klára egyértelműen az erőteljesebb baloldaliságot, vagy akár nevezhetném agresszívabbnak, konzervatív baoldali gondolkodásnak, de még a radikálos baloldaliság is megállná a helyét, míg Márki-Zay Péter egy keresztény-konzervatív jobboldali jelölt, aki épp azt igyekezett megmutatni, ami a Fideszből 12 év alatt elveszett. Azt is lehet mondani, hogy akik elmentek szavazni, azok nem csak a miniszterelnök személyéről szavaztak, de arról is, hogy támogatnak-e egy baloldali fordulatot. Ez pedig önmagában is mozgósító erejű lehet, akkor is, ha nem kifejezetten párt aktivisták nyomására történik.

Persze az sem zárható ki, hogy a 220.000 embernek egy része valójában elkötelezett fidesz szavazó, hiszen elsőként Márki-Zay, majd ezt követően már Dobrev Klára is arról beszélt, hogy a Fidesz, saját támogatóin  keresztül igyekszik olyan formában meghekkelni az előválasztást, hogy a számukra kedvezőbb ellenfélre adnak le szavazatokat saját támogatóik segítségével. Ezt persze nem lehet bizonyítani, de minden bizonnyal az új szavazók egy része ebből a körből kerülhetett ki. Azomban ha a második fordulóban közel 100.000 szavazat különbség volt MZP javára, így kimondható, hogy nem tudta befolyásolni a végkifejletett ez a “hekkelés”, ha egyáltalán megtörtént.

Az új szavazóknál viszont még érdekesebb, hogy mi történt cirka 190.000 emberel, aki az első fordulóban ott volt, de a másodikra nem ment el ? Erre két magyarázatot látok, az egyik, hogy az adott szavazó által favorizált jelölt egyéni és/vagy miniszterelnök jelöltként elvérzett, és innentől már nem érezte megáénak a szavazást az illető. Ha ez van a háttérben az erős figyelmeztető jel viszont, hogy hiába a pártok közt a látszólagos vagy tényleges megegyezés, hiába szólítják fel támogatóikat, hogy kire szavazzanak, ha saját jelötljük nem nyert. a szavazóknak ezek szerint cirka harmada ezt nem veszi tudomásul, és érdektelenné válik. EZ PEDIG ÖNMAGÁBAN ELDÖNTHETI A 2022-ES VÁLASZTÁST ÉS NEM AZ ELLENZÉK JAVÁRA, MERT MESSZe NINCS EKKORA TÖBBLET TARTALÉK A SZAVAZÓBÁZISUKBAN ! Nagy kérdés, hogy  például ebből a 190.000 emeberből hányan lehettek, akik a jobbik támogatói és Jakab Péter veresége után nem álltak be egyik jelölt mögé sem, amiből persze az érdekesebb az, hogy nem követték a párt elnök elvárásait, aki veresége után Dobrev Klára mellett érvelt. Ha ez az érv igaz, akkor visszaigazolja, hogy a jobbikot támogatók jelentős része nem támogatta, nem támogatja a Jobbik-DK közösködést, számukra a DK továbbra is Ősellenség. Persze azt sem zárhatjuk ki, hogy Karácsony Gábort támogatók jelentős része maradt otthon, miután visszalépett Márki-Zay javára, de érzékelve MZP igen  fölényes győzelmét, ennek kicsi a valószínűsége, vagy ha igen, akkor MZP képes volt jelentősebb számban megszólítani és szavazásra bírni olyanokat, akik eddig egyik oldalból sem kértek, 

A vidéken élők arányaiban kisebb szavazási hajlandósága azt is érezteti, hogy a Jobbik, aki vidéken erősebb, annyira nem erős, hogy  a szükséges mértékben tudja megszólítani az embereket, míg ezzel szemben láthatóan a DK sokkal erősebbnek gondolta magát Budapesten, mint amit a mostani számok mutatnak.

Az előválasztáson így vagy úgy, de egyik ellenzéki pártnak sem jött össze az, amit alapvetően vártak, reméltek, és a jelenlegi eredméynek alapján, nem csak a minsizterelnök jelölti, hanem a képviselő jelölti sikerek és kudarcok mentén nem lehet azt mondnai, hogy valamelyik párt a hatból egymaga képes lenne meghatárózó lenni az összefogáson belül, így elvben minden eddiginél jobban érdekeltek az összefogás egyben tartásában, de ezt nehezíteni fogja a pártokon belül az egyéni törekvések és ambíciók, belső hatalmi harcok kivetülései.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error

Enjoy this blog? Please spread the word :)

RSS
Follow by Email
Twitter
Youtube
Pinterest