A Kelenföldi Városközpont eladása miatti tömeges lakossági tiltakozás eredményeként tegnap a helyszínen végre egyeztetés zajlott a Civilek és az Önkormányzat között
Orosz Anna alpolgármester asszony vezetésével és szervezésében – amit ezúton is köszönünk – tegnap este a helyszínen, a közismert és méltán szeretett Vudiz étteremben volt egyeztető tárgyalás az Újbudai Civilek Közösségének képviselői és az Önkormányzat vezetésé által delegált képviselők közt.
Kifejezetten örültünk annak, hogy az ellenzéki összefogás képviselő testületen belüli pártjainak jelentős része jelen volt. A Momentum frakcióját Daám Alexandra és Erhardt Attila is képviselte Orosz Annán kívül, a MSZP képviseletében Görög András, a DK képviseletében Varga Gergő volt jelen. Sajnálattal vettük tudomásul viszont, hogy terület képviselő, Budai Miklós már megint nem hallott az eseményről, igaz itt most a Civilek meghívottak voltak, így mi nem küldhettünk neki meghívót, de talán ha Görög András tudott az eseményről, akkor reményeim szerint legalább az MSZP frakcióján keresztül értesült az eseményről, ami momentán az Ő választási területe. Sebaj nem ez volt az első, amikor a választópolgárai nem találkoztak vele. Szintén sajnáljuk, hogy a Párbeszéd képviselője Barabás Richárd alpolgármester nem jött el az eseményre, hiszen gondolom pontosan ismeri Karácsony Gergely főpolgármester álláspontját, így képviselhette volna a találkozón. Ez már azért is fontos lett volna, mert épp tegnap jelent meg az interneten, amint Karácsony Gergelyt sikerült a sajtó munkatársainak megszólítani, és Ő továbbra is nagyon határozottan azt állította, hogy a Főváros nem lép vissza a Kelenföldi Városközpont eladására kiírt pályázattól. Így csak abban az esetben nem lesz eladva az ingatlan, ha nem lesz olyan pályázó, aki elfogadható a pályázatot adott be. Sajnos azt már nem fejtette ki a nyilatkozatában, hogy milyen szempontok szerint lesz vagy nem lesz elfogadható egy pályázat, ahogy az sem, hogy az ismeretlen szempont rendszereben hol található, ha egyáltalán található az itt élő lakosság véleménye. Pedig a lakosság véleménye teljesen egyértelmű, ahogy az tegnap is hangzott, de erről majd egy picit később írok.
Végül itt volt Lakos Imre is, aki ugyan nem képviselő Újbuda Önkormányzatában, viszont mint sokan tudják Gy. Németh Erzsébetnek, a Főváros egyik alpolgármesterének a támogatója, tanácsadója és kampány stábjának a tagja is volt, így van reális esélye annak, hogy rajta keresztül bejut a Civilek véleménye, javaslatai a Fővároshoz. Azt is mondhatom, hogy Barabás Richárd hiányát orvosolta bizonyos szempontok szerint, persze ez nem jelent egyben felmentést is Újbuda alpolgármesterének.
És mi történt az indulatoktól és érzelmektől sem mentes megbeszélésen…
Mindnek előtt, ha már a Vudizban beszélgettünk reményeim szerint vetettek egy pillantást a képviselők a pult mögötti fal részre, mert ha igen akkor érzékelniük kellett azokat a békebelli időkből származó, mondhatni retro hangulatú árakat levesek és főételek tekintetében, ami az egyik magyarázata is lehetne annak, miért ilyen heves az ott élők tiltakozása a Városközpont eladásának lebontásának terve miatt. Persze ha picit tartósabb sétát is tennének a képviselők a helyszínen, akkor érzékelhető lenne, hogy hány és hány olyan üzlet, szolgáltatás van az Üzletházon belül, aminek elvesztésének lehetősége bizony átlépi a helyi lakosok ingerküszöbét. És ha már ingerküszöb, jelenleg már 7000 felett az aláírok száma és folyatódik az aláírásgyűjtés, amiben határozottan, egyértelműen azt kérik, sőt követelik az aláírók, hogy ne kerüljön eladásra, majd lebontásra a Városközpont, hanem annak felújításában jeleskedjen a tulajdonos és az üzemeltető. Itt emberek élnek és dolgoznak, így nem lehet érv (ami el is hangzott), hogy azért kell eladni az ingatlan, hogy legyen miből kifizetni “x” önkormányzati intézményben “y” dolgozó bérét és juttatásait. Nem kellene elfelejteni, hogy itt is emberi sorsok, emberek élete forog kockán, és az emberi életnél semmi sem lehet fontosabb és drágább. Az ilyen jellegű embert emberrel, civilt civillel szembeállító érveléseket visszautasítjuk, a kerület egyetlen szegletében sem tekintheti senki az ott élőket költségvetési tételnek.
A Vudiz étterem bérlője a könnyeivel küszködve beszélt a munkatársai, az ott dolgozók iránti felelőségéről, a munkahelyek megóvásáról, hogy a pandémia okozta bezárások alatt sem bocsátotta el egyetlen munkatársát sem, mert ők egy csapat, egy “család”, akik a jóban és a rosszban is összetartanak. Na valami ilyesmit várunk mi választópolgárok is a megválasztott képviselőktől. (önkormányzatokban és a parlamentben is – csupa kis betűvel – van mit tanulni Bősze Attilától, hiszen Ő is mutogathatott volna mindenkire, beszélhetett volna elvonásokról az ott dolgozóknak keresve saját felelősségének tompítását, de nem ezt tette) Jó lenne már végre a megoldás keresésnek nem a defenzív oldalát választani, ami minden esetben csak a költségek megtakarítására és/vagy meglévő vagyontárgyaink értékesítésére koncentrál, helyette inkább az offenzív megoldásokra, azaz a bevételek növelésére kell összpontosítani, de persze nem a vagyon kiárusításból származó bevételekre. Aki dogozott már életében nagy multiknál, az tudja, hogy ott (nem véletlenül) mindig azt mondják ne a kifogásokat sorold, hogy miért, mitől nem megy, hanem a megoldási javaslatokkal gyere, amitől menni, működni fog. És aki erre nem alkalmas, legyen beosztott vagy vezető, azt megkérik, hogy máshol folytassa munkásságát, mert az adott cég fizet bért, egyebeket, nem is keveset, de alapvető célja, küldetése a cégnek nem a kifizetőhely szolgáltatás. A fizetés (politikusoknál is) a teljesítmény értékelésének egyik formája, és nem teljesítménytől független, kötelező jellegű juttatás, vagy a szociális ellátó rendszer szolidaritásra épülő járandóság. A Multiknál a befektetők, tulajdonosok, a politikai közegben a választópolgárok szokták szükség esetén átadni a nem jól teljesítő, csak deffenzív munkára képes dolgozóknak az elbocsájtó szép üzenetet. És még mindig a multikat idézve, ne az önéletrajz dekoratív eleme legyen a kreativitás, mint jelző, hanem gyakorlatban mutassuk, hogy mennyire vagyunk offenzívak, kreatívak, megoldás keresők. Ne higgye senki, hogy csak a politkai elit működésének része az elvonás, nem csak itt van élet-halál harc, így van ez a gazdaságban, a cégek közötti versenyben is, még sem fecsérelnek időt arra, hogy naponta elmondják a dolgozóknak, milyen kegyetlen az állam vagy épp a konkurencia, milyen rengeteg pénztől estek el elvonások, piaci trendek és törvények miatt.
Az aláírások száma és a megbeszélésen a Civilek, Civil Szervezetek rendkívül határozott és egységes fellépése és álláspontja láthatóan meglepte a megjelent képviselőket, ahogy az is, hogy az Újbudai Civilek Közösségét létrehozó 4 Civil szervezet/mozgalom után milyen jelentős számban jelezték csatlakozásukat és/vagy együttműködési készségüket újabb szervezetek. Nagy örömünkre a nagy port kavart Saroktelek képviselője is ott ült közöttünk.
A Civilek álláspontja értelmű:
Nem támogatjuk Kelenföld Városközpontjának eladási és lebontási tervét, számunkra ebben a kérdésben nincs alternatíva, ami azt is jelenti, hogy minden egyes pályázatra nemet fogunk mondani a Polgármesterünk által beígért lakossági egyeztetésen. Orosz Anna és Erhardt Attila is azt hangsúlyozta, hogy várjuk meg a pályázat lezárását (tegnap ez megtörtént) és azok kiértékelését, a Civilek pedig jelezték, hogy ez időpocsékolás, mert egyikre sem fognak igent mondani, mivel az álláspontjuk és egyben a 7000+ aláíró egyértelmű álláspontja, hogy nem támogatjuk az eladást és az építmény lebontását. Amennyiben csak azért akarják kivárni az Önkormányzatnál a pályázatok kiértékelését, mert az eladástól történő elállás legelegánsabb és kockázat mentes módja, ha nem visszavonják a pályázatot, hanem nem találnak alkalmasat a pályázatok között, nos ebben nem akadályozza a Civil közösség kerületünk önkormányzatát, még ha sokadik kérésünk ellenére továbbra sem, ismert a szempont rendszer, ami alapján a pályázatok elbírálása történik.
Íme az Újbudai Civilek Közösségét alkotó Civilek Szervezetek egyik tagjának a rövid összefoglalója a tegnapi egyeztetéseket követően:
“MA ÚJABB EGYEZTETÉSEN VAGYUNK TÚL!
Jó néhány kérdésre továbbra sem kaptunk választ. Nem értjük, ha senki sem akar 9 emeletes lakóházat, akkor miért nincs ez a kikötés pályázatba foglalva? (szerk. no meg irodaházat vagy szálláshely szolgáltatót sem)
Ha most van a KÉSZ felülvizsgálat alatt, akkor milyen szempontrendszert vesznek figyelembe a pályázat elbírálásakor? A régi elavultat, vagy a félkészt? (szerk. egyben megvárhatták volna a pályázati kiírást a KÉSZ átalakításának véglegesítésével)
Barabás Richárd: „A pályázat kiírása nem eladás, hanem tesztelés….” Nem igazán értjük, ha ingatlan hirdetési portálon, kétmilliárdos induló áron meghirdetnek egy ingatlant, fizetni kell a pályázati anyagért 200.000.- Ft-ot és százmillió forintot kell biztosítéként azért letenni, hogy a jelentkező tesztelésen eshessen át? Ha meg nem ment át, mert nem találta ki, hogy minek kell megfelelnie, akkor bukta a 200.000.- Ft-ot?
Ha tesztelés van, akkor a második fordulóban miért van a továbbjutottaknak árlicitálás biztosítva, vagyis egymás áraira rálicitálhatnak? Karácsony Gergely: “…nem az ár az elsődleges szempont.” (szerk. – mondjuk Dr. László Imre meg azt nyilatkozta, hogy ha a kerület nem lenne benne a pályázatban, akkor a Fővárosnak csak az ár számítana. Nos erre mondják mielőtt nyilatkozgatunk előbb egyeztessünk házon belül…)
Azt sem értettük, hogy miért nem lett a lakosság tájékoztatva az eladás szándékáról és miért most kerül arra sor, hogy megkérdezzenek minket? De ha már megkérdeztek, válaszoltunk is.
Azt szeretnénk, ha a főváros, az ingatlant a kerület tulajdonába adná, de akár elbirtokolni is lehetne, mivel az elmúlt 30 évben, az utóbbi heteket leszámítva a városközpont sem vezetőt, sem pénzt nem látott a fővárostól. Ezért a voksunkat a jelenlegi épület felújítása, megszerzése mellett tesszük le.
Mi civilek szeretnénk, ha a városközpont, jelen beépítési paramétereinek megtartásával élő, pezsgő városközpont lenne, több zöld felülettel, valamint új funkciókkal is gazdagodna, kulturális események színhelyévé válna.
Így ezen a kis területen mintaértékű projekt valósulhatna meg, mely a demokrácia szimbóluma lehetne, továbbá szolgálná a közösség mindennapjait, megóvva a jól működő humáninfrastuktúrát és biztosítaná az egészséges élethez való jogot, zöld, levegős környezetével, amit egy orvos polgármester csak támogathat, hiszen pontosan tudja, mit jelent a túlépítés és, hogy Újbuda megtelt egészségügyi szempontból is.
Meg kell érteni, hogy ez így már nem mehet tovább, magunk alatt vágjuk a fát, élhetetlenné tesszük városainkat, ha mindent beépítünk. Persze nehéz helyzetben van mindenki, de aki elkezdi a “családi ezüstöt” kiárusítani, az már később nem fogja tudni visszavásárolni és a vége az lesz, hogy semmije sem marad.”
(Szerk. – És ez az a pont, amikor nem mehetünk el a tény mellett, hogy Önkormányzat képviselő testülete magánemberként, ha a kerületben lakik, akkor ugyan része a családnak, de koránt sem Ők jelentik a családot. Ennek a családnak náluk sokkal fontosabb tagjai vannak, akiket úgy hívnak a kerület lakosai, a kerület választópolgárai. Egy jól működő (családi) demokráciában pedig illik kikérni a családtagok véleményét arról, hogy a család miden egyes tagjának tulajdonát képező “családi ezüstöt” kiárusíthatja-e annak néhány tagja. A család néhány kiválasztott tagjára a “családi ezüst” örzését, maximum gondos gazda módján történő hasznosítását biztuk, de annak eladására nem adtunk felhatalmazást. És ezt most nem a családi ezűst egy darabjára értjük, ami jelenesetben Kelenföld Városközpont, hanem a teljes ezüst készletet, azaz Újbuda minden ingó és ingatlan vagyonát)
Szerkesztői lábjegyzet:
A Védegylet Főtitkár-helyettesének, Bereczky Gábornak a fenti összefoglalójával minden ott megjelent Civil szervezet és mozgalom képviselői egyetértenek. A magam részéről azt is kértem a megjelent képviselőktől, hogy a jövőben hallják meg a Civilek hangját, ne fordulhasson elő még egyszer, hogy nem kérdezik ki egy adott ingatlan értékesítése előtt az ott élők véleményét, és ez már mondhatni az ötlet, a gondolat megszületését követően történjen meg, tehát jelen példából kiindulva, még mielőtt arról dönt a képviselő testület, hogy engedélyezik egy pályázati kiírás elkészítését. (ez 2021 februárjában volt, és nézzük meg mikor érkeztek az első információk az ügyről, az sem közvetlenül az Önkormányzattól az érintettek felé.)
A Civil Hang érvényesülésének jegyében, ha már demokráciáról és párbeszédről beszélünk a közpénzből fenntartott Újbuda Média csoport mindhárom termékénél állandó, fix terjedelmű, adásidejű felületet biztosítsanak a Civil Szervezeteknek, ahol az általunk ott megjelent információkat nem határozhatja meg, nem írhatja felül a szerkesztőségek egyik munkatársa sem. Természetesen az sem volna ördögtől való, ha testületi üléseken és/vagy bizottsági üléseken meghívást kapnának a Civil szervezeteket közösen képviselő személy/személyek minden olyan téma esetében, ami a kerületben élők életminősége és/vagy “családi ezüst” bármely kisebb vagy nagyobb részének eladását érintheti, külön kiemelve a túlépítés, a zöld intenzítás csökkenése, klimavészhelyzettel kapcsolatos ügyek, ingatlanfejlesztőkkel elindítandó, a kerület infrastukrturális fejlesztésébe történő beszállást érintő terület, természetesen a tárgyalások megkezdése előtt. Mi komolyan vesszük, hogy Újbuda Megtelt !, ahogy azt is, hogy legyen ismét Zöld Újbuda.
Megbeszélésen elhangzott mint garancia elem az Önkormányzat részéről a Polgármester úr szava, de ez számunkra roppant kevés, nem tudjuk garanciaként értékelni, ahogy általában bárki másnak az adott szavát sem, mivel 30 éve csak azt látjuk, hogy az adott szó, ígéret politikai térfélen fabatkát sem ér.
Végül több megjelent képviselőtől is kértem, hogy az Önkormányzaton belül képviseljék a valódi, mostanihoz hasonló és folyamatos párbeszéd fontosságát, ne csak akkor kezdjünk egyeztetni, amikor már ég a Ház. A Polgármester úr előtt is nyitva áll az ajtónk, örömmel látjuk rendezvényeinken, mi mindig partnerek vagyunk egyeztetésekre, ha kell értelmes vitára, csak legyen erre igény a másik oldalon is. A civilek eltökéltek abban, hogy ha nem látják az érdekeik, az itt élő és dolgozó emberek érdekeinek és jogainak, ha szükséges akár radikális képviseletét, akkor saját kezünkbe veszik önmaguk érdekvédelmét, annak számos formájában, ideértve az országgyűlési és önkormányzati választásokat is.
Itt az idő, hogy változzunk és változtassunk, itt az idő, hogy Újbuda végre az Újbudaiaké legyen politikai ideológiáktól és hitvallásoktól mentesen !
A képviselőtestületbe minket képviselőket választottunk, és nem pártok és frakciók hűséges katonáit. nem vagyunk vevők a politikai alkukra, a nagy politikához is van megfelelő játszótér, itt a kerületen belül egyetlen dolog számít, az itt élők érdekének a képviselete, leegyszerűsítve a LAKÓPOLITIKA…
Ezért hívjuk, szervezzük egységbe Újbudát szerető, Újbuda jövőjéért aggódó és tenni akaró itt élőket és dolgozókat…