Miért fog öszeomlani a magyar nyugdíjrendszer, és miért csak illúzió keltés, hogy erre a svájci indexálás a megoldás

A napi.hu oldalon jelent meg egy remek cikk arról, hogy Dél-Koreában, az egyik legfejlettebb gazdaságban összeomlóban van a nyugdíjrendszer és ennek okai pontosan azok, ami Magyarországon is…

Az 1990 után született dél-koreaiak nem fogják tudni igényelni állami nyugdíjukat, ha nem kerül sor a jelenlegi nyugdíjrendszer gyors felülvizsgálatára – közölte csütörtökön egy szöuli székhelyű agytröszt. Az országban még relatív alacsony a nyugdíjkorhatár, de a rendszer azért is roskad össze, mert az aktív lakosság járadékbefizetései egyre kevésbé fedezi a nyugdíjasok ellátását. A példa Magyarország szempontjából a rendszerek hasonlósága miatt lehet intő jel.

Dél-Koreában az állami nyugdíj esetében a korhatár a többi nagy gazdasághoz képest viszonylag alacsony maradt, és az alapba befolyt pénzösszegek messze elmaradnak a kifizetésektől. Az Ötök csoportjához – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Japán – képest az állami nyugdíjra való jogosultsági életkor jelenleg 62 év, ami legalább három évvel alacsonyabb, mint az öt gazdaság 65 és 67 év közötti korhatára. Ráadásul míg Dél-Korea azt tervezi, hogy 2033-ban 65 évre emeli a korhatárt, addig az öt nemzet a közeljövőben 67-75 évre tervezi emelni a korhatárt – jegyezte meg a KERI. Magyarországon jelenleg 2022. január 1. napjától az 1957-ben, vagy azt követően születettek számára az öregségi nyugdíjkorhatár kereken 65 évre emelkedett.

A biztosítási díj – az az összeg, amelyet egy magánszemély vagy vállalkozás évente fizet egy állami biztosítási kötvényért a jövedelme alapján – a koreai állami nyugdíj esetében 9 százalék volt, ami jelentősen kisebb összeg, mint a G5-ök 20,2 százalékos átlaga. Nemzetenként ez a szám az Egyesült Államokban 10,6 százalék, Japánban 18,3 százalék, Németországban 18,6 százalék, az Egyesült Királyságban 25,8 százalék és Franciaországban 27,8 százalék volt. Magyarországon a nyugdíjjárulék 10 százalék.

Ráaásul egészen más az a bruttó fizetés, ami után befizetjük a nyugdíjjárulékot, tehát mi jóval kevesebbet fizetünk be nyugdíjjárulékként az közös alapba, így jóval kevesebb is jut a jelen nyugdíjasainak kifizetésére.

Talán így már érthető, hogy ha egy német nyugdíjas, ha 3-4x annyi bérből a magyar járulék mértékének (százalékban) majdnem a  dupláját fizeti be a nyugdíj alapba, mint a mi nyugdíjasunk, így nem meglepő miért él másként a nyugdíjából egy német, mint egy magyar.

Na ez az amin a svájci indexálás pont semmit nem fog segíteni, itt alapjaiban kell az egész nyugdíjrendszert átalakítani, az embereknek pedig tetszik, nem tetszik az állami nyugdíj mellé saját megtakarítás, nyugdijkiegészítést kell összerakniuk pl. biztosítók megtakarítási termékein keresztül. (valójában az idő előre haladtával az állami nyugdíj lesz a kiegészítés a saját megtakarítások mellé) Ahhoz, hogy ez a nyugdíjkiegészítésnek szánt saját megtakarítás minél magasabb legyen, a lehető leghamarább, tehát már fiatalon kell elkezdeni a megtakarítási termékbe történő befizetéseket, vagy ha nem így döntünk, akkor később már akár irreáélisan magas összegeket kellene befizetnünk havonta. (Természetesen ehhez a magyar fizetéseknek is igazódni kellene a nyugati bérekhez, hogy legyen miből, ami viszont sokkal fejlettebb piacgazdaságot igényelne itthon. De azt sem lehet letagadni, hogy hazánkban olyan irdatlan mennyiségű pénzt költenek az emberek cigarettára, szeszes italra, szerencsejátékra, luxus cikkekre, és bizonyos rétegek kábítószerre, hogy a jelenlegi jövedelemből is lenne mód saját megtakarítások elindítására, adott kererseti viszonyokhoz képest eltérő mértékben)

A koreai rendszernél az is probléma, hogy rövidebb ideig kell fizetni a járulékot – vagyis rövidebb szolgálati idő kell -, mint a legtöbb országban: Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságában a jogosultsághoz mindössze 20 évnyi befizetés kellett. Ehhez képest a G5 átlaga 31,6 év. Az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban 35, 45 és 43 év volt a jogosultsági idő. Nálunk legalábbis a Nőknél 40.

A jelentés akkor készült, amikor Korea a közeljövőben szuperöregedett társadalommá válik, valamint az ország az idősek növekvő szegénységével is küzd. A KERI szerint a 65 éves és idősebbek szegénységi rátája itt volt a legmagasabb a 38 OECD-tagállam közül, 40,4 százalék. Az Egyesült Államok 23 százalékkal a második helyen áll, Japán és Nagy-Britannia pedig 20, illetve 15 százalékkal követi őket. Időskori szegénység szempontjából Magyarország nincs olyan rossz helyzetben, az alábbi ábra szerint a teljes magyar lakosság mintegy 7,5 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, ami nagyjából megegyezik a 65 év felettieknél mért aránnyal.

Dél-Korea 2025-ben válik szuperöregedett társadalommá, a 65 évesek és idősebbek aránya ekkor 20,3 százalék lesz, és 2045-re eléri a 37 százalékot. Ez a korcsoport a jelenleg itt élő több mint 50 millió lakos 17,3 százalékát teszi ki.

A KERI aggodalmának adott hangot, hogy az ország hiányos állami és magánnyugdíjprogramjai és a nyugdíjrendszer reformjának elmaradása komoly terhet jelenthet a jövő generációi számára. Az ország kormányának becslései szerint a jelenlegi körülmények között az állami nyugdíj 2055-re kimerül. Na ez az ami Magyarországot is fenyegeti, hiszen az elöregedés és persze ezt tovább rontva az aktív keresők egy részének kivándorlása nálunk is bekövetkezett.

A helyzet tanulságos Magyarország szempontjából – még ha az átlagos szolgálati idő több mint kétszerese a koreainak -, mivel sok egyezést mutat a két nyugdíjrendszer. Itthon minden tényező változatlansága mellett 2060-ra 10 aktív korúra 6 nyugdíjas fog jutni. Magyarországon jelenleg a teljes társadalom mintegy harmadát teszik ki az 55 és a feletti életkórúak, de 2050-re ez az arány már nálunk is 40 százalék felett lesz. Tehát a beavatkozásra a magyar rendszernél is szükség lehet, amit jól mutat a társadalmi pesszimizmus is: a hazai aktív lakosság 54 százaléka szerint bedől az állami nyugdíjrendszer mire ő beléphetne abba.

Aprócska adalék még, hogy a társadalombiztosítási alap 243 milliárd forintos deficittel zárta 2019-et. Ezt a mínuszt legutóbb 2009-ben közelítette meg a tb-alap, akkor a két kassza összesen 157,3 milliárdos deficittel zárt. Ha külön-külön nézzük a két alapot, akkor az látszik, hogy a hiány zöme a nyugdíjkasszában keletkezett, 127 milliárd forint. Az egészségbiztosítási alapban tavaly 107 milliárd forintos hiány halmozódott fel, de ez nem rekord, ennél nagyobbra ugyanis 2017-ben (137,5 milliárd) és 2009-ben is volt példa (149,5 milliárd forint). A nyugdíjkassza esetében a kiadások jelentős emelkedése a novemberi rendkívüli kifizetésen (a nyugdíjkiegészítés és a nyugdíjprémium) túl a létszámnövekedés és a létszámösszetétel-változás (vagyis cserélődési hatás) együttes következménye. A nettó átlagkeresetek növekedésével összhangban az új ellátások magasabb összegben kerülnek megállapításra az újonnan megállapított magasabb összegű nyugellátással rendelkezők aránya pedig nő az állományon belül. Ez a magyarázat egyben egy kormányzati megerősítés arra, hogy a nyugdíjak egyre inkább elszakadnak egymástól. Egyszerűen megfogalmazva azok, akik az elmúlt években mentek nyugdíjba, a lendületes béremelkedés miatt sokkal kedvezőbb helyzetbe kerültek azokhoz képest, akik a bérboom előtt vonultak nyugdíjba. Utóbbiak esetében az ellátások számításánál alacsonyabb béreket vettek figyelembe. Az egyébként, hogy ezt a folyamatot a nyugdíjkiadások nagyfokú növekedésének indokaként említi a tárca, arra enged következtetni, hogy bár ezt a tényezőt a költségvetési tervezés során figyelembe veszi a kormány, a kiadásokra gyakorolt hatását alulbecsüli.

Az egészségbiztosítási alapon belül a legnagyobb kiadási előirányzatot a gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett összeg jelenti, ez tavaly 1340,7 milliárd forint volt, ami 34,4 milliárddal magasabb az előző évinél. A növekedés meghatározó részben „az összevont szakellátásánál, kisebb részben a háziorvosi, fogászati ellátás és a laboratóriumi ellátás területén jelentkező, valamint a béremeléssel összefüggő többletfinanszírozásból adódik”

2021-ben a központi költségvetés hiánya 5100 milliárd forint  és a két nagy kassza hiánya ennek a nagyjából a negyedéért felelős.

A fentebb leírtakban nincs semmilyen újdonság, a politikusaink számára különösen nem, függetlenül attól, hogy az adott politikus melyik oldalnak, pártnak a tagja, ezért illúzió keltés azt propagálni, hogy a svájci indexálás megoldja a jelenlegi illetve a leendő magyar nyugdíjasok problémáit.

Share on Facebook

Tweet

Follow us