2022.05.18.

Lokálpatrióta

Újbuda civil hírportálja

Újbuda még mindig nem telt meg, újabb 300 lakás épül a Bartók Béla út mentén…

13 min read

Tavaly év végén az Újbuda újság is örömmel írt arról, hogy az “Újbuda Megtelt !” lassan teljesen értelmét vesztett szlogen vagy inkább kampány mondat jegyében a Bartók Béla úton újabb 300 lakás megépítésének segítésére településrendezési szerződés megkötése a Proform ZRT-vel.

Függőkert: Bogyó utcai társasház – A Nanavízió győztes pályaműve

Nézzük mit is írtak pár napja erről az építészórum.hu oldalon:

A Proform Ingatlanbefektetési Zrt. meghívásos ötletpályázatot hirdetett egy újbudai, barnaövezeti telken helyet kapó társasház koncepciójának elkészítésére. A Nanavízió egy 300 lakásos társas- és irodaházat tervezett, mellyel kiérdemelte a pályázat megosztott I. díját.

Adottságok és tervezési szempontok A vasút és a Bartók Béla út által közrevett barnamezős sáv intézményekkel sűrűn ellátott lakóövezet szélén található. Villamossal és a nemrég kialakított kerékpársávon egyaránt percek alatt elérhető az egyik irányban Újbuda Városközpontja, majd a belváros; a másik irányban pedig a megújult Kelenföldi Pályaudvar közlekedési csomópontja, a Budapest One Irodaház, illetve a jövőre megnyitó Etele Plaza. A tervezési területet vegyes épített környezet veszi körül: két oldalról ipari területek, nyugat felől magas tűzfalak határolják, a Bogyó utcát egy magasabb panelház, illetve egy alacsonyabb zártsorú beépítés szegélyezi. Észak felé a gyönyörű Sas-hegyi kilátás mellett Magyarország legforgalmasabb vasúti szakasza található, amely további két vágánnyal bővülni fog és ma is komoly zajterhelést okoz. A feladatunk a társasház tervezése volt a két telekre, a vasút melletti sávban a szabályozásnak megfelelően irodaház funkcióval kiegészülve. Olyan koncepciót kerestünk, ami a sűrű beépítés mellett ad releváns, kortárs építészeti minőséget. A lakhatásról rétegzett fogalomként gondolkodunk: a lokáció, a közösségi terek és a lakás minőségének hármasán túl azonosítottuk a legfontosabb tervezési szempontokat – jó tájolás, kilátásra hangolás, belátások minimalizálása, terasz biztosítása minden lakáshoz, tetők hasznosítása, saját belső világ és félprivát terek, kortárs építészeti formanyelv és a vasút felől érkező zaj elleni védelem – mindez maximális szintterület mellett. Koncepció Az épülettömegek elhelyezésének vizsgálatakor a belátás minimalizálására fókuszáltunk: a keretes beépítés és középfolyosós traktusszélesség elegendő távolságot hagy a homlokzatok között, de ez önmagában egy túl sűrű tömeget adna. Ezt az alacsonyabbra vett épülettömegből való három torony kiemelésével oldottuk meg, ez a koncepció kilátásra tájolt lakásokat, tornyok közötti ellátást eredményez. A hagyományos, épületszerkezetekkel és zajvédő falakkal történő akusztikai védekezés előtt a tömegformálást is megvizsgáltuk ebből a szempontból: a tömeg zajtól való ellépcsőztetésével az emeleti homlokzati felületetek zajszennyezését mérsékeltük. A megoldás másik fontos előnye, hogy minden tetőfelület terasszá alakul. A járványhelyzet még jobban felhívta rá a figyelmet, hogy milyen fontos lakóhelyünk elhagyása nélkül szabad levegőhöz jutnunk akár a város közepén is, ez a lakásokhoz tartozó privát és félprivát nyitott terek, teraszok felértékelődését hozta magával. A tornyok és a lépcsőzetes elrendezés egyesítése az akusztikai előnyök mellett a formából eredő változatosabb lakásmixet és több jobb adottságú, kilátással rendelkező lakás kialakítását teszi lehetővé. Így az épület a mozgalmas, koncepcionális tömegformálást, kortárs építészeti formanyelvet képviselő függőkert koncepciót valósítja meg. Tömeg és homlokzatok A két monolit tömb befelé fordul, de a magassági lépcsőzés miatt mégsem zárt. A magasabb, mély terrakotta 1-es épület társasház; míg az alacsonyabb, világosabb árnyalatú 2-es épület funkciója vegyes: társasház és a vasút melletti sávban irodaház. E két épülettömeg illeszkedik a vegyes épített környezethez: a magasabb 1-es épület legmagasabb pontját a tízemeletes panelházhoz illesztettük, amely aztán a Csóka utcai tűzfalak irányába lelépcsőzik; az alacsonyabb, 2-es épület pedig a bejárati szituációban a Bogyó utca zártsorú épületeinek sorát folytatja és bevezeti az utcát a házak közé. A határozott látszóbeton tömbök bensőséges, védett kertet jelölnek ki: ez az otthon, az épület saját belső világa. A külső-belső világ megkülönböztetését a házak homlokzatformálásával is erősítjük: kifelé a tömegbe beharapó loggiákat terveztünk, befelé pedig erkélyeket. Mindkét épületen fontos szerepe van a szigorú homlokzati rendszernek, a ház mellett körbehaladva azonban ez néhol feloldódik, az erkély- és nyílástextúra játékossá válik, majd később egy új rendszerré áll össze. A két épület egységes formálású és határozott rendezőelvet követ, de szerkesztett mozgalmassága változatosságot, kiszámíthatatlanságot eredményez. Az épületek működése A házak közé alapvetően csak a gyalogos és kerékpáros forgalom jut be, az autók a lehető leghamarabb a mélygarázsba kerülnek, a burkolt felület a szükséges minimálisra korlátozódik. Az 1-es épület belső udvara a zöldebb, onnan közelíthető meg a nagyobb lobbyval és portaszolgálattal két lépcsőházat kiszolgáló főbejárat, és a kisebb, egy lépcsőházat kiszolgáló bejárat. A 2-es épület udvara az erősebb gyalogosforgalom és aktívabb használat miatt több burkolt felületet kap, itt a társasházi lobbyt a Bogyó utca felől érjük el, mely az udvarhoz is kapcsolódik. Az északi részen található irodaház szintén a belső udvarról közelíthető meg. Az irodaszintek két lépcsőmaggal, középső kiszolgáló sávval, flexibilisen alakítható alaprajzi kiosztással, kisebb és nagyobb tetőteraszokkal rendelkeznek, melyek egy vagy több bérlőnek is kiadhatók. A földszinten a szükséges kerékpár- és kukatárolók, gépészet mellett fennmaradó területek pedig kiadható bérlemények: funkciójuk, méretük a későbbi pontos igényekhez szabhatók. Négyféle lakásméretet határoztunk meg: a garzont, a két-, a három- és a négyszobás lakástípust. Befelé főleg kétszobás lakások néznek erkéllyel, kifelé a garzonok beharapott loggiákkal, a szalag végén pedig a nagyobb, két-, illetve háromszobás lakások találhatóak: a nagy lakásokhoz így kapcsolhatóak a nagy tetőteraszok, ahogy fogy az épület felfelé. A felső szinteken néhány nagyobb prémium, akár többszintes lakás kap helyet, kivételes kilátással. A társasházakhoz tartozik három nagy közös tetőterasz is, zöldtetővel és burkolt felületekkel, melyek közösségi térként működnek: ezek félprivát zöldtetők, amit az adott lépcsőházakhoz tartozó lakások lakói tudnak használni. Ezekhez kapcsolódik egy-egy közös terem is, amit a ház lakói használhatnak közös rendezvények megtartására. Mivel a két épület több mint 300 lakásában egy falunyi ember fog otthonra lelni, szükség van a közösségi életet katalizáló találkozási helyekre, hogy az otthon határa ne a lakásajtó, hanem a Bogyó utcai bejárat legyen. Az általunk javasolt lakásmix flexibilisen alkalmazkodik a piaci igényekhez, kialakítható más arányban is. Bár az egy típusba tartozó lakásalaprajzok hasonlóak, mivel különböző emeleteken vannak és különböző tájolásúak, heterogén lakásmix alakul ki. Így sikerül megvalósítani azt, hogy a falu léptékű, de tiszta rendszerű és egységes képet mutató beépítésben a társadalom széles keresztmetszetének nyújtunk vonzó lakásokat, melyek a közösségi terekkel kiegészülve segítenek abban, hogy egy jól működő, diverz lakóközösség alakulhasson ki és jó legyen itt lakni.

Szerkesztői lábjegyzet:

Tehát “Újbuda Megtelt !” Én ezen már csak röhögni tudok 🙂 Az irodaházakból a pandémia miatt már kifele költöznek cégek, illetve csökkentik a bérelt területeiket a home office miatt. Annak még szemernyi jele sincs, hogy megszűnhet-e valamikor majd a járvány, sőt a napokban épp nyilatkozott az egyik szakértő, hogy a következő évtizedek a járványok évtizede lesz, szóvel feltétlen fontos egy újabb irodaház építése, úgy kell ez nekünk, mint egy falat kenyér. Aztán idézem a leírásból: “a két épület több mint 300 lakásában egy falunyi ember fog otthonra lelni” Nos ennek is végtelenül örülönk, hogy a túlépítéstől és az infrastruktúrális beruházások tátongó hiányától szenvedő Újbudához egy újabb “falut” csatolunk 🙂  Az Újbuda újság azért jó hírt is közöl (ha már infrastruktúra): ”
“A szerződésben a beruházó vállalta, hogy gyermekorvosi és fogorvosi rendelés, valamint egészségügyi tanácsadás céljára egy, legalább 200 négyzetméteres helyiséget bocsát az önkormányzat rendelkezésére 15 évre meghatározott alacsony bérleti díj ellenében. A cég ezen túlmenően 75 millió forinttal támogatja a Csóka utca–Bartók Béla út–Bogyó utca találkozásánál lévő park, valamint a Bogyó utca és a Bartók Béla út közötti útszakasz felújítását.”
Kétszer is elolvastam, mert azt hittem valamit félreértelmezek, szóval van képe a beruházónak azok után, hogy 300 lakás, cirka 600-800 embert, egy kisebb falut, mint írják betelepítenek Újbuda Belvárosába, és akkor csak “alcsony” bérleti díjat kérnek az önkormányzattól ???? Az eszem megáll, azért a pofátlanságnak is van ám határa. És ezt is zesnge 15 évre 🙂 És utána mi van ? Már nem anyira alacsony áron bérelheti tovább az önkormányzat nagylelkűségéért cserében az orvosi rendelőt, vagy lehet kitelepülni és majd átveszi az üzletet egy magán egészségügyi ellátó. Aztán ott van a “legalább” 200 nm…na akkor az 200-nál nem is lesz több az általános gyakorlat szerint. és mint tudjuk 200 nm az se több, se kevesebb mint három átlagos lakás mérete. és ebben lesz gyermekorvosi rendelő, fogorvosi rendelő plusz egészségügyi tanácsadás. Csak szólok, hogy pl itt nálunk Gazdagréten egy háziorvosi rendelő váróterme és szociális helységei cirka egy lakásnyi területen helyezkedik el, és amíg nem volt pandémia bizony ez a váróterem az odaérkezők számának függvényében egyáltalán nem muatatkozott túlzóan nagyméretűnek. Amikor erről tárgyaltak a kivitelezővel valaki kiszámolta, hogy mi az a minmális tér, ami a három fenti funkció ellátásához szükséges ? És ha igen, akkor hogy mehetünk bele olyan alkuba, amiben nem konkrét terület meghatározás szerepel, hanem a “legalább” kifejezés. Azért remélem a minimum 600-800 emberen kívül más is bejut majd ezekbe a mini rendelőkbe.
De ha már humán infrastruktura, gondolom megnézték, leegyeztették, hogy az új kis “faluba” érkező gyerrmekek részére van-e elegendő hely óvoda, bölcsőde, iskola tekintetében. na csak mert sokan már most is magán intézménybe kényszerülnek bölcsőde vagy óvoda esetében.
Azt is már megszoktuk, hogy a hangzatos tervezői-ingatlan fejlesztői marketing leírásokban megemlítik, hogy lesz teremgarázs (“A házak közé alapvetően csak a gyalogos és kerékpáros forgalom jut be, az autók a lehető leghamarabb a mélygarázsba kerülnek”),d e hogy mégis hány gépjármű beállására elegendő ez a mélygarázs, arról már egy szó sem esik, ahogy arról sem, hogy ezeket kötelező lesz-e megvásárolni a lakásokhoz. Ma már számtalan példa igazolja a kerületben, hogy bizony az új lakóparkok, lakóházak esetében a beköltözök családonkét már 2 autóval érkeznek, így talán jogos a kérdés, hogy ez a teremgarázs 600 autóra van tervezve ? Ha nem akkor ugyan hová fognak parkolni az autók a Bartók Bélán ? Aki arra felé lakik nyugodtan ideírhatja a cikk végén, hogy uszkve hány percig köröz jelenleg is mire parkoló helyet talál. Gondolom ezek az emberek közelekedni is fognak, így ezt 500-600 autót is ráengedjük a Bartók Béla út varázslatos forgalmára, legjobb részein egy sávban.
De ugorjunk tovább, hiszen Újbuda nem csak megtelt, de mint tudjuk “Zöld” is, vagy pontosabban ez volt a cél kampány mondatok szintjén. Már a projekt címe alapján is eltátjuk a szánkat, hiszen fűggő kert lesz a lakóparkban…. Azért mielőtt kicsordul a nyál is szájból érkezzünk vissza a valóságba, mert ez nem Semiramis függő kertje, mindössze a tetőreket használják közösségi teraszként, ami értékelendő, de azért ne essünk már túlzásba, hogy ezt függő kertként azonosítjuk. Csókoltatom a marketingest 🙂 (“A megoldás másik fontos előnye, hogy minden tetőfelület terasszá alakul. A járványhelyzet még jobban felhívta rá a figyelmet, hogy milyen fontos lakóhelyünk elhagyása nélkül szabad levegőhöz jutnunk akár a város közepén is, ez a lakásokhoz tartozó privát és félprivát nyitott terek, teraszok felértékelődését hozta magával.”) Az elég nagy baj, ha csak a járvány hívta fel a figyelmünket arra, hoyg talán juthatnánk némi szabadlevegőhöz a lakóhelyünkön, ha már úgyis olyan szinten beépítették, hogy az elitgettó kifejezést már egyértelműen kiérdemeltük.
“Az 1-es épület belső udvara a zöldebb, onnan közelíthető meg a nagyobb lobbyval és portaszolgálattal két lépcsőházat kiszolgáló főbejárat, és a kisebb, egy lépcsőházat kiszolgáló bejárat. A 2-es épület udvara az erősebb gyalogosforgalom és aktívabb használat miatt több burkolt felületet kap, itt a társasházi lobbyt a Bogyó utca felől érjük el, mely az udvarhoz is kapcsolódik”  – ez volt az egyik kedvenc mondatom a leírásból.
Nézzük az illusztrációt, mit is jelent a Zöldebb kiejezés az 1-es épületnél 🙂
No Comment 🙂 Sikeresen megvalósult a biodíszlet fogalma, amit “Zöld” beruházásként igyekszünk eladni…. És gondolom mindenki észrevette, hogy ha már remek tetőterekkel rendelkezünk, akkor azonnal lecsaptak a tervezők az esővíz hasznosítás lehetőségére, mondjuk a zsebkendőnyi zöld felület locsolása céljából.
Döbbenetes megint mihez járultunk hozzá, na nem mi itt élők, hanem akik minket képviselnek…
Azért legyünk pozitívak, legalább egy embernek sikerült ezzel örömet okozni, hiszen anno Molnár Gyula álmodott valami nagyon hasonlót ide még 2008-ban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

error

Enjoy this blog? Please spread the word :)

RSS
Follow by Email
Twitter
Youtube
Pinterest