Mire kell felkészülni 2022-ben az orosz-ukrán háború következményeként Európában és persze Magyarországon is.
6 min readAz Oroszországgal szembeni szankciók nem csak az Oroszországra, de a szankciókat elrendelőkre is kihat és magának a háborúnak is komoly kihatása van, lesz a gazdaság szinte minden szektorára Európa szerte, és azon túl is.
A SWIFT nemzetközi utalási rendszer oroszországi hozzáférésének korlátozása igen csak fájdalmas sebet üt az Unión és a világ más országain is. A nyugati banki kitettség Oroszországban, mint egy 30-35 milliárd dollár, amiből az Uniós bankok állománya 20-22 milliárd. Erre a pénzre gyakorlatilag keresztet vethetnek a bankok, ha a szankciók hatására beszakad az orosz gazdaság (máris államcsőd fenyegeti az oroszokat), az pedig nem kérdés, hogy bankok mögötti befektetők ezt a pénzt máshonnan akarják majd visszaszerezni.
Oroszország, amely a világ egyik, Európa legfontosabb nyersanyagexportőre csak nagyon körülményesen tudja majd fogadni a fizetéseket a termékeiért, miközben a legtöbb piaci szereplő inkább nem kockáztat, egyáltalán nem vesz a Kreml által felügyelt gazdaságból semmit. Az alapanyag hiány már jelenleg is jellemző volt, de ez eltörpül ahhoz képest, amilyen nyersanyag hiány várható ebben az évben szinte minden ágazatban. Az autók kipufogórendszereiben és mobiltelefonokban használt palládium ára az egekbe szökött, mivel félő, hogy Oroszországot, a fém legnagyobb exportőrét elzárhatják a világpiacoktól. A nikkel, egy másik kulcsfontosságú orosz exportcikk ára szintén emelkedett. azonban már nem is az áremelkedés itt a legnagyobb probléma, hanem, hogy egyáltalán elérhető lesz-e az adott alapanyag, aminek hiányában üzemek, gyárak, akár iparágak kényszerülhetnek leállásra.
Az energia szektorban már most is döbbenetes áremelkedés látható, márpedig energia nélkül melyik ágazat tud működni ? Egyik sem. Az olajárak már most is a legmagasabbak 2014 óta, és a konfliktus eszkalálódásával tovább emelkedtek. Oroszország a harmadik legnagyobb olajtermelő, és nagyjából minden 10 hordóból egyet biztosít a világgazdaság számára. Európa a földgáz közel 40 százalékát Oroszországból szerzi be, és valószínűleg magasabb fűtésszámlákkal kell számolnia. A földgázkészletek fogyóban vannak, és az európai vezetők azzal vádolják Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy politikai előnyszerzés céljából csökkenti a szállításokat már tavaly ősz óta. És nem szabad elfelejteni, hogy ha sarokba szorul Putyin, akor egyik válaszlépése a földgáz csap elzárása lehet. De nem elhanyagolható tényező az sem, hogy Ukrajna a világ harmadik legnagyobb vasexportőre, és mint tudjuk a vas igen sok ágazatban elengedhetetlen alapanyag, kezdve az építőiparral.
De a mezőgazdaság sem marad ki a válságból, hiszen Oroszország a világ legnagyobb búzaszállítója, és Ukrajnával együtt a teljes globális export közel negyedét adja. Az olyan országokban, mint Egyiptom és Törökország, ez a gabonaáramlás a búzaimport több mint 70 százalékát teszi ki. Európa még úgy ahogy elláthatja magát, de Afrikára, Ázsiára kenyérmentes időszak is várhat, ami igen csak megnöveli egyes térségekben a belső elégedetlenség, akár polgárháború lehetőségét is. Ukrajna az árpa, kukorica, rozs, burgonya termelésben is a világ legnagyobbjai közé sorolható, de ahol a lánctalpasok járnak, ott aligha lesz vetés, majd aratás. Ezek a termékek pedig már az állattartásra is kihatással lesznek.
Azt már most láthatjuk hogy nemzeti valuták hullámvasút effektust mutatnak szerte a nagyvilágban, de ebből nekünk éppen elég probléma a forint mélyrepülése, és nem kérdés ez hogyan hat az inflációra. Amikor magas az infláció, akkor az emberek igyekeznek tartalékolni elhalasztva nem feltétlen szükséges vásárlásokat, ez pedig igen csak ki fog hatni nem kevés ágaztra, főleg azokra, amelyeket a pandémia miatti fogyasztás visszaesése már amúgy is megrángatott
A szállítási költségek már eddig is óriásit emelkedtek, de ez még csak a kezdet, mert nem csak az üzemanyag ára emelkedik, nem csak a konténerekben van nem kis hiány, de most már a háborús helyzet miatt a szállítmánybiztosítások díja is emelkedhet és akár kerülő utakon, tehát nagyobb költséggel lehet majd az árut célba juttatni.
Európa-szerte amire mindenképp fel kell készülni:
Még gyorsabban emelkedhetnek az energia- és élelmiszerárak, ami megijesztheti a befektetőket. Az ellátási zavarokból és a gazdasági szankciókból eredő gazdasági károk egyes országokban és iparágakban súlyosak, míg másokban észrevétlenek lennének.
A gazdaságban (nem csak idehaza) domino hatást válthatnak ki a cégek becsődölései a fenti körülmények miatt. Már nem csak az adott vállalkozás vevőit kell kockázati szempontból felmérni, hanem a vevőink további szállítási és kereskedelmi láncában elhelyezkedő cégeket is. Az Orosz és az Ukrán piaccal történő kereskedés gyakorlatilag leállt a háború és a szankciók következtében, de pl. a nyersanyag hiány vagy az energia árak döbbenetes emelkedése miatt olyan partnereinknél is fizetési problémák keletkezhetnek, akik soha nem kereskedtek a háborúban álló országokkal.
A hazai vállalkozások számára most az egyetlen védekezés, pajzs a Hitelbiztosítás (vevőkövetelés biztosítás) lehet, ahol a biztosító vállalja át a követeléseink behajtását, majd ha az adott, kötvényben meghatározott időn belül ez nem sikerül, akkor kifizeti az adós tartozásait az ügyfélnek a kárhányad mértékéig (ez jellemzően 90%), hazai területen beleértve az ÁFA-t is. Ha valaki szeretne biztos védelmet a kiszállított áruk, szolgáltatások tekintetében, akkor bővebb információt ITT kaphat…
Öszességében tehát az orosz-ukrán háború, majd annak lezárását követő hideg háborús környezet miatt tartósen berendezkedhetünk egy sokkal komplikáltabb, nehezebb, mondjuk ki szegényesebb életmódra, ahol a különböző kockázatok erősen felértékelődnek, az emberek pénzügyi stabilitása pedig meginoghat.
Természetesen a cikkben leírtak a szerző magánvéleménye, nem hivatalos gazdasági előrejelzés 🙂