Üzemanyagárak, mint a politikai kabaré forgatókönyve

Egyre több olyan vásárló tér be a kiskereskedelmi láncokhoz az árstopos termékekért, akik nem a család, nem a háztartás számára vásárolnak be – számolt be a Portfolio-nak a kiskereskedelmi szektorra rálátó forrása a kormányzati ármaximum egyik eredményéről. „Kisboltosok, vendéglősök, pékek, cukrászok mennek be a boltokba” – sorolta a forrás. Ez azért van, mert a beszerzési áraik folyamatosan emelkednek, miközben a láncoknál továbbra is a tavaly októberi áron vásárolhatják meg az árstopos termékeket – ahogy mindenki más is.

MÁR FEBRUÁRBAN IS JELLEMZŐ VOLT, HOGY A LEGKISEBB BOLTOK TULAJDONOSAI A MULTIKNÁL VÁSÁROLTAK, HOGY AZTÁN KITEGYÉK A SAJÁT BOLTJUK POLCAIRA A TERMÉKEKET.

Ugyanis az élelmiszerárstop elindulása után voltak olyan kiskereskedők, akik a beszállítóktól magasabb árajánlatot kaptak, mint amennyiért meg tudták venni a termékeket a nagy láncokban. Ezért is kellett mennyiségi korlátozást bevezetni a cégeknek.

A munkaerőhiány, a szállátási költségek növekedése, és az orosz-ukrán háború következményei miatt sok beszállító március elején újabb áremelést hajtott végre

– mondta forrásunk, aki szerint így már egyre többeknek emelkedik a beszerzési ára a multik polcainál elérhetőnél magasabb szintre. Ennek következményeként növekszik a nyomás a láncokon, egyre több az intézményi vásárló. Mivel mindennek gyorsan emelkedik az ára az árstopos termékeken kívül, így a kereslet kezd eltolódni ezen termékek irányába a háztartások részéről is.

„A csirkemellet gyorsan elviszik” – indokolta az egyik vásárlónak egy forgalmas diszkontlánc dolgozója a napokban azt, hogy miért üres a pult. „Ma már nem lesz” – tette hozzá. „Ugyanez a helyzet a liszttel, azt nagyon viszik mostanában” – fogalmazott. Az élelmiszeriparra rálátó forrásunk szerint ezek a szituációk jelenleg nem általánosak, de egyre több vevő tapasztalhat hasonló élményt mostanában az árstop hatálya alá tartozó termékeknél. A forgalmasabb helyeken, illetve ahová sok kisboltos, pék, vendéglős megy a nagykereskedő helyett, ott történhetnek hasonló esetek, mivel ők a lehető legnagyobb megengedett mennyiségben vesznek.

Miután a legjobb árakat a multik kínálják az árstopos termékekre vonatkozóan (nekik volt a legalacsonyabb a tavaly októberi áruk), így a kereslet nagy része náluk csapódik le. Ennek az egyik eredménye az, hogy az árstop miatt nagyobb a veszteségük is, mert többet adnak el ezekből a termékekből. Veszteséget azonban nem igazán szeretnének termelni: így tehát az árstopon elszenvedett veszteséget más termékek áremelésével kompenzálják.

MIVEL NEKIK A LEGJOBB AZ ÁRMEGHATÁROZÓ KÉPESSÉGÜK, ÍGY MINÉL NAGYOBB A VESZTESÉG, ANNÁL INKÁBB EMELIK MÁS TERMÉKEKNEK AZ ÁRÁT.

Nem csoda, hogy februárban már 11% felett volt az élelmiszerinfláció, annak ellenére, hogy abban a hónapban már érvényben volt az árstop, miközben a háború hatásai még nem gyűrűztek be, így akár érdemi árleszorító hatása is lehetett volna az ármaximumoknak. A kiskereskedők természetesen nem trükköztek az árstoppal, hiszen ezzel nagy bírságot kockáztattak volna. Azt azonban nem lehet nekik megtiltani, hogy azokon a termékeken visszahozzák a veszteséget, amelyekre nem vonatkozik az árstop. Vagyis: ezeknek az árát könnyedén még gyorsabban emelhetik, mint ahogy az adott termékre vonatkozó piaci folyamatok alapján tennék.

MÁRCIUSBAN RÁADÁSUL FOKOZÓDHAT A KERESLET, AMI FENNTARTJA AZ EGYÉBKÉNT IS ERŐS ÁRMEGHATÁROZÓ KÉPESSÉGET.

Az idei béremelések mellett az szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj miatt nő a vásárlók jövedelme, miközben az intézményi vásárlók is egyre nagyobb keresletet támasztanak. „A benzinkutakon tapasztalható időszakos hiány egyik oka, hogy a fuvarozó, szállítmányozócégek megjelentek a kutakon, akik jelentős mennyiséget tankolnak. Az élelmiszerárstopot tekintve itt a kisboltos, a cukrász és a pék lehet a kamionos” – emelte ki a forrás. „A februártól érvényben lévő mennyiségi korlátozások miattuk vannak” – tette hozzá a szakértő. Szerinte nem elképzelhetetlen, hogy újabb korlátozásokra lesz szükség a nagykereskedők kiszolgálása kapcsán. Lehetséges megoldás, hogy a multik visszafogják a nagykereskedelmi tevékenységüket, vagyis azt, hogy valaki számlára vásárlással tovább értékesítsen.

A következő időszakban tehát kérdéses lesz, hogy miképpen alkalmazkodik a kereskedelem a növekvő kereslethez. Egyre nagyobb kérdés az is, hogy miképp osztják meg az egyre növekvő veszteséget a termelők, a beszállítók és a kiskereskedők, hiszen gyorsan szakad el a piaci ártól a rögzített árszint. Hivatalosan a boltos viseli az árstop terhét, valójában azonban a nagy láncok olyan jó tárgyalási pozícióval (alkuerővel) rendelkeznek, hogy ez közel sincs így. Az üzemanyagnál folyamatosan szabályozza a kormányzat, hogy éppen ki viselje a veszteséget – először a kutas volt az, ma már a nagykereskedő és az adófizető –, az élelmiszerpiacon azonban az erőviszonyok is befolyásolják ezt.

FORRÁSUNK SZERINT NEM VÉLETLEN, HOGY EGYRE INKÁBB A SAJÁT MÁRKÁS TERMÉKEK IRÁNYÁBA TOLÓDIK EL A KÍNÁLAT A BOLTOKBAN, AMIVEL PÁRHUZAMOSAN ÉRDEMBEN NŐHET AZ IMPORTÁLT TERMÉKEK KÖRE IS.

A háziasszonyok kreatívak. Ilyen infláció mellett átrendezik a fogyasztási szerkezetet – mondja forrásunk. Az árstopos termékek ráadásul relatíve egyre olcsóbbá válnak. A gyorsan változó/növekvő kereslet azonban különösen nagy alkalmazkodást kíván meg.

A magyar élelmiszerpiac nagyon erős, kibírja azt is, ha gyorsan megnő a kereslet

– húzta alá élelmiszerpiaci forrásunk, de szerinte nem véletlen a gabonaexport tilalma. A következő időszakban azonban komplex hatások érik a piacot. Az árstopos termékekre alapvetően nagy a kereslet a vásárlók részéről, mert a fél évvel ezelőtti áron kínált termékek sokkal olcsóbbak, mint a többi, így a fogyasztási szerkezet folyamatosan rendeződik át, tolódik el ezen termékek felé. Ráadásul a háború miatt egyesek elkezdhetnek többet vásárolni bizonyos termékekből, amire egyébként nincs is szükségük. Ehhez jön hozzá, hogy az emberek észlelik: nagyot fognak drágulni az árstop eltörlése után a most maximált árú termékek.

Lassan látható közelségbe kerül az árstop esetleges vége, amit bizonyára áremelkedés követ ezeknél a termékeknél

– mondta forrásunk. Emlékeztetett, hogy az árstop február és május 1-je között van érvényben, amit a kormány akár meg is hosszabbíthat, de bizonyára sokan számítanak arra, hogy a választások után erre nem kerül sor. „El sem tudom képzelni, mi lesz az árstop utolsó egy-két hetében. A legtöbb árstopos termék tartós, hosszú ideig eláll” – mondta a forrás, utalva a kereslet várható növekedésére. A háztartások ki tudják számolni, mennyit tudnak megvenni most olcsóbban ahhoz, hogy még a lejárat előtt fel tudják használni a készleteket. Ugyanakkor nem érdemes abba a hibába esni, mint ami a Covid-rohamnál megtörtént, hogy több élelmiszert halmozunk fel, mint amennyit a lejárati idő előtt el tudnánk fogyasztani. Hozzátette, időszakosan, ritkán találkozhatunk üres polcokkal az árstopos termékek körében, de véleménye szerint előbb lesz számos terméket érintő exporttilalom, mint bármilyen tartós hiány.

A koronavírus felvásárlási rohamát is bírták a nagyok – amikor időszakos üres polcok voltak, de áruhiány nem –, az árstop és a háború következményeivel is meg kell birkózniuk. Vagyis nagyon úgy tűnik, Magyarországnak ismét óriási szerencséje, hogy a sokat bírált multik – a legjobb logisztikával, szállítással, diverzifikált beszerzéssel és erős ellátási láncokkal – még a kormányzati árstop miatti kereslet-kínálati anomáliák közepette is kezelni tudják a feszültséget.”

Az árstop egyenlőra május 1-ig tart, amivel október 15-i szintre kellett csökkenteni a kristálycukor, búzafinomliszt, finomított napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, csirke farhát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej árát. (picit kiábrándító lesz épp a munka ünnepén elszenvedni egy azonnali és igan csak jelentős mértékű áremelést ezeknél a termékeknél 🙂 )

És akkor mi a helyes út, befagyasztani vagy piaici áron adni az Üzemanyagot ?

Helyes útról csak akkor lehet beszélni, ha mindkét esetben hatástanulmányokat készítenek ezek kihatásairól a gazdaságra, és áttételesen a fogyasztókra, akik nem mellékesen választók is. A “Zöldek” most mondhatják, hogy na végre ki fognak szállni az emberek az autókból (bár így lenne), de ez a teherforgalomra nem lesz igaz, így ha ki is szállunk az autóinkból a gazdasági válság következményeit a BKV járművein, vagy épp kerékpáron, esetleg gyalogolva is érzékelni fogjuk. De vissza a hatástanulmányokra, na ez az ami hiányzik, gondolom a nagy kampányolásban erre már nem marad idő, aztán április 3-a után pedig marad a valóság, a realitás, így az orosz-ukrán háborúból adódó minden eddiginél nagyobb gazdasági válságot idehaza, de Unióban is csak igen nagy áldozatokkal (az állam és a lakosság részéről is) lehet majd valamilyen szinten orvosolni, és persze nem mindegy, hogy melyik ország mekkora GDP-ből próbálja ezt majd fedezni. Ilyen szempontból az összeszerelő üzem szinten működő országokra majd cudar világ jön.

Őszintén szólva nem lepődnék meg, ha bármelyik oldalon lennének olyan mértékadó hangok, akik szerint ezt a választást jobb lenne elveszteni, mert a következő 4 év gazdasági problémái és ebből adódó lakossági elégedetlenség borítékolhatóan a most kormányra kerülök automatikus bukását fogja eredményezni. És akkor egy újabb mutáns vagy más tipusú járványok kitöréséről még nem is beszéltünk vagy Ukrajna újjaépítésének a költségéről sem, amit aligha Ukrajna fog fedezni, az Oroszok meg pláne nem.

Egyetléen dolog biztos, feniek és még sok moinden más tükrében szavazhatunk április 3-án, eldönthetjük van- alkalmas jelölt, jelöltek, és ha igen mi kiben bízunk. De ne csodálkozzunk, ha lesznek, akik a “nagy rendszerváltás” 30 éves tapasztalata alapján kissé rezignáltak már az ígéretekre és van némi hiány érzetük a beteljesülésük tekintetében, ez pedig nem annyira lelkesíti ezeket az embereket, hogy elmenjenek a szavazó fülkékbe.