Problémák, amikről nem nagyon beszéltek a pártok a választások előtt, ami természetesen az Újbudaiakat is érinteni fogja..
18 min readOlyan vihar közeleg (részben már itt is van), amihez foghatóval eddig még nem kellett megbírkoznunk, ennek ellenére eddig csak érintőlegesen, részben, vagy épp csúsztatások mentén beszéltek róla a politikusaink, igaz választások előtt ígérgetni és ha van miből osztogatni illik és nem azt kommentálni, hogy nagy lesz a baj hamarosan…
Azt már régóta tudni lehetett, hogy a jelenleg ismert világunk szabályai megváltoznak, a globalizáció pedig előbb-utóbb szikrát fog vetni az irdatlanul nagy társadalmi különbségekből adódó indulat felhőkbe, gyakorlatilag már jóideje időzített bombán ülünk. Az állandó és mértéktelen fogyasztásra épülő társadalmak profit éhsége és ebből adódó “fejlődési” kényszere pedig zsákutcába jutott, ezért a világ még megmaradt javainak újraosztási kísérlete elindult, aminek egyenes következménye többek közt a bármilyen indokkal kirobbantott vagy csak gerjesztett háborúk. A pandémia és a majd ezt követő újabb és újabb virusok megjelenése és pusztítása mondhatni már csak hab a tortán, ami lehet a Föld, a természet természetes védekezése még egy erősebb vírussal, az emberiséggel szemben. És amivel borzasztóan nem akarunk foglalkozni sem mi magánemberek, sem a politikusok, mert kényelmetlen és lemondásokkal járna a megoldása a helyzetnek, az a klimakatasztrófa…
De az általánosságok még nem mutatnak rá mekkora a baj az átlag ember szempontjából, ezért nézzük mi is vár pontosan ránk, ami elől mi Újbudaiak sem menekülhetünk. (Ezzel kapcsolatban a Portfolio.hu oldalon jelent meg egy renek összefoglalás, így ebből merítve, idézve nézzük a tényeket) Ez nem lesz egy rövid olvasmány, de a probléma annyira szerteágazó, hogy ezt aligha lehet zanzásítani.
1. Orosz-ukrán háború
Azt már hellyel-közzel érzékeljük, halljuk, hogy a két országnak stratégia jelentősége nem kevés természetikincs kiteremelése, feldolgozása, a világ piacainak ellátása szempontjából, és amit elég rendesen érzékelhettünk, csak épp politkai ideológiák ás pártok éerdeinek mentén más-más irányból megközelítve és a problémát hol túlfeszítve, hol elbagatelizálva az az energiahordozók kérdése.
Oroszország, amely Európa legfontosabb nyersanyagexportőre teljes elszigetelődésben van mára a nyugati világ szankciói, és mostanság az önmaga által hozott ellenszankciók hatására, ez pedig alapvető nyersaanyagok tekintetében előbb fennakadásokat, majd óriási hiányt okoz a piacon. Nagyon sok terméket fel lehetne sorolni, de csak érzékeltetés szempontjából a palladium készletnek mintegy 60%-a származik Oroszországból, ami az autóiparban, a katalizátorok gyártásában okoz már jelenleg is fennakadást, márpedig katalizátorok nélkül az üzembe helyezés elég problémás lenne a jelenlegi szabályozók alapján. Az autóipart már eddig is letaglózta a chip hiány, de ez most tovább fokozódik, mivel a chipek előállításában van némi szerepe a neon gáznak, ami viszont vas és acélgyártás egyik “mellék” terméke és mint tudjuk Oroszország és Ukrajna ezen a területen is a világ egyik nagy exportőre.( Mi lesz veled PS5 és hová fog emelkedni a mobiltelefonok ára ? ) És ide sorolandó a nikkel és a réz, no meg a vas és acél is. Az autóipar már a háború előtt is vergődött, de a háboró gazdasági hatásai miatt minden bizonnyal padlót fog. Már jelenleg is leálltak, bezártak egy időre autógyárak (egy hete Pozsonyban volt kéyntelen leállítani a termelést a Volkswagen alapanyaghiány miatt), de az igazi fekete leves még csak most érkezik, és mint tudjuk Magyarország egyik húzó ágazata az autóipari termelés, tehát ha itt kiesés van az érinti az egész magyar gazdaság teljesítményét, és munkaerő piaci szempontból nem kevés munkavállalónak ideiglenes bércsökkentéssel vagy akár elbocsátással is számolnia kell, különösen a várhatóan elhúzódó világgazdasági válság hatása alatt. Ukrajna és Oroszország a vas és acélgyártás szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír, így ebben a szektorban is alapanyag hiány alakulhat ki, de aki mostanság járt építőanyag telepeken az tapasztalhatja, hogy bizoynos termékköröknél ez már el is indult. Ez egy másik iparágat gátol majd a termelésben, ami hazánkban a legfontosabb ágazat, az építőipart. Ráadásul az építőipart az Unios pénzek befagyása is erősen érinti, vagy az egyre erösödő infláció, ami az államháztartás deficitjének a növelése miatt, a fejlesztések, így az építöipar megrendeléseinek a visszaesésével is járhat. Ebből a szempontból érdekes helyzet Paks2, hiszen az olyan mennyiségű kapacitást kötne le a hazai építőiparból, hogy ennek hiánya is igen csak fokozni fogja a problémákat (és itt most tegyük félre, hogy az oroszok vagy környezetvédelem, vagy egyéb szempontok miatt nem szeretnénk ezt a fejlesztést, ami érthető)
De ne feledkezzünk meg az élelmiszer problémákról sem, hiszen Ukrajna pl a búza, árpa. kukorica, stb szempontjából szinte megkerülhetetlen, de az Oroszok sem elhenyagolhatóak búzaexport szempontjából. Magyarország ugyan a szükséges készletek megtermelésére, vagy annak jelentős részére képes (ha nem szól közbe a klimakatasztrófa következtében a megbolondult időjárás), de Észak-Afrika és Ázsia különböző részei gyakorlatilag erre a területre építették fel a gabona szükségletüket, így az ENSZ máris kiadta az adott területekre vonatkozó figyelmeztetését, hogy ott bizony humánitárius katasztrófa közeleg, eddig is jelen volt a területen az éhség, de ami most vár rájuk, az egyértelműen el fogja indítani a területről történő kivándorlást, elképesztő méretű migráció kapuja előtt áll Europa, amihez képest az Ukrán menekültekból adódó terhek csak bemelegítés volt. Persze mondhatjuk , hogy ugyan már úgy sem ide menekülnek, hanem Nyugatra, ami igaz, de ha nyugat-europa költségvetésére irdatlan terheket pakolnak, az egyértelműen szűkíteni fogja az Unios forrásokat a tagországok felé. Az Ukrajnai menekültek szempontjából pedig nem vagyunk kizárható, mint célország, részben mert sok a magyar kötődésű ott élő, részben nyugat-europa a menekült áradat miatt telítődhet, így nem az lesz majd a kérdés, hogy hová szeretne egy menekült utazni, hanem, hogy hol marad majd hely a befogadására. Ez a fajta bevándorlás pedig átlakíthatja hazánkben is a jelenlegi munkaerő piacot, különösen az alacsoynabb képzettséget elváró területeken, így a mostani kínálati munkaerő piac, ami munkavállalók szempontjából kedvezőbb volt pl. a bérek emeléséből adódóan, simán átmehet keresleti piacba. A jelenlegiél rosszabb feltételekkel és nehezebben kaphatunk majd ismét állást. Szerencsére jelenleg akkora a munkaerőhiány, hogy egy ideig felszívja a piac a beáramló és esetleg maradni akaró tömegeket, de ez a trend elég gyorsan véget érhet.
A globális élelmiszerbiztonsággal foglalkozó szakértők a háború kitörése óta rámutattak arra, hogy a világ több része milyen nagy mértékben támaszkodik Ukrajnára és Oroszországra a búza, a kukorica és egy csomó más alapvető áru tekintetében. Mivel ez a kínálat megszakad, felemeli a már amúgy is rekordszinten lévő élelmiszerárakat. Egy olyan időszakban, amikor a járvány gazdasági következményei már amúgy is megszaggaták a háztartások költségvetését, a legpusztítóbb hatással az alacsony jövedelmű országokban lesz.
Jelenleg Ukrajna utolsó betakarításából származó búza nagy részét már kiszállították az országból. Ennek ellenére körülbelül 30 százaléka még kiszállításra vár. Ez a helyzet a kukoricatermés körülbelül 45 százalékával is, kulcskérdés, hogy meddig maradnak zárva a kikötők.
Áprilisban újabb mérföldkő következik, amikor is meg kell kezdeni a kukorica, az árpa és a napraforgó vetését – nagyrészt azokon a területeken, amelyet az orosz hadsereg jelenleg sújt. Az idei nyár egy újabb sorsdöntő időszakot hoz, ekkor kell megtörténnie a következő nagyobb búza betakarításnak. Oroszország gabona vetés és -aratás tekintetében nem szembesül ilyen mértékű fennakadással, mint Ukrajna és a szankciók sem közvetlenül az orosz élelmiszerexportot célozzák, viszont a nagy szállítótársaságok sorra bojkottálják az orosz kereskedelmi partnereiket, emiatt is okozhat komoly fennakadásokat a háború a globális élelmiszerellátásban.
Magyarország tekintetében ez jelentősen emeli az árakat a gabonák, a liszt, a növényi olajak tekintetében, valamint komoly drágulást eredményez az állati takarmányok esetében is – ez utóbbi érdemben, gyakorlatilag heteken belül növeli a húsok és a tojás árát is. hazánk így elsődlegesen még nem az élelmiszerhiányra kell, hogy készüljön, bár iylen szempontból is lehetnek majd részleges fennakadások, de az élelmiszerárak brutális emelkedése újabb rétegeket sodorhat a megélhetési küszöbre, vagy alá.
És akkor itt van a hávorú következtében az enegiahordozók kérdése, ami nagy vihart kavar egész Európában, és bár sokan azonnali szankciókat követelnek ezen a területen is, de a valóság az sajnos az, hogy em csak hazánk, de az egész Unio illetve annak gazdasági szempontból meghatározó országai is, mint Németország olyan kitettségben van az orosz energiahordozók tekintetében, hogy az arról történő azonnali és drasztikus levállás a német gazdaság összeomlásával fenyegetne (ez a helyzet nálunk is), viszont a levállás nem hónapok hanem minimum 10-15 év kérdése. (nem véletlen, hogy a napokban még a szénexportra történő embargőt is megvétozták a németek) Az Unio földgáz szükségeltét pl. nem lehet egyszerűn kiváltani az amerikai palagázzal, mert azt ide is kell tudni szállítani, amihez a jelenlegi szállítási kapacitások sokszorosa kellene a termelés fokozásán túl, és a tengeri szállítás ideje is eléggé hátráltató tényező. Ezért itt a fokozatosság elve kellene, hogy szempont legyen az Union belül még akkor is, ha ez valóban erős szankció lehetne az agresszor Oroszországgal szemben. Úgy nem lehet Ukrajnát segíteni, hogy közben magunkat is bedöntjük, mert utána akkor nem lesz miből segíteni. talán az sem életlen, hoyg nem beszélnek az Unióban a sugárzó anyagok exportjátnak embergóba emeléséről, mert amíg Németországot a bezárt atomerőművek miatt az egyéb energiahordozók hiánya döntené katasztrófába, addig más allamokat, pl. a Franciaországot meg az atomenergiára való épülés és egyben kiszolgáltatottság tenne tönkre. Az atomerőművek alapanyagára vonatkozó embarg, még az USA-ban is atomerőművek leállásához vezethetnének.
2. Magas infláció
Az inflációt maga az ukrén-orosz háború is gerjeszti, de ennek már belső okai is vannak. Már a háború előtt többéves csúcson volt az infláció, nem csak Magyarországon, hanem a világon mindenhol, erre csak rátett egy lapáttal a nyersanyagárak emelkedése az utóbbi hetekben. Ma már az elemzők többsége elképzelhetőnek tart egy 10% körüli, akár feletti áremelkedést év közben és éves átlagban is 8-9% a várakozás. Ez a pénzromlás természetesen kihatással lesz a megélhetéseinkre, továbbá a megtakarításainkra is. A banokban tartptt pénz hozama már eddig is minuszos volt, de a nem rég még nagy sláger szupőer állampapírba rakott pénz is vezsteséget fog termelni, hizsen éppen scak 5% feletti hozamot termel, aminek várhatóan a duplája lesz az infláció idén.
A meglepetés infláció elviszi az idei évre várt reálbérnövekedés jelentős részét. Emiatt a lakossági vásárlóerő csökken. A drágulással nagyrészt a termékekbe és szolgáltatásba beépülő magasabb energiaárakat fizetjük meg, de az inflációs várakozások is magasara emelkedtek, ami felveti annak a kockázatát, hogy a költségsokkok elvonulása után is a kereslet szűkítésével lehet csak megtörni az áremelkedést.
Az elmúlt hónapokban a kormány elsősorban az árak mesterséges szabályozásával (üzemanyagok, rezsi, élelmiszerek) próbáltak tenni a trend ellen, de erősen kérdés, hogy ezek meddig fenntarthatók, és miylen azonnali következmélnyek lesznek, ha ezek megszűnnek. Érdekes színfoltja volt a választások előtti kampányoknak, hol az egyik oldal kiállt , a másik meg támadta ezeket az intézkedéseket, de nem igazáén beszélt senki arról, hogy mi lesz ezek nélkül, és persze mindkét oldal tudta közben, hoyg nem is a választások előtt, de utána előbb-utóbb ez be fog következni.
3. Elkerülhetetlen a gazdaság lassulása
A háború másik elengedhetetlen következménye, hogy szinte biztosan lassabb lesz a magyar gazdaság növekedése, mint korábban gondoltuk. Ebben szerepet játszanak a nyersanyagárak emelkedése, a beszállítói láncokat érintő fennakadások és az Oroszország elleni nyugati szankciók is.
Az év elején még 6%-os növekedés sem tűnt elérhetetlennek, azóta az MNB 2,5-4,5 százalékra rontotta előrejelzését,a kormány is jóval alacsonyabb, 3-4%-os bővüléssel számol, illetve az elemzői vélemények is inkább 3-4 százalékról szólnak. Ez már gyakorlatilag azt jelentené, hogy a második negyedévtől a magyar gazdaság már nem növekszik tovább, az éves átlagos GDP-indexünkből 2,5 százalékpont kizárólag az áthúzódó hatás eredménye.
A megugró energiaárak nem csak a költségvetés helyzetét nehezítik és az inflációt emelhetik, de egyfajta pénzszivattyúként működik, a történelmi csúcsokra ugró energiaárak miatt a korábbi években megszokotthoz képest a megtermelt jövedelmünk sokkal nagyobb részével kell fizetünk a gázért, áramért, olajért. Ez a makrogazdasági statisztikában a folyó fizetési mérleg hiányának megugrását jelenti, de érdemes ezt sokkal kézzelfoghatóbb módon kifejezni: azzal, hogy az energiaszámla durva megugrása miatt többet akarunk költeni, mint amennyink van, alkalmazkodásra kényszerülünk. Hitelt veszünk fel, vagyont, profitot, elkölthető jövedelmet apasztunk, egyszóval megpróbáljuk valahogy kigazdálkodni az ország többletterhét. Ennek az eredménye pedig az, hogy vagy eladósodunk vagy kevesebb jut másra. Így kisebb lesz a fogyasztás és a beruházás.
4. Maradhat-e a rezsicsökkentés?
A világpiaci energiaárak elszállása itthon ugyan a háztartásokra nem ró extra terhet, mivel szabályozott áron vásárolják az áramot és a földgázt. Azonban kérdés, hogy ez meddig tartható fenn, hiszen egyre szélesebb az olló a kedvezményes lakossági tarifa és a világpiaci árak között. Ezt pedig „valakinek ki kell fizetnie”, végső esetben az állami tulajdonú MVM-nek. Ennek jelét láttuk már tavaly év végén, amikor több mint 200 milliárd forintos feltőkésítésre volt szüksége a vállalatnak.
A jelenlegi világpiaci árak mellett éves szinten akár 1000 milliárd forintba is kerülhet a rezsicsökkentés fenntartása, amit a költségvetésnek kell kigazdálkodnia. A jelenlegi formában fenntartani az intézkedést „olyan, mintha tizenkilencre két lapot húznánk” – mondta nemrég a Portfolionak adott interjúban Zsiday Viktor befektetési szakember. Szerinte visszaeshetnek a világpiaci árak, de ha ebben bízik a kormány, akkor túl nagy kockázatot vállal, arról nem is beszélve, hogy a rezsicsökkentés mostani modellje „igazságtalan és közgazdaságilag védhetetlen”.
5. Költségvetési kiigazítás
Részben az MVM és az MNB várható vesztesége miatt lehet szükség költségvetési kiigazításra a választások után. Ennek mértéke kérdéses, hiszen azon is múlik, hogy a nemzetközi környezet teremt-e mozgásteret a tervezett 5%-os hiány növelésére, illetve nehéz most megmondani, mekkora negatív hatással lehetnek a lassabb gazdasági növekedés miatt kieső adóbevételek. Egyes elemzői vélemények szerint már 2022 második felében hozzá kell látni a költségvetés kiigazításához, a feketeleves ugyanakkor csak 2023-ban jöhet el igazán. Ekkor akár a GDP 3%-ának megfelelő költségvetési módosítást kellene végrehajtani.
A háború kitörése nem csak a forintárfolyamban hozott megingást, hanem az állampapírpiacon is a hozamok további emelkedését hozta. Ez pedig csak ráerősített arra a folyamatra, ami a jegybank szigorítási ciklusával kezdődött
A hozamemelkedés pedig azt jelenti, hogy hosszabb távon egyre drágább lesz a költségvetési hiány finanszírozása, az emelkedő hozamok a költségvetés kamatkiadásának növekedésében csapódnak majd le. Ez pedig az egyébként is kockázatok mellett csak tovább nehezítik a büdzsé fenntarthatóságát.
6. A forintárfolyam stabilizálása
A háború kitörésének pillanatában rögtön jelentősen gyengült a forint az euróval szemben, a 400-as lélektani határt is elérte a jegyzés. Azóta kissé korrigált ugyan a magyar deviza, de még mindig korábbi historikus mélypontja környékén, a 360-370-es szinteken jár az euróárfolyam, vagyis tartósan gyenge szinten ragadt.
Reálgazdasági szempontból azonban nem csak az árfolyam fontos, hanem annak stabilitása, kiszámíthatósága is. Az exportőrök szempontjából például biztosan nem kedvező az, ha néhány héten belül tíz százalékot ingadozik az euró-forint árfolyam, sokkal nehezebb így üzleti tervet készíteni.
7. Az uniós források szerepe
Az elmúlt évek nagyrészt a magyar kormány és az Európai Bizottság vitájáról szóltak, emiatt Brüsszelben egyelőre nem hagyták jóvá a magyar helyreállítási tervet. Ugyanakkor a közelmúltban Orbán Viktor már azt sürgette, hogy ne csak az alap vissza nem térítendő részét, hanem a hozzá kapcsolódó hitelt is kapja meg Magyarország.
A választási kampány után várhatóan folytatódnak majd az egyeztetések a kormány és a Bizottság között, ezek tétje pedig az uniós pénzcsapok megnyitása lehet. Az uniós források felpörgése érdemben mérsékelhetné az ország külső finanszírozási igényét, ezért a jelenlegi helyzetben különösen fájdalmas az elapadásuk.
8. A kamatstop sorsa
Az üzemanyagok és az élelmiszerek árának befagyasztása mellett kamatstopot is életbe léptetett a kormány, hogy a jelzáloghitel-adósokat megvédje a jegybanki kamatemelés negatív hatásaitól. Így június 30-ig a tavaly októberi szinten rögzítették a lakossági jelzáloghitelek mintegy egyharmadát kitevő változó kamatozású hitelek kamatait, kérdés, mi lesz az év második felében.
A kormányoldal eddigi utalásai alapján szóba kerülhet az intézkedés fokozatos kivezetése június 30. után, míg a bankok egy olyan intézkedést támogatnának, mely a devizahitelek 2014-es forintosításához hasonlítana. Vagyis az adósok kérésére fix kamatozásúra módosítanák a hitelszerződéseket utóbbi esetben. Persze a legnagyobb kérdés az lesz, hogy ezt milyen kamat mellett tennék meg.
9. A szabályozott árak fenntartása
Szóba került már, hogy a kormány az üzemanyagok és az élelmiszerek árának rögzítésével próbált eddig harcolni az infláció ellen. Ezek az intézkedések azonban április végén, illetve május közepén lejárnak, vagyis már rövidtávon dönteni kell arról, hogy fenntarthatók-e.
A kérdés elsősorban az üzemanyagok esetében lehet égető, hiszen mostanra a piaci ár lényegesen magasabb a 480 forintos literenkénti plafonnál. Ez pedig az elmúlt hetekben már ellátási problémákat is felvetett, a március 15-ig hosszú hétvége alatt országszerte hiánycikknek számított az üzemanyag.
10. A választások után a kormány és az ellenzék viszonya
Nos Újbuda szempontjából ez létfontosságú lesz, hiszen ha a magyar államháztartásban komoly fennakadások lesznek, akkor a kerületeknek nyújtott források vagy inkább azok hiánya, már nem csak politikai okokra vezethető majd vissza, hanem a kialakult helyzetre, ergo ha eddig naponta hallgathattuk, hogy mit vont el a kormány a kerületünktől, akkor mi fog következni ezek után. Ma még bizonyára mindenki tagadná országos és kerületi szinten is, hogy megszorítások következnek, de ez aligha kivédhető. Újbudának sem lesz tehát könnyű a jelenlegi önkormányzati ciklus második felében. Minden pénzre szükség lesz a központi költségvetésben, így minden bizonnyal minden lehetséges forrást önmagához fog irányítani a rendszer, ha kell az önkormányzatok rovására. Ha pedig önkormányzati szinten nincs elég forrás, akkor megint előtérbe kerülhetnek az önkormányzati javak kiárusítása. Nekünk Civieknek tehát van mitől félni a következő időszakban.
Mit tehetünk mi civilek ?
Vissza kell fogni a fölösleges költekezéseket, megtakarítások és a megtakarításanak megfelelő helyen történő elhelyezésére kell koncentrálni, ahol legalább nem veszít az értékéből. Persze a foygasztés visszafogása újabb pofon lesz a termelésnek, ami meg azon az oldalon növelheti tovább a problémákat. Nagyobb szerepet kaphatnak a használt termékek, és a saját termékeink, eszközeink újrahasznosítása, élettartamuk minél teljesebb kihasználása. A 7 szűk év korszaka következik, aminél csak reménykedhetünk, hogy nem 7 lesz az első szám, rosszabb esetben, hogy legalább nem lesz nagyobb az a szám.
A cikkben leartak alapján pedig mindenki döntse el, hogy mennyire voltak komolyak a kormány és az ellenzék részéről is a választások előtti ígéretek bérfejlesztések és minden más tekintetében…
Az edig csak egy dolog, hogy mennire voltak komolyak, de mennyire voltak felelőtlenek ? Persze választási program füzetek gyakorlatilag bármit elbírnak, aztán ha meg nyerünk, hát majd csak lesz valahogy…