Találtam ezt-azt a postaládámban avagy egy kerületi közvéleménykutatás, aminek vannak nem nyilvánosságra hozott fejezetei is… 2.fejezet
9 min read
Amint arról pár napja a Lokálpatrióta is beszámolt, Újbuda önkormányzata megrendelt egy közvélemény kutatást a Zavech Reserch érdekeltségébe tartozó Magyar Target-Pulzus Média Kft-től mintegy 3,8 millió Ft értékben, ami egy 1500-as minta segítségével igyekezett reprezentatív felmérést végezni számos témában.
A kutatás még február, március hónapban zajlott, aminek az eredményét (mint később kiderült az eredmény egy részét) nyilvánosan is megosztották az Újbudaiakkal, miután az egyik képviselő (Junghausz Rajmund) ennek hiányára felhívta a figyelmet.
A megosztott nyilvános részt itt lehet teljes egészében megtekinteni: https://ujbuda.hu/ujbuda/ujbuda-lakossagi-velemenyek
Sajnos ebben az anyagban senki nem említette meg, hogy ez talán a fele a kutatásnak, és bizony lenne még mit nyilvánosságra hozni ebből a kutatásból, hiszen közpénzből kérdezték az Újbudaiak véleményét, akkor miért is kellene eltitkolni éppen előttünk ennek a végeredményét illetve a kérdések és válaszok alapján levont következtetéseket.
Múlt hét pénteken arról számoltam be itt hírportálon, hogy sokszor kapok a leveles ládámba, email-fiókba, vagy épp messenger üzenetben olyan anyagokat, amelyeknél annak küldője a nyilvánosságra hozatalt kéri, illetve, hogy foglalkozzam a dokumentációból kiderülő problémákkal, olykor visszaélésekkel, vagy akár bűncselekmény gyanújával. Ezekben pont úgy megjelennek a kormány, vagy kormányközeli cégek, személyek ügyeiről szóló anyagok, mint az ellenzéki összefogás által vezetett Újbuda Önkormányzatáról.
Pár napja így jutott el hozzám egy névtelen bejelentőtől (vagy inkább jelen esetben névtelen csomagküldőnek mondanám) az Önkormányzat közvélemény kutatásának teljes anyaga is, így meggyőződhettem arról, amit addig szóbeszédben hallottam, hogy valóban nem a teljes anyag lett nyilvánosságra hozva.
Jogos a kérdés, hogy akkor mi maradt ki a nyilvánosságra hozott kutatási anyagból ?
Ha nagyon leegyszerűsítve szeretnék erre válaszolni, akkor úgy fogalmazom meg, hogy az Újbudaiak véleménye a saját önkormányzati képviselőink munkájáról, beleértve az alpolgármestereket és a Polgármestert is, sőt még a kerületünk választások előtti Újbudai országgyűlési képviselőit is.
Bennem ösztönösen felmerült a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy a képviselőkről alkotott véleményünk ne kerüljön nyilvánosságra ? Fogalmam sincs, szerintem a sokszor hangoztatott párbeszéd, no meg a demokrácia lényege is, hogy a vélemény szabad, a közszereplőknek pedig tűrni kell tudni a véleményeket, azok tartalmától függetlenül, ráadásul ha szeretnének hosszabb távon is képviselők maradni, akkor éppen az ilyen vélemények begyűjtése és analizálása segíthet abban, hogy mi az, amiben változniuk, változtatniuk kell. Szóval én személy szerint nem értem, miért kellene a kutatás erre vonatkozó részét pont azok elől eltitkolni, akik véleményükkel hozzájárultak a kutatáshoz.
Végül szeretném leszögezni, hogy a hozzám megküldött anyagban semmilyen formai, alaki jelzés nem árulkodik arról, hogy azt az Önkormányzat vezetése vagy a képviselő testület titkosította volna, így az anyag mivel közpénzből lett finanszírozva, ezért nyilvánosnak tekinthető. Ha pedig igaz Junghausz Rajmund állítása, hogy nem csak a Fidesz-KDNP és Mi Hazánk Mozgalom, de számos az ellenzéki összefogáson belüli párt sem lett tájékoztatva a közvélemény kutatás megrendeléséről és annak eredményéről sem, akkor engem őszintén érdekelne, hogy ezek a pártok, vagy a pártok frakciója, hogy vélekedik erről.
No és akkor a lényeg, hogyan értékeltük a saját önkormányzati képviselőink munkáját és ismertségüket…
Dr. László Imre polgármester úr esetében az derült ki a kutató cég következtetéseiből, hogy a kerület vezető spontán ismertsége erős közepesnek mondható, ahogy munkájának megítélése is, a lakosság 6/10 elégedett a munkájával, míg a 4/10-e ennek éppen ellenkezőjéről számol be. Általában jellemző, hogy a nők elégedettebbek munkájával, mint a férfiak, a középkorúak (40-59 éves), mint a fiatalabbak vagy az 59 év felettiek. A diplomás válaszadók magasabb fokú elégedetlenségnek adtak hangot. A Polgármester úr megítélése a legkedvezőbb a 1117-es körzetben, míg a legkevésbé elégedettek a 1113-as körzetben élők.
Az alpolgármesterek esetében elég nagy a szórás ismertség és elégedettség tekintetében is. Orosz Anna ismertsége messze a legnagyobb (meghaladta az 50%-ot), igaz ebben minden bizonnyal komoly szerepet játszott az előválasztási, majd a választási kampány is. Az életkor előrehaladtával Orosz Anna ismertsége csökken, míg az iskolai végzettség emelkedésével viszont nő.
Barabás Richárd már jóval alacsonyabb, egyharmadnyi, Bakai-Nagy Zita és Hintsch György alpolgármesterek ismertsége pedig kifejezetten alacsony fokú, őket a válaszadók 3 illetve 1%-a tudta spontán módon felidézni. A két alpolgármester tevékenysége gyakorlatilag nem éri el a láthatósági szintet a helyi lakosság körében.
Elégedettség/Bizalom/szimpátia hármas kérdés tekintetében Orosz Anna és Barabás Richárd megítélése a lakosság részéről pozitív visszacsatolást kapott. A kerület különböző területeit tekintve Orosz Anna munkájának megítélése kiegyensúlyozottabb, mint Barabás Richárdé.
A két másik alpolgármester rendkívül alacsony ismertségi mutatója (esetszám) alapján ennek a 3-as kérdéskörnek a megítélése inkább csak tájékoztató jellegű.
Országgyűlési képviselők közül Simicskó Istvánra és Molnár Gyulára is készült felmérés, de számomra alapvetően értelmezhetetlen Molnár Gyula személye kapcsán a kérdezés, hiszen az előválasztást már jóval a kutatás előtt elvesztette, így az már rég eldőlt, hogy az Újbudaikat nem fogja tudni képviselni a Parlamentben, így teljesen felesleges és lényegtelen volt vele kapcsolatban a felmérés, ha csak nem az a célja, hogy az eredmény alapján esetleg visszahozzák az Önkormányzatba hivatalosan, pl. a Polgármester úr kabinetirodájába.
A két országgyűlési képviselő ismertsége viszonylag magas, viszont a MEGÍTÉLÉSÜK MÁR CSAK KÖZEPES, fej-fej mellett haladnak, a beléjük vetett bizalom, pedig még a munkájukkal történő elégedettségnél is egy picit alacsonyabb (azért ebből az a következtetés levonható, hogy Újbuda érdekében a Parlamentben elvégzett munkájuk megítélése a választók szerint azért messze nem tökéletes)
Ami azonban a leginkább elgondolkoztató és egyben megdöbbentő, hogy amikor arról kérdezték az Újbudaiakat, hogy megtudják-e nevezni a saját önkormányzati képviselőjüket, az derült ki, hogy gyakorlatilag nem, illetve rendkívül kevesen. (A megkérdezettek 87% nem tudott erre a kérdésre válaszolni) A 17 képviselő közül mindössze hat ért el a 0-tól különböző értéket, Orosz Anna 4%, Bába Szilvi és Junghausz Rajmund 2-2%, Barabás Richárd és Daám Alexandra 1-1%.
Nos ezt magyarázhatjuk jobbról, balról, középről, de nehéz nem kimondani, hogy itt bizony nagyon erős kommunikációs probléma van a képviselők tekintetében, és akkor abszolút pozitív voltam, mert nem a munkájuk értékeléséről beszélek, csak annak kommunikációjáról.
Amikor pedig azt kérdezték, hogy a saját képviselőjén kívül (akit a többség szintén nem ismert) meg tud-e még nevezni bármely más képviselőt, akkor válaszadók 51% senkit nem tudott megnevezni. Nos azért ez már elég komoly probléma, amivel foglalkozni kell, mert ha ennyire nem tudjuk, kik az önkormányzati képviselők, akkor gondolom túl sok általuk elvégzett munkáról sem tudunk.
Mára illetve elsőre ennyi, a következő cikkben majd kicsit a részletekbe is belemászok, és mutatok majd konkrét grafikonokat, de ha közben az Önkormányzat kiegészíti a már megjelent anyagot a jelenleg nyilvánosságra nem hozottakkal is, akkor én leszek a legboldogabb. DE IGAZÁN BOLDOG AKKOR LENNÉK, HA MEGISMERHETNÉK ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA VEZETÉSÉNEK A VÉLEMÉNYÉT, KÖVETKEZTETÉSEIT, HOGY SZERINTÜK MIBEN KELL EZ ALAJPÁN VÁLTOZTATNI, HISZEN MI MÁS CÉLJA LEHETNE EGY KÖZVÉLEMÉYN-KUTATÁSNAK, MINT LEVONNI A SZÜKSÉGES KONZEKVENCIÁKAT.
Átnézve a teljes dokumentációt azt gondolom sokkal erőteljesebb, nyitottabb párbeszéd szükséges az összes párt részéről az Újbudaiakkal, és azok civil szervezeteivel, sokkal több időt kell a lakosság körében tölteni a képviselőknek, hogy növekedjen az ismertségük, munkájuk minősége alapján pedig az elismertségük is. Valódi párbeszéd nélkül aligha várhatunk választói bizalmat, és az itt élőket leginkább foglalkoztató ügyekben, mint a túlépítés, a zöldintenzítás, köztisztaság, kerület vagyonának értékesítése nem lehet, nem szabad döntéseket hozni, amíg erről nem kérték ki a helyiek véleményét.
Folytatás következik ebben a témakörben még a héten a 3. fejezet címen… Természetesen máris hallottam több helyről is a képviselő testületen belül, hogy ez a felmérés nem reprezentatív, ezért valójában hibás, nem szabad belőle következtetéseket levonni. Nem az én tisztem eldönteni, hogy ez így van-e, de ha ezeknek a hangoknak igaza van, akkor viszont miért fizettünk ki rá 3,8 millió forintot ? Mert hát a tanulmány készítője minden bizonnyal ismertette a kutatás előtt a felmérésbe bevonni kívánt kör kiválasztási metodikáját, és megkérdezett kör létszámát és annak logikáját is, azt pedig ezt követően valaki elfogadta és megrendelte. Saját véleményem csak, de a Zavech Reserch és annak alvállalkozásai esetében én azért átgondoltam volna, hogy pont velük érdemes-e, hiszen nem kis tévedéseik voltak a választási időszakban.
