A Lókupecek kora nem járt le, sőt most jött el csak igazán és a pálya ahol ezt ma játszák, azt politikai alkudozásnak hívják…
7 min read
Az ember azt gondolna a Lókupecek ideje már lejárt, de nem, most jött el csak igazán, de lovak helyét átvették közben a pozíciók, a politikai karrierekben megbúvó sajátos egyéni érdekek.
Már szemünk sem rebben, hogy az országos politikában, abban a bizonyos óvodások nagy homokozójában közös vár építése helyett más sem történik, mint egymás hajának a húzogatása, egymásra mutogató felelősség tologatás, amiért homokvárak helyett rendre csak azok építésének az ígérete marad. A homokozóban pedig kisebb-nagyobb bandák felváltva egymásnak esnek, majd összefognak a „Politikai Alku” nevű társasjáték keretein belül.
Manapság azonban már a nagy homokozóból átüzengetnek a kisebb kerületi homokozókba is, és a pozíciók iránti vágyból adódó döbbenetes alkudozás keresztbe-kasul fonja az ország összes létező politikai homokozóját, így egyre kevesebb idő jut azokra, akik megadták az engedélyt az óvodásoknak, hogy belépjenek a homokozókba, azaz a sok lókupec közt elvész a választópolgár.
Sajnos Újbudán sincs ez másként, nálunk is az erőfitogtatás, és a politikai szereplők alkudozása, leginkább saját térfélen belül óriási energiákat és időt emészt fel, miközben a Civilek naponta hívják fel a figyelmet arra, hogy mennyi probléma van, amivel foglalkozni kellene, amik megoldásra várnak. Mostanság hetek óta a Demokratikus Koalíció őrs és a Momentum Őrs veszekedésétől, akarom mondani politikai alkudozásától hangos a helyi játszótér. A két csapat egymásnak esett, hogy ki kit milyen pozícióba tehet a saját kis őrséből a különböző szintű homokozók intéző bizottságában, pedig még nem is olyan régen mindegyik Őrs kampány mondatai közt volt, hogy számukra nem a pozíciók a fontosak, hanem a feladatok, amelyeket elvégezhetnek a választók érdekében. Végre több hét után sikerült megállapodni, hogy a Főváros legnagyobb homokozójában Bősz Anett pajtás bekerül a legfőbb irányítók közé a DK Őrsből, cserében viszont az Újbudai homokozóban a Momentum két onnan távozó tagja helyett, akik a kiscsoportos rangból a nagycsoportosba léptek, ismét két Momentumos pajtás indulhat el homokozó Intéző bizottságának két mandátumáért. DE mivel az egyik távozó kispajtás, nem csak Intéző bizottságban volt tag, hanem annak elnökségében is, így oda is mehet Momentumos pajtás, de a rossz nyelvek szerint azért itt már a DK őrs is beleszólhat, hogy ki is legyen a másik őrsből, aki a legkevésbé zavarja majd a saját elnökségi tagját.
Eddig csak egy fiatal, dinamikus, talán kevésbé egyezkedő és inkább a mandátumokat kiosztó ma még „néma, bár már ébredező és szárnyát, hangját próbálgató” nagy tömegre koncentráló jelöltről hallottunk Lados pajtás személyében. De hát kérem a politikai alku az egy komoly találmány, így állítólag már komoly jelölt lett Erhardt pajtás is, aki szó szerint jelképe lehetne a konfliktus kerülésnek, a folyamatos „érdekegyeztetésnek” a két őrs között, ami persze nem azt jelenti, hogy két őrs között innentől elszívható a Békepipa és végtelen pampákon innentől majd együtt üldözik a Bőlény őrs tagjait, de végül is elég a látszat, mármint nekünk választóknak. Ebben a játékban mi vagyunk az Indián őrs tagjai, akiknek hol egyik, hol másik csapat olyan üveggolyókat dobál nekünk, amelyek fényesek, értékesnek tűnnek, a mi javunkat szolgálná, de valójában hamis gyöngyök, talmi tartalommal, de ezt csak akkor vesszük észre, amikor már messze járunk a pampák legjobbjainak kiválasztásától. Ezeket az elénk vetett bizsukat az egymással szemben és ideiglenesen mellett játszó törzsek sámán nyelvén kampány ígéreteknek hívják.
Nincs ezzel baj, ha az őrsök miközben a Politikai Alku nevű társas játékban elmerülnek foglalkoznának a nekik kijelölt homokozókban az annak mentén élők, a Civil őrs érdekivel is, de ebben rendre vannak fennakadások.
Cirka két hete a Civil Őrs elkészítette a Minimum Zöld programot, hogy legyen már a homokozóban némi zöld is, és felkérte a megválasztott őrsök tagjait, hogy ugyan jelezzenek már vissza m a véleményük, hiszen fentebb idézett bizsuk egyik volt a pampák legjobbjainak a kijelölésekor a ZÖLD ÚJBUDA nevű „igaz vagy hamis gyöngy”. Nos ha szeretném megmutatni jelenleg az őrsök által birtokolt választási területek melyike zöldült be válaszuk alapján, akkor ott most mást se látnánk, mint szürke homokot. DE legyünk optimisták, hiszen még csak két hét telt el, ennyi idő valóban borzasztóan kevés cirka 3-4 oldal elolvasásához és erre adható válasz megküldéséhez. Ráadásul a Vének tanácsa valamikor régen kimondta, hogy minden, a törzsi tanácshoz beküldött kérdésre 30 nap áll a rendelkezésre a megválaszoláshoz. Nos jó munkához idő kell, idő meg van dögivel, jó munka meg… na ezt hagyjuk.
Közben a Momentum őrs is előrukkolt valami forradalmival, hogy a Civil őrs tagjai érdekében elkészítették a Civil Részvételiségi programot. A Civil az egyetlen őrs, aki kizárólag a nagy pampa választási ceremóniájában vehet részt és mondhatja meg, hogy egyik vagy másik alkalmas, netán alkalmatlan jelöltjéből ki lehessen tagja a nagy intéző bizottságnak, hogy onnantól évekig mutogathassanak rájuk „ Hiszen Te választottad meg őket”. Innentől pedig természetesen kizárólag a Civil őrs tagjainak érdekében, de szintén természetesen beleszólásuk nélkül, a fejük fölött hozzák meg a döntéseket a többi őrs tagjai. Ennek folyamatnak a lényegét és szükségszerűségét a nagy Manitu ezt anno még a Demokrácia nevű szent könyvben írta meg.
Mondanom sem kell, hogy maguk a Civilek is meglepődtek ezen a kiáltványon és természetesen lelkesen támogatták, támogatják most is, csak hát ha valamit papírra vetünk, és nem falidísznek szeretnék használni, vagy oklevélnek a Civilség érdekében megtett munkásság elismeréseként, akkor bizony ezt be is kell vinni a nagy Törzsi tanács elé, hogy az írás szentírássá változhasson. Bár a Civilek örömmel egyeztettek volna erről a részvételiségről, de erre hetek óta hiába várunk, és a legutóbbi törzsi tanács gyűlése elé pont úgy nem került be, mint ahogy várhatóan az e hónap 24-i ülésre sem fog. Talán jogos a kérdés, hogy akkor ez a kiáltvány vajon micsoda, ez is fényes bizsuk gyűjteményének egy darabja, hol valami olyasmit hallhassunk, amit hallani szeretnénk ?
Én értem, hogy az Indiánokat illik alapból hülyének nézni, de most jelezném, ezen a szinten már rég túl vagyunk. Mi, a Civil Őrs indián tagjai olvasunk, művelődünk, figyelünk, tanulunk (különösen az eddigi választási hibáinkból) és mindezek hatására öntudatunkra ébredtünk, mocorgunk és már keressük a lehetőségeket, hogy ami Manitu nagy könyvében le vagyon írva a mi közvetett képviseletünkről, azt átalakítsuk közvetlen képviseleti formává. Szép lassan felrúgjuk a jól bevésett szabályokat és nagy tisztelettel visszaadjuk a hamiskás üveggyöngyöket, az olcsó bizsukat, ígérgetni mi is tudunk magunknak, a Politikai Alku nevű társasjáték pedig nem nyerte el a tetszésünket. A mi társasjátékunkat úgy hívják „Egy mindenkiért, mindenki egyért” és ebben a legfőbb játékszabály, hogy a résztvevőknek pozíciók helyett feladatokra, ügyekre kell koncentrálni, és defenzív, magyarázkodó, másokra mutogató, hibás kereső stílus helyett, offenzív, megoldásokat együtt kereső stílusban megyünk végig a pályán. Most még gyakorló pályán vagyunk, de terveink szerint 2024-re megépítjük a saját valódi pályánkat, elhagyva a törzsi tanács és a nagy Manitu által számunkra kijelölt utat.
A cikk egyik legnagyobb tanulsága, amit illene már megtanulni mindkét nagy tömb és minden párt esetében, hogy a Civilek nem biodíszlet, akit saját ügyek, propaganda vagy épp választási kampány érdekében oda lehet tenni közös fotózásra és bólogatásra a saját felületeken, Ha tényleg párbeszédet szeretne bárki a Civilekkel, akkor azt vegye komolyan, ha pedig ez nem megy, akkor ne játszuk el a párbeszédet egy szelfi kedvéért. Lehet hogy “csak” Civilek vagyunk, vagy a cikkből idézve indiánok, de ez nem jelenti azt, hogy alapból hülyének lehet nézni. Ha pedig valaki ezt mégis így gondolja, akkor az számoljon a következményekkel.