2022.08.09.

Lokálpatrióta

Újbuda civil hírportálja

Vajon miért nem történik semmi a helyi népszavazások megkönnyítése érdekében kidolgozott javaslat ügyében ? Pedig ez is a párbeszéd egy formája…

6 min read

Alkossunk Civil Rendeletet Újbudának ! – tette közé saját 6 pontból álló tervezetét a Momentum újbudai szervezetének vezetése cirka 2 hónapja, aminek első pontja a helyi népszavazások elindításának megkönnyítésére tett javaslatot.

Az Újbudai Civilek Tanácsa az anyag közzétételét követően 24 órán belül reagált és támogatta a javaslat mindegyik pontját, sőt még apró kiegészítéseket is tettünk. (nekünk jó ügyek támogatása esetén nem szükséges 30 nap a válaszadásra) A Lokálpatrióta is nagy örömmel és bizakodással számolt be anno erről és jelentette meg szószerint a Momentum anyagát. (ez ITT olvasható)

Csak emlékeztetőül, hogy mi is volt ez a 6 pont:

1) Könnyítsük meg a helyi népszavazások indítását!

2) Hozzuk létre az Újbudai polgári kezdeményezés intézményét!

3) Indítsunk részvételi költségvetést Újbudán!

4) Vezessük be a társadalmi véleményezést a rendeletalkotás során!

5) Alkossunk Civil rendeletet Újbudának!

6) Nevezzünk ki Civil referenst az Önkormányzatban!

 

Mostani cikkben maradva a témánál az első pontról ejtenék néhány szót.

Nézzük hogyan fogalmazott a Momentum a népszavazás megkönnyítése témakörben:

1.) Könnyítsük meg a helyi népszavazások indítását!

Csökkentsük le a népszavazási kezdeményezéshez szükséges támogató aláírások számát!

Bármilyen hihetetlen, Újbudán ma ma nehezebb helyi népszavazást kezdeményezni, mint polgármesterválasztást nyerni.

A helyi népszavazások kezdeményezéséhez szükséges aláírások minimális számát ugyanis az önkormányzatok saját rendeletben szabályozhatják, a szavazókorú lakosság 10 és 25 százaléka között. Újbudán pedig ez az érvényességi küszöb évtizedek óta a lehető legmagasabb, 25 százalékon áll. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy – a 2019-es választói névjegyzék adatai alapján – mintegy 27 ezer aláírást kell összegyűjteni, mindössze 30 nap leforgása alatt. Csak érzékeltetés képpen: ez több, mint ahány szavazatot a polgármesteri versenyben második helyezett Hoffmann Tamás kapott a 2019-es önkormányzati választásokon.

27 ezer aláírás összegyűjtése még egy erős pártszervezet számára is embert próbáló, kőkemény feladat. Egy valóban lakossági kezdeményezésre induló, önszerveződő gyűjtést sikerre vinni pedig szinte reménytelen vállalkozás. A jelenlegi szabályozás tehát lényegében ellehetetleníti azt, hogy az újbudaiak közvetlen módon döntsenek az újbudai nyilvánosságot leginkább megosztó kérdésekről.

A helyzet azonban egy egyszerű rendeletmódosítással orvosolható a küszöb lehető legalacsonyabb, tehát 10 százalékosra szállításával. Ez még így is mintegy 10.900 db összegyűjtendő aláírást jelentene – tehát attól nem kell tartani, hogy ezután havi rendszerességgel jönnének a helyi népszavazások. A küszöb minimálisra csökkentése ugyanakkor látványos gesztus lenne az Önkormányzat részéről a lakosság felé, amely bizonyítaná: ha az újbudaiak igazán fontosnak tartanak egy ügyet, arról közvetlenül is dönthetnek. a legfontosabb kérdésekben valóban az újbudaiaké lehet a döntő szó.

Ha belegondolunk csak az elmúlt egy évben hány oylan ügy volt, amiben megmozdult az újbudai civil társadalom és például petícióban gyűjtött aláírásokat, akkor logikus a felvetés, hogy ezekből vagy ezek egy részéből helyi népszavazás is lehetett volna, ha már életbe lépett volna fenti könnyítés, azaz a petícióban szereplő aláírások mennyiségét tekintve könnyedén át tudtuk volna lépni a nem egészen 11.000 szavaztot. Talán azt sem kell elmagyarázni, hogy mennyivel erősebb visszajelzést jelent ez egy petíciónál, mennyivel nagyobb kötelezettséget ró annak a nyakába, aki adott ügyben a az állampolgárok akaratának a végrehajtásáért felelős.

Mennyivel nagyobb lenne a súlya pl. a Kelenföldi Városközpont jövője, egészen pontosan annak felújítása melletti lakossági támogatásnak, ha erről népszavazásban dönthettünk volna, mennyivel többet érne ezt letenni Karácsony Gergely asztalára. De erős visszajelzést jelenthetne az államnak is, ha helyi népszavazás segítségével utasítanánk el a további kiemelt állami beruházások néven újabb lakóparkok és irodaházak építését, vagy lásd Gubacsi híd esete. De ide sorolható a fizető parkolás támogatása vagy elutasítása, az autós és egyéb közlekedési formák szimbiózisba terelése és mág sok más is. (természetesen a Civilek figyelnek a költséghatékony működésre, így mi képesek lennénk csokorba szedni azokat az ügyeket, amelyek népszavazásra érettek, így x db népszavazás helyett egyben kérnénk ki a lakosság véleményét. Meggyőződésem, hogy maximum évi egy népszavazás történne vagy még ennyi sem, ezért költségekre hivatkozva nem érdemes elutsítani az indítványt)

Talán így már érthető, hogy ez a Momentum által elindított javaslat miért nem volt képes kilépni a javaslati formából, miért nem kerül beterjesztésre a képviselő testület elé, pedig éppen ez volt a célja. Miért hátrál meg még az a párt is, aki papíron már odaállt a civil részvételiség mellé. Milyen háttér alkuk és egyéni gazdasági érdekek lehetnek a háttérben, ami miatt a csend mocsarába süllyedt ez a program, ami miatt láthatóan képtelen odakerülni, ahová kellene, a képviselők elé, a testülei ülésen szavazásra bocsájtva. Természetesen nem csak ez az egy pont a hatból, hanem mind, de ismerve képviselőink szokásait nem szabad saláta törvényként kezelni a hat pontot, mert akkor egy pontba belekötve fogják kezüket dörzsölgetve elutasítani mind a hatot, majd az lesz a külső kommunikáció, hogy aklapvetőn támogatták volna, de az egyik pont miatt erre nem volt lehetőségük.

Nem rég megjelent egy cikk a Lokálpatriótában, amiben kerestem azokat a bátor képviselőket, akik vállalják, hogy ha már a Momentum nem teljesíti be a “végzetét” azaz terjeszti be, amit elképzelt, akkor egy-egy pontként terjesszék be olyan képviselők, akik hisznek abban, ami a papírra lett vetve.

Egyetlen képviselő jelezte együttműködési szándékát, és ebből arra merek következtetni, hogy a képviselők többsége nem szeretne civil részvételiséget annak ellenére, hogy ezt előszeretettel emlegetik, ezek szerint marketing jelleggel. Így pedig talán az a kérdésem is jogos, hogyan képzelik ezek a képviselők (akik mint tudjuk egyben civil referensek is) a lakossággal, a civilekkel történő párbeszédet, ha ennek alapját, a Civil részvételiségi programot is elutasítják. És végül pontosan mit gondol a Momentum frakciója a saját elképzeléséről, ha még a beterjesztésig sem jutnak el, ebből adódóan mi a valódi elgondolás a civilekkel történő együttműködés, a Civil részvételiség kérdésében ? Mit gondol erről a héten, csütörtökon minden bizonnyal megszavazásra kerülő új alpolgármester, Erhardt Attila ? Itt a lehetőség, hogy pillanatokon belül mint alpolgármester beterjessze pártja helyi szervezetének saját felvetéseit.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

error

Enjoy this blog? Please spread the word :)

RSS
Follow by Email
Twitter
Youtube
Pinterest