2022.10.05.

Lokálpatrióta

Újbuda civil hírportálja

KATArzistól az összeomlásig avagy a KATA-nak is minimum két oldala van

12 min read

A KATA szabályainak átalakítása elég sok embernél kiverte a biztosítékot, minden bizonnyal azoknál elsődlegesen, akik érintettek, de szimpátia tüntetőkről is hallani.

Csak röviden milyen szabályok változtak meg ebben az adózási formában…

Az új szabályok a következők:

  • A kata bevételi értékhatára 18 millió forintra emelkedik az eddigi 12 millióról.
  • Az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint.
  • Az új kata szabályai szerint a színlelt munkaviszony kizárása érdekében is: az adózási formát csak a lakosságnak saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. Az új katásoknak így csak magánszemélyektől származhat bevétele, kivételt képeznek a taxis személyszállítást végzők, akiknél a kizárólag lakossági értékesítés a szolgáltatás jellegéből fakadóan a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne.

Mindenek előtt szeretném leszögezni, hogy azzal maximálisan egyetértek egy jogszabályt nem úgy kell megalkotni és átvinni a 2/3 fölényével, hogy arra nem rákészülni, de még elolvasni sem marad nagyon idő, és teljes mértékben nélkülözi az adott társadalmi réteggel történő egyeztetést. Viszont szerintem elég sok a pontatlanság, a csúsztatás, sőt már-már ferdítés is, és valahogy nem akarnak egyik oldalon sem a foglalkozni minden hatásával nem csak az átalakítás kapcsán, de anno annak létrehozása kapcsán sem.

“A KATA-sok adócsalók….” olvasható egyre több olyan nyilatkozatban állításként, amelyekben nem értenek egyet a KATA szabályok változásával….

Nos megpróbáltam a másik oldalról nyilatkozatokban böngészni, de én alapvetően azt olvasom, hogy a KATA-s vállalkozókat alkalmazó, alapvetően kényszer vállalkozásba kényszerítő cégeket híyták adókerülőknek.

” 450.000 embert és családját dönti nyomorba a KATA változása….” -olvasom, hallom egyre több helyről.

Nos ezzel mondattal is van némi baj, mert 450.000 KATA-s vállalkozás van jelenleg az országban, így azt állítani, hogy egyetlen olyan vállalkozás sincs ezek között, aki kizárólag lakosságot szolgálná ki, így nem érintené a változtatás, sőt jobban járna, mert 12-ről 18 millióra emelkedik azonos költségviselés mellett az éves szinten kiszámlázható érték, azért ez finoman szólva is csúsztatás. Ha pedig a változások minden KATA-s vállalkozást negatívan érintene, akkor igen csak érthetetlen a pár száz, majd a legerőteljesebb helyszínen a cirka 2000 fős tüntetés, amiben állítólag még nem érintett szimpátia tüntetők is voltak. (természetesen biztosra veszem, hogy lesz ennél több is a napokban, kérdés természetes növekmény azaz késői ébredés okozza, vagy a politikai pártok ráülése az ügyre)

Összességében tehát sok itt az ellentmondás és kevés a valódi adat, tény, ami alapján meg lehetne ítélni az érem mindkét vagy sok oldalát.

Nos lássunk némi tény adatot is.

“Ma Magyarországon a statisztikák alapján megközelítőleg 400 ezer egyéni vállalkozó lehet, közülük sokan pedig úgy próbálják a lehetőségeiket maximálisan kihasználni, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (rövidítve kata) alá szervezték be a cégüket. Tették ezt azért, mert rendkívül vonzó az adózás, 2017-ben már évi 12 millió forintos bevételig havonta mindösszesen 50 ezer forintot kell fizetni főállásúként és minden adót ezzel az egy tétellel ki tudunk váltani.”  (portfólió) Na akkor most 450.000 KATA-s vállalkozás van hazánkban, vagy 400.000 egyéni vállalkozó, amelynek egy része, elvben jelentős része KATA-s ????

“Magyarországon 2021. szeptember végén 1,9 millió vállalkozást tartott nyilván KSH. A vállalkozások 28 százalékát társas vállalkozásként, 72 százalékát önálló vállalkozóként regisztrálták.” írja a KAVOSZ…. Akkor ezek szerint 532.000 társas vállalkozásról és 1.368.000 egyéni vállalkozóról és őstermelőről beszélünk. és mint tudjuk eddig KATÍA-t nem csak egyéni, hanem társas vállalkozások is választhatták, így a KATA-sok mindkét részben megtalálhatók, ami azt jelenti az egyéni vállalkozóknak 20, maximum 25%-a választhatta a KATA-t mind adózási formát, e már a 25%-al is túlzásba eshetek, mert mint írtam társasvállalkozások is vannak szép számmal KATA verzióban

“Az egyszerűség és a kedvező adózás miatt 2016 elején már közel 160 ezren voltak regisztrálva katásként, ami jól mutatja, hogy mennyire nagy népszerűségre tett szert az adózási forma röpke négy év leforgása alatt. A regisztrált hazai vállalkozások legnagyobb hányadát, 23 százalékát budapesti székhellyel vette nyilvántartásba a KSH, ezt Pest megye követte 13 százalékos részesedéssel. A legkevesebb vállalkozás Nógrád és Tolna megyében volt, az országos szervezetszám mindössze 1,3, illetve 2,0 százaléka”  Innen nézve már kezd érthetővé válni, hogy a KATA-t választó vállalkozások számának megháromszorozódása milyen mértékű adó és járulék bevétel kiesést jelenthet a költségvetésben, és ennek milyen mértékben nő meg a jelentősége ennek egy olyan időszakban, amikor gazdasági válság, járványok, háború okozta kihatások, infláció, várhatóan ősztől már a recesszió is.

És akkor nézzük az érem másik oldalát a KATA szempontjából, amiről már olykor beszélnek vagy írnak, csak nem mélyülnek el ebben, és ez a KATA-sok leendő nyugdíja… A KATA nagy hátulütője, hogy a nyugdíjazás szempontjából kifejezetten rosszul járhatunk, hacsak nem vagyunk körültekintőek.

Ugyanannyit dolgozunk, de más után kapunk nyugdíjat

Vegyük azt az esetet, ha a havi 50 ezer forintos adózást választjuk. Ekkor a nyugdíjjárulék alapját képező keresetünk 90 ezer forint lesz – bármekkora is legyen a havi hivatalos keresetünk -, ami elmarad a hatályos minimálbértől (ami bruttó 127,5 ezer forint). A szabályok szerint, ha ez a helyzet áll fent, akkor arányosan csökkenteni kell az adott évre a szolgálati időt.

Magyarra fordítva, 1 ledolgozott év nekünk katásként csak 0,71 évet jelent (a nyugdíjra való jogosultság vizsgálatánál viszont nincs arányosítás). Gondoljunk bele, hogy ha valóban az aktív pályánk alatt katásak maradnánk, akkor a 40 év munkaviszonnyal a nyugdíjszámítás szerint kicsivel több mint 28 évet szereznénk. Korántsem mindegy az eltérés, mivel a kezdőnyugdíjunk a nettó átlagkeresetünkhöz képest nem 80% lenne, hanem csak 66%. Számszerűsítve, ha az átlagkeresetünk 150 ezer forint lenne, akkor 120 ezer forint helyett 99 ezer forintot kapnánk.

Ezt a helyzetet még csak-csak orvosolni tudjuk, viszont már ehhez is arra van szükség, hogy külön jelezzük, mi magasabb tételes adót választunk, az 50 ezer forint helyett havi 75 ezer forintot. Ilyenkor a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset azonnal 150 ezer forintra ugrik. Mivel ez magasabb a hatályos minimálbérhez képest, így ekkor nincs arányosítás a szolgálati időnél.

Katásként sokat kereshetünk, de a nyugdíjban nélkülöznünk kell

További hátrány, ami a kedvező adózásból következik, hogy teljesen különbözik a kezünkbe kapott havi nettó kereset és a nyugdíjszámításnál figyelembe vett kereset. Hagyományos esetben, ha a nettó átlagkeresetnek megfelelő bért keressük, akkor ugyanaz a 190 ezer forint számít be a nyugdíj alapjának számító keresetbe.

A katások esetében viszont a jogszabályokban döntik el, hogy ennek mértéke pontosan mekkora. Jelenleg úgy áll, hogy az 50 és 75 ezres tételes adózáshoz 90 és 150 ezres bruttó kereset tartozik. Ezt, ha nettósítjuk, akkor 60 és 100 ezer forintot kapunk, míg a valós havi jövedelmünk az ábra alapján 236 és 211 ezer forint.

Míg munkavállalóként a nyugdíjunk alapja marad az átlagkeresetnél, vagyis a 190 ezer forintnál. Addig, ha a katát a legolcsóbb formában használjuk ki, akkor ennek kevesebb, mint a harmada számít bele a nyugdíjba, míg a drágább verziónál is mindössze a fele.

Ha a nyugdíj számít, akkor azonnal lépni kell

Vegyük észre, hogy a kisebb adófizetés miatt jóval több fizetés marad a kezünkben, a legolcsóbb esetben 46 ezer forint, míg a magasabb tételes adónál közel 21 ezer forint. Minden bizonnyal a többség a kisebb közteher jóvoltából felszabaduló összeget elkölti, miközben látva a korábbiakat, azon kellene leginkább lenni, hogy egyéni megtakarítást képezzünk célzottan nyugdíjra.

Ha semmit sem teszünk, akkor az államtól meglehetősen alacsony nyugdíjra számíthatunk. Becsléseink szerint, ha a minimálbérnek megfelelő jövedelem az alapja a nyugdíjunknak, akkor mai értéken évtizedek múlva 40-45 ezer forintos nyugdíjra számíthatunk. Mivel a katások sok esetben még ennél is jóval alacsonyabb a beszámítható jövedelmük, várhatóan a minimálnyugdíj kaphatnák meg, ami most 28 500 forint.

Már akkor sokat teszünk az időskori jövedelembiztonságunkért, ha a magasabb átalányadót választjuk a katánál, azonban ez önmagában nem lesz elegendő. Feltétlenül szükséges egy nyugdíjcélú megtakarítási formát is keresni, mert különben az aktív évek alatti dőzsölést a nyugdíjban nélkülözés fogja felváltani.

A jelenlegi szabályok szerint a hosszú távú megtakarítási formánál, így az önkéntes nyugdíjpénztárnál is az állam adó-visszatérítést ad. A katát választó vállalkozók viszont ebből nem részesedhetnek, ahogy például a családi adókedvezményből sem, mert nincs befizetett személyi jövedelemadójuk. Egyedül az marad, ha külön félreteszik a fölös összegeket, hiszen ha a pénztáruk magas hozamot ér el és nem kell a hozamok után adózni, akkor legalább több tízezer forintos nyugdíj-kiegészítést kaphatnak.

Persze mondhatjuk erre, hogy ez legyen a KATA-s baja, vagy valamilyen megtakarítás jellegű biztosítást vesz igénybe és fizeti ennek a költségeit, vagy majd éhen döglik, amikor nyugdíjba menne. Hát arról alkuszként egészen pontos számokat tudnék mondani, hogy Magyarországon a vállalkozások, ezen belül is az egyéni vállalkozók, és ezen belül is a KATA-s egyéni vállalkozók közül hányan élnek az öngondoskodás lehetőségével mondjuk nyugdíjbiztosítás formájában. Az adat önmagában is nemzetközi szinten is tragikusan kevés. Ezek után pedig szerintem jogos a kérdés, hogy akkor a Mostani KATA-s vállalkozók közül, akik nem kezdtek bele öngondoskodásba nyugdíj szempontból, azok önként és dalolva azt fogják majd mondani, hogy igen így jártam majd megélek a 28.000-45.000 FT-os nyugdíjból ? Igen várhatóan nem ez fog történni, hanem majd verik az asztalt, hogy ledolgoztak 40 évet, így nekik is jár a tisztességes nyugdíj, és egyébként is nem tehetnek arról, hogy kényszervállalkozásban végezhették csak a munkájukat, miközben a valóságban főállású alkalmazottak voltak, ergo a KATA-s jogviszony is egyfajta kényszer volt. Kimondható tehát, hogy alapvetően nem a KATA megváltoztatása itt a főprobléma, hanem a jelenlegi formában történő bevezetése volt a hiba, ami egyfajta nyugdíj katasztrófát is okozhat majd, ha nem teszünk valamit (és most nem a KATA szabályainak a megváltoztatására gondoltam)

Aztán itt van az egészségügyi szolgáltatási járulék (ESZO) mértéke, ami KATA esetén szintén abban a bizonyos havi 50.000 FT-ban van benne. Itt a minimálbérre eső befizetésekkel kell számolni, íme:

Akkor kérdés, meddig terjed a szolidaritás mértéke társadalmunkban, hiszen a 450.000 KATA-s vállalkozó 8.000 Ft os befizetése ugyanazt az egészségügyi ellátást biztosítja, mint mondjuk a havi nettó átlag keresetett alapul véve (210 585 Ft, KSH szerint pedig 268 405 Ft) az nettó átlagbérrel rendelkező alkalmazott bruttó bére után befizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék (ez 2010.ben még 3+4% volt) plusz a mukáltató által fizetett 15,5% szociális hozzájárulási adó erre eső része.

Hogyan oszlanak meg a befizetett járulékok?

Azért így már lehet érezni remélem, hogy átlagbért kereső alkalmazott, és egy átlagbérrel megegyező KATA-s kényszervállalkozó (természetesen nem tekinthető minden KATA-s vállalkozó kényszervállalkozónak), valójában alkalmazott által illetve utána befizetett összegek milyen brutálisan eltérőek pl. az egészségbiztosítási alapon belül, miközben a nyújtott szolgáltatás egyforma. Az a dolog egyik része, hogy ez így mennyire igazságos, de ennél is fontosabb, hogy ilyen jelentős arányban megváltozott 2016 óta a KATA-s vállalkozók száma, ami értelemszerűen csökkentette, ha nem is pont ugyan ekkora mértékben a valódi alkalmazottak számát, akkor egyáltalán elbírja-e a terhelést az Egészégbiztosítási alap ? Van-e annyi bevétel, mint amennyi kiadás keletkezik a szolgáltatások igénybevétele alapján ?  Nos a válasz egyértelműen NEM, 2021-ben pl. a TB alapok költségvetés szerinti egyenlege – 419 milliárd forint volt.

Hát igen, ha folyamatosan kiengedjük a bevételi oldalt, akkor igen csak nagy lesz a hiány, amit persze pótolni kell, mert az egészségügyi szolgáltatók (pl. gyógyszergyárak nem fognak szállítani). Hogy ezt az állam az ÁFA más bevételből csoportosítja át azt nem tudom, azt sem tudom megmondani a hiányon belül mekkora összegért felelős a KATA-s cégek háromszorozódása, de hogy benne van ez is az tény.

Így talán picit más oldalról is sikerült megközelíteni, hogy mit jelent pro és Kontra a KATA és az ebből származó bevétel kiesés. Az pedig, hogy 160.000-ról 450.000-re nőtt a KATAQ-s cégek száma, az azért azt is mutatja, hogy valóban sok lehet ezen belül az olyan kényszervállalkozók száma, akiket a munkáltatójuk tett vállalkozóvá, hogy ezzel adókat és járulékokat spóroljon meg. Természetesen ennek is két oldala van, hiszen ha ilyen tömegben kerülnének vissza állományba a munkahelyeken a kata-sok, akkor ez ebből származó költségek emelkedése mennyire gerjesztené tovább az inflációt. A helyzet tehát nem egyszerű de éppen ezért a KATA és annak változásait nem kellene politikai csatározások szintjére alacsonyítani, hanem a kérdést összes aspektusából vizsgálni jobb és baloldalon is.

 

2 thoughts on “KATArzistól az összeomlásig avagy a KATA-nak is minimum két oldala van

  1. A cikkben leírtak szerint természetesen a KATA-nak még ezernyi oldala és kihatása van pro és kontra, pozitív és negatív értelemben. Itt van például a magánszemélyek lakásfelújítási támogatása 3 millió Ft értékben, amit már eddig az alapanyaghiányból és az energia áremelésből adódó költségnövekmények, az szakipari munkadíjak emelkedéséről már nem is beszélve, elég rendesen csökkentik az ebből az összegből elvégezhető munkák mennyiségét, ezt most tovább csökkentheti a KATA rendelet változása, hiszen az általunk kihívott lakossági munkákat elvégző sokszor KATA-s szakemberek aligha tehetik meg, hogy csak magánszemélyeknek dolgozzanak,, marad tehát esetükben is az áremelés.

    De azt is látni kell, hogy a cikkben is említett 8000 Ft körüli Egészségügyi alapba beérkező összeg pl. a KATA-sok tekintetében ugyan mire elég ? Mondjuk ki semmire, hiszen egyetlen 800-1000 FT körül megvásárolt gyógyszer (mint tudjuk ez a gyógyszer ár már igen csak átlagosnak tekinthető) valójában a nekünk szánt támogatás miatt “csak” ennyi, de a gyártó felé a teljes árat, azaz coirla 8-10.000 Ft-ot kell befizetni az eü kasszának. Ego a kényszer vállalkozások és/vagy a KATA-be menekülés, ha az olyan számban történik, mint a cikkben is olvasható, nem csak a nyugdíj, de egészségügyi ellátó rendszerben is újabb katasztrófákat okozhat, hiszen jóval több lesz az igénybe vett szolgáltatás költsége, mint az igénybevevő által befizetett összegek. Nem véletlen az a közel 500 milliárd forintos mínusz az eü kasszában, ami évente újra termelődik, és ami 2023-ban minden bizonnyal tovább fog emelkedni, mert az energiaáremelések, az infláció, az alapanyagok árának emelkedése (most a hiányt már nem is említem) rendesen meg fogja emelni a termékek és szolgáltatások árát, amit az egészségügyi ellátó rendszer igénybe fog venni, és amit kormány oldalról az eü kasszának ki kell majd fizetni. Közben pedig a KATA is úgy változik, hogy a befizetendő díjat meg nem emeli. És persze ne lássuk az Ördögöt emiatt a KATA-s vállalkozókban, mert hazánkban alkalmazásban is igen sokan minimálbéren vannak, így az Ő befizetéseik sem magasabbak a KATA-s vállalkozónál. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a minimálbéren foglalkoztatottaknak egy nem kis szelete, valójában nem annyit keres, hanem a fizetése egy részét feketén zsebbe kapja, így ismételten jelentős mértékben csökken az adó és járulék befizetés, miközben az így foglalkoztatottak is pont úgy használják az állam által biztosított szolgáltatásokat, mint az elvárható módon adózók. Sajnos hazánkban az adóelkerülés népi hagyomány lett, és ebben bizonyos értelemeben érthető módon pajkosan összekacsintanak az alkalmazók és az alkalmazottak. Igaz a kacsingatásnak meg lesz az ára, a cikkben is említett nyugdíjas években (nem csak KATA-sok, de pl. minimálbéresek esetében is. Arra is készülni kell, hogy az így nyugdíj szempontból lemaradók rétege évről évre egyre nagyobb, és amikor valakinek már nem lesz vesztenivalója, mert enni kénytelen, ha már fűteni nem fog, és a gyógyszerre is csak legyint, akkor ez a tömeg könnyen megindul és elveszi, amire úgy gondolja, hogy neki is jár. Könnyű tehát ma szemünket becsukni amikor a nyugdíj problémáról beszélünk, mert ugyan hol van az még, de az idő az sajnos nem nekünk dolgozik és el fog jönni az igazság pillanata.

  2. az pedig azért elég vicces, már-már morbid, hogy a KATA-t a Fidesz vezette be, és az ellenzék anno nem szavazta meg, mots meg a Fidesz változtat rajta, az ellenzék pedig harsányan tiltakozik ellene. Hát hol van itt a következetesség mindkét oldalon ?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

error

Enjoy this blog? Please spread the word :)

RSS
Follow by Email
Twitter
Youtube
Pinterest