Bajban a társasházi lakástulajdonosok és a családok, a közös költségek nagyot emelkedhetnek…
10 min read
Magyarország Kormánya a tegnapi kormányinfón bejelentette, hogy augusztus 1-jétől minden olyan háztartás, akinek havi 7.750 Ft-nál több a villanyszámlája (azaz 210 kWh-nál többet fogyaszt) és 15.833 Ft-nál (144 m3) több a gázszámlája, az a fennmaradó részt piaci áron kell, hogy fizesse. De vajon gondolt-e bárki a társasházi hőszivattyúk, vagy központi gázkazánok energia fogyasztására? Vagy esetleg arra, hogy az egy háztartásban élőkre leosztva számolják-e a kedvezményt? – teszi fel a kérdést a THT azaz Társasházi Háztartás oldalán Dén Mátyás András.
“A kérdések természetesen költői kérdések, hiszen a bejelentés egyedül a nagycsaládosokra tér ki, mint kedvezményezettekre, azokra is csak a gázfogyasztás kapcsán: akár az egyedülállókhoz, akár pedig a kétgyerekes családokhoz viszonyítjuk, augusztus 1-jétől a háromgyerekes családoknak 25 százalékkal több gáz áll rendelkezésre a támogatott áron és minden további gyerek 300 m3-rel növelheti családi gázfogyasztást. Több gyerek azonban nem fogyaszt több áramot – mint tudjuk – tehát a villamos energia fogyasztás tekintetében a nagycsaládok részére sincs kegyelem.
Az elmúlt 12 évben a kormány kommunikációja lényegében az uniós pénzek „lehívásának maximalizálása” melletti Európai Unió és a baloldal elleni háborúra, a migrációra és a rezsicsökkentésre, mint három pillérre támaszkodott. Az elmúlt 72 órában először a katás vállalkozók ellehetetlenítéséről döntött a kormány, mely miatt az egyszerűsített adózási nemet választott közös képviselők és társasházaknak dolgozó alvállalkozók kénytelenek lesznek árat emelni szeptembertől, azaz a közös költség azonnali emelkedésére lehet számítani a társasházakban. Aztán tegnap jött a hidegzuhany: hiába a havonta kifüggesztett rezsicsökkentési értesítő, hiába a részben erre épített választási kampány: a kormány szerint a háztartások háromnegyede 210 kWh-nál nem fogyaszt több áramot, és 144 m3-nél nem fogyaszt több gázt, aki viszont igen, az augusztus 1-jével a fennmaradó rész 6-9-szeresével kell, hogy számoljon a havi rezsit illetően.
Mennyi az annyi?
210 kWh havi áramfogyasztás az 7.750 Ft-os villanyszámlát jelent, mely reálisan maximum két fős háztartásban produkálható, már persze ha mindkét lakásban élő dolgozik és nem egész nap otthon van (és nem minden villanyról megy). A gázt illetően már kicsit jobb a helyzet, itt havi 15.833 Ft a rezsicsökkentett ár limitje, mely a gyakorlatban egy 100-130nm-es lakásnál, jól szigetelt házban akár a teljes fűtés számlát is fedezheti, efelett viszont kilencszeres díjra lehet számítani majd augusztustól.
A társasházakra már megint nem gondolt senki
Az elmúlt 12 évben érvényben lévő rezsicsökkentés, mint kormányzati kommunikációs elem most bosszulja meg magát. Egyértelmű, hogy senki nem számított háborúra, és az emiatt eszkalálódó energiaválságra, de a rezsicsökkentés intézményének fenntartása már évekkel ezelőtt látszott, hogy fenntarthatatlan és lényegében egy időzített bomba. A világpiaci áraktól való elszakadás és az árak rögzítése egyrészről hamis kényelemérzetet keltett a lakosságban, mely miatt egyáltalán nem sarkallta az embereket a fogyasztás visszafogására és optimalizálására. Másrészről pedig fenntartotta azt a teljesen abszurd állapotot, miszerint a nagyobb fogyasztókat – akiknek például járda- és medencefűtésük is van otthon – ugyanúgy segítette, mint az amúgy valóban rászorulókat. A helyzet tegnapig volt fenntartható, és nem tovább.
A tegnapi bejelentésből azonban megint kimaradtak a társasházak, melyeknek sokszor saját házközponti kazánjuk, hőszivattyújuk van, ami szintén áramot eszik. Nem is keveset. Nem beszélve a közös területek áramfogyasztásáról, vagy a ház gázórájáról, melynek fogyasztását általában az alapító okiratban, vagy SZMSZ-ben foglaltak szerint, sokszor hőmennyiségmérők adatai alapján oszt szét a közös képviselő a társasházi tulajdonosok között. Ki fogja lejelenteni a háztartások egyedi fogyasztását és hova? Mi lesz a közös területek fűtésével? Mi lesz a társasház havi 1 milliós hőszivattyú áramszámlájával? Ezek az árak is 6-7-szeresére nőnek? Abban az ökoszisztémában, ahol a társasházak jelentős hányadának nincs érdemi megtakarítása?
Mit tehetünk?
Társasházi szinten egyelőre semmit, jelen állás szerint a közös költség el fog szállni, durván. Emellett minden jel arra mutat, hogy felesleges áltatnunk magunkat azzal kapcsolatban, hogy a jövőben társasházi szempontból is átgondolt és megfontolt javaslatok alapján lesz döntéshozatal az országban. Már a katás kapkodás is azt az érzetet keltette az emberben, mintha apa a családi kassza kiüresedését hirtelen észlelve a gyerekek ebéd pénzét sarcolná meg, ami valljuk be: nem elegáns és főleg nem bíztató a családi háztartás állapotára nézve. Ezen túl az egyéni fogyasztók számára nincs más út, mint takarékoskodni, optimalizálni a fogyasztásunkat, melyekkel akár 50%-os megtakarítást is elérhetünk a rezsiszámlákban. Ilyen megoldások lehetnek a háztartásban lévő lámpák égőinek azonnali ledesítése, a bojler és a fűtés 3 fokkal való lejjebb állítása, a mosogatógép és szárítógép ritkább, a porszívó gyorsabb és hatékonyabb használata, a klíma használatának minimalizálása, vagy a vízforralók- és a kávéfőzők használatának visszaszorítása.
Dén Mátyás András”
Szerkesztői lábjegyzet:
Természetesen a megugró energiaárak mellett a KATA szabályainak változása rendesen meg fogja lökni a szolgáltatások díját is, amit igénybe kell venni a társasházaknak, de még ennél is drámaibb hatása lehet annak, hogy vajon hányan fejezik be a szolgáltatást a megváltozott körülmények hatására, és akkor az áremelkedésen túl megküzdhetünk majd elhúzódó javítási időkkel is. Képzeljük csak el, amikor a lift nem pár órára áll le, hanem akár több napra, vagy nem találunk szabad vízszerelőt egy csőtörésnél, ezért szintén akár napokig nem lehet majd ismét megnyitni a vizet, mindezt esetleg nyáron 30 fok feletti hőmérséklet mellett. És az elhúzódó javítást ismételt hibát eredményezhet, márpedig a Társasházi biztosításokban mentesülést jelent a Biztosítónak, ha a társasház nem tudta elvégezni a kárelhárítást és ebből adódóan újabb kár keletkezik.
A társasházak jogi személyiségek, így bizony őket sem szolgálhatják ki innentől a KATA-s szolgáltatók !
Mi lesz a házak takarításával, hiszen a gondnoki feladatokat is számos helyen KATA-s, sokszor nyugdíjas emberek végezték, akik közül várhatóan sokan emelkedő költségek mellett már nem vállalják a munkát, mert közben nem fogják tudni áthárítani et a többletet a társasházakra, amelyek közük már most nem kevés gyakorlatilag megtakarítások nélkül működik, vagy inkább vegetál. És bár nem verték nagydobra de bizony voltak ahol a takarítószerek költségét is a KATA-s számlában kellett kigazdálkodni a házak gondnokainak, vagy a képviseleteknek
Szóval nem csak a művészek, szellemei foglalkozásúak vannak ám bajban, hanem a társasházi közösségek, és az ezekben az épületben élők száma jócskán meghaladja az előzőekét.
“Magyarországon a társasházak állapota kritikus. 2020 nyarán kérdőíves felmérést végzett a hazai társasházkezelők körében a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE), a Társasházi Háztartás (THT) és az eHáz, melynek eredményei a Magyar Nemzeti Bank 2020. novemberi lakáspiaci jelentésében is megjelentek.
A felmérésben összesen 1070 db társasház vett részt, amelyek összesen 73 862 db lakással rendelkeznek, mindez a hazai társasházi lakásállomány hozzávetőlegesen 4,3 százalékát teszi ki. A felmérésben szereplő társasházak 59 százaléka található a fővárosban lakásszám alapján. A felmérésben részt vevő társasházak 12 százaléka 1946 előtt épült, és ezen épületek 70 százaléka kisebb vagy jelentős felújításra szorul. A világháborút követő újjáépítési időszakban egészen a 60-as évekig kevés lakás épült Magyarországon, az ebben az időszakban épült társasházak a minta 4 százalékát teszik ki, amelyek kétharmada szintén felújítást igényel.
Közös képviselet: 1.500 Ft lakásonként?
2022. első félévben a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE), a Társasházi Háztartás (THT) és az eHáz újabb kérdőíves felmérést készített, ezúttal a társasházkezelők körében, 589 kitöltővel. Ebből a felmérésből kiderült, hogy, míg a hazai társasházi ingatlanárak az elmúlt évtizedben csaknem négyszeresére nőttek, addig társasházkezelők több mint 77 százaléka még mindig 2.000 Ft alatt vállal albetéteként közös képviseletet, közel 60% pedig 1.500 Ft alatti díjat számol havonta a tevékenységéért.
Újbudán vajon elkezdett-e azonnali hatállyal foglalkozni az Önkormányzat azzal, hogy a bajba kerülő Társasházaknak milyen segítséget, vagy legalább tanácsot fog tudni adni, A társasházak felújítási, különsen szigetelési munkáinak megtorpanása a támogatások lecsökkenése, elapadása miatt most fog csak igazán fájni. Szó szerint egy ketyegő bombára ültek tegnaptól a Társasházi közösségek és róluk még csak nem is beszélnek az érdekeltek, ahogy a média sem.
