2022.10.05.

Lokálpatrióta

Újbuda civil hírportálja

A KATA szabályozása a KATA-s vállalkozóknál is nagyobb számban érint embereket. A Társasházi dilemma…

6 min read

A KATA átírása nem kevés vállalkozót érintett hátrányosan, mármint akik ezt a vállalkozási formát választották anno, azonban ennél jóval nagyobb számban érinti, érintheti a változtatás következményei miatt a Társasházak lakóit.

A Társasházak jogi személyiségek, így minden feléjük kiállított számla a KATA új szabályai szerint már nem kiállítható, legalábbis KATA-s vállalkozóként. A fő gond azonban az, hogy a társasházakat többnyire az ilyen akár másodállásban, akár nyugdíj mellett tevékenykedő szakik szolgálták ki, mert árban és vállalási időben is ők voltak az egyetlen elérhető alternatíva. Nehéz lesz innentől a napi szinten jelentkező javításokra szakembert találni, mondhatni ez lesz az igazi achilles sarka ezeknek a közösségeknek. Csak gondoljunk bele milyen következményei lesznek egy beázásnak, amikor el kell majd zárni a társasházban a vizet adott szakaszon, és akár több napot is várni kel majd, mire szerelő érkezik, hiszen a fent említett szakik jelentős része várhatóan be fogja fejezni a tevékenységét, mert az új formában már nem éri meg nekik dolgozni. Vagy megáll a lift a 10 emeletes házakban, és lehet napokig “hegyet mászni”

Mondjuk a kormány is mondhatná, hogy a Társasházakat kivételnek tekinti, így a KATAs vállalkozó nekik számlázhat annak ellenére, hogy a Társasházak jogi személyiségek. Ha mér a megmaradó KATAs vállalkozóknak megemelték 12-ről 18 millióra a plafont, hát legalább legyen hol ezt le is dolgozni 🙂

Ebből a szempontból Újbuda kiemelt helyzetben van negatív értelemben, mert Budapesten itt van a legtöbb társasház, itt élnek a legtöbben ilyen jellegű ingatlanokban. Az Önkormányzatnak éppen ezért gondolkoznia kellene valamilyen segítő jelegű megoldáson. Csak hogy egy példát említsek, valamelyik önkormányzati cégen belül TMK jellegű részleget létrehozni, ami kizárólag a kerület társasházainál felmerülő javítási munkákra szakosodna.

A javítási munkákon túl nem szabad elfeledkezni a ház gondnokokról, házmesterek, illetve az általuk napi szinten  ellátott tevékenységól sem, mert bizony ezek az emberek is jellemzően KATAs vállalkozóként végezték a munkájukat. Ha ők mondjuk átállnak KIVA vagy más formára, vajon az ebből származó költségemelkedés áthárítását, hogyan fogják kigazdálkodni a Társasházak ? És persze fentebb említett Szakik munkáját is innentől olyan vállalkozások látják majd el, ha egyáltalán lesz kapacitásuk, akik szintén az ebből adódó költségtöbbletet a társasházak lakóira hárítják. AZ pedig nem kérdés, hogy a Társasház lakókból áll, így mindenféle költség többlet, magát a lakókat érinti. Már a rezsicsökkentés csökkentése is erőteljesen érintheti a társasházakat, hiszen a közös területek üzemeltetése áram szintjén egyértelműen túl lépni az állam által meghatározott áram átlag fogyasztást, ahol pedig a háznak saját kazánja van, na ott én most nem laknék. Erre fog majd rárakodni még a KATAs vállalkozások átalakulásából származó költségtöbblet.

A társasházak lakói így erőteljesen kiszolgáltatottakká válnak, az ott élők pénztárcája pedig ebből adódóan pont úgy fog kiapadni, mint az idei nyáron az élővizeink. Sajnos a társasházak műszaki értelemben elég rossz állapotban is vannak, így mondhatni folyamatos javításokra, fejlesztésekre szorulnak, de az ehhez szükséges forrásokat képtelenek kitermelni közös költségből illetve azok emeléséből. Nagyon sok társasház van jelenleg tartalékok nélkül, szó szerint egyik napról a másikra élnek, és még a szükséges javítások elvégeztetésében is priorításokat kell meghatározniuk. Természetesen az állagromlással és a sorozatos károkkal párhuzamosan a társasházak biztosítási díja is folyamatosan növekszik. Egy 5-6 háztömbből álló panel sor éves biztosítási díja ma már 2 millió forintot is meghaladhatja éves szinten. Az már csak hab lesz a tortán, ha például egy beázást követően nem talál időben szerelőt a ház, és bekövetkezik ugyanott egy második kár is. Ebben esetben a biztosító mentesülni fog a kárfizetés alól, mert a felelősségi biztosításokban egyértelműen szerepel, hogy a biztosítottnak kármegelőzési és kármentesítési feladatai vannak, ha pedig nem érkezik időben szerelő és második kár lesz, az a kármentesítési kötelezettség elmulasztása.

A KATAs szabályozás változása miatti tiltakozásokat az ételfutárok robbantották ki, pedig ott felmerülhetne a kérdés, hogy a Panda Food és társai miért nem alkalmazotti viszonyban dolgoztatják őket, miközben brutális jutalékot szednek le az ételeket szolgáltatóktól. Valójában náluk sokszorta nagyobb réteget érint a szabályok módosítása, ahol értelemszerűen nem merülhet fel, hogy a Társasházak alkalmazotti viszonyba vegyék a szakikat, hiszen még a gondnokok bérének kifizetése , illetve a minimálbérek emelkedéséből származó költségtöbbletek is csak nagy nehézségek árán teremthetőek elő.

A KATA szabályainak megváltoztatásának ezért egyértelműen a TÁRSASHÁZAK illetve az abban élő százezrek a legnagyobb vesztesei…Róluk mégis alig olvashatunk. Vajon mit tud illetve akar kezdeni ezzel a helyzettel, a témában legnagyobb mértékben érintett Újbudai Önkormányzat ?

A fentebb leírt problémákról egy érintettel beszélgettem, aki társasházak gondnoki, házmesteri tevékenységével foglalkozik és mélységében látja a valós problémákat. Bodainé Klotz Adrienn mesél nekünk, újbudaiaknak arról mi vár majd ránk nagyon rövid időn belül a KATA szigorítása miatt, ha társasházban élünk.

A riport első 3-4 perce technikai probléma miatt sajnos lemaradt, de így is egy kerek egész beszélgetés lett a végeredmény ebben a nagyon sokakat érintő és igen csak bonyolult témában. Ajánlom mindenki figyelmébe, mert ha nem lépünk, ha nem segít például az Önkormányzatunk, akkor nagyon nagy bajban leszünk várhatóan őszre.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

error

Enjoy this blog? Please spread the word :)

RSS
Follow by Email
Twitter
Youtube
Pinterest