már csak egyetlen év a következő választásig, de vajon kinek mit hoz el ?
7 min read
Egy év múlva nagy lesz az izgalom a pártok háza táján és eldől az ellenzéki összefogás pártjai kijönnek-e a gödörből, vagy tovább mélyítik azt..
Egyszerre lesz önkormányzati és európai parlamenti választás, ami önmagában is érdekes párosítás, mert nem volt hű de magas részvétel egyiken sem. Az Önkormányzatin 48, 58%, az európai parlamentin pedig 43,36 %. Na most akkor melyik húzza melyiket ? 🙂
Ráadásul ez a két utolsó esemény már rekord magasnak is értékelhető, hiszen az európai parlamenti választáson 2014-ben 28,97%, 2009-ben 36,31%, míg 2004-ben 38,5% volt a részvételi arány. 2019-es EP választáson a részvételi arány uniós átlaga 50,66% volt, 2014-ben 42,61%, 2009-ben 42,97%, 2004-ben pedig 45,47%.
A 2019-es EP-választáson mandátumot szerző pártok szavazataránya:
- Fidesz–KDNP – 52,56 százalék
- Demokratikus Koalíció – 16,05 százalék
- Momentum Mozgalom – 9,93 százalék
- MSZP–Párbeszéd – 6,61 százalék
- Jobbik – 6,34 százalék
Így a Fidesz–KDNP tizenhárom, a DK négy, a Momentum kettő, az MSZP és a Jobbik 1-1 képviselőt delegálhatott az Európai Parlamentbe.
Az egyik legfrissebb közvélemény-kutatás az IDEA Intézeté, március elején készült. Ez alapján a biztos szavazó pártválasztók körében 19, a teljes népességben 12 százalékon áll a Demokratikus Koalíció. A második legerősebb ellenzéki párt a Mi Hazánk Mozgalom (a teljes népességben 6 százalék, a biztos szavazó pártválasztóknál 9 százalék), a harmadik a Momentum (5 és 7 százalékkal). A Fidesz–KDNP támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók csoportjában 48 százalék, a teljes népességben 29 százalék.
A Republikon Intézet március végi adatfelvételéből kiolvasható sorrend a teljes népességben: Fidesz–KDNP 34 százalék, Demokratikus Koalíció 14 százalék, Momentum 6 százalék, Mi Hazánk 6 százalék, MSZP 3 százalék, LMP 3 százalék, MKKP 3 százalék, Jobbik 2 százalék, Párbeszéd 1 százalék. A bizonytalanok aránya 28 százalék. A pártot választani tudóknál 47 százalékon áll a Fidesz–KDNP, 20 százalékon a DK, 8-8 százalékon a Momentum és a Mi Hazánk, 5 százalékon az MSZP, 4 százalékon az LMP, 3 százalékon a Jobbik, 3 százalékon az MKKP és 2 százalékon a Párbeszéd.
A közvéleménykutatók szerint az EP-választáson hajlamosabbak a kísérletezésre a választók, mert nem érzik akkora tétjét, mint az országgyűlésinek, ugyanakkor ez nem egyenlő azzal, hogy szeretnék elvesztegetni a szavazatukat. Az európai parlamenti választásnak hagyományosan jobb esélyekkel vágnak neki a kisebb vagy radikálisabb pártok, viszont az, hogy jövőre már az önkormányzati választással egy napon tartják, magasabb részvételt generálhat, ami nem kedvez a kisebb pártoknak.
Csak tudnám miből gondolják, hogy magasabb részvételt garantál a két választás egy időben tartása, mikor mindkét típusú választásnál igen csak alacsony volt részvétel, mondhatni közel azonos. És mint tudjuk két üres zsebet összeadva még sosem lett egy teli zseb. Vajon az előző 3 választási időszak adataiból azt vonják le a szakértők, hogy a 45-50% közötti részvétel már rekord magasnak számít, ergo itt csökken a kicsik esélye ?
Ha pedig csak a létfontosságú Budapesti adatokat nézzük, akkor 2019-ben 1 367 945 választásra jogosulttól 695.218 érvényes szavazat érkezett be, ami 50,82%.
Azóta pedig elszenvedték sokadik vereségüket az ellenzéki összefogás pártjai és ez a 2014-es választáson az Ő híveiket csüggedésbe, és ebből adódó érdektelenségbe, míg a másik oldal híveit elbizakodottságba és ebből adódó érdektelenségbe kergetheti, azaz én inkább kisebb, mint nagyobb választási részvételt várok, mint az utolsó ilyen típusú választásokon történt. Akkor ez a közvéleménykutatók állásfoglalására lapozva a kicsik malmára hajthatja a vizet ?
Vidéken már eddig is nagyon sok volt a független jelölt, és egyben független győztes az önkormányzati választásokon, kérdés a fentiek alapján illetve a pártokból történő egyre erőteljesebb kiábrándulás okán, vajon megjelennek Budapesten is nagyobb számban a független, civil jelöltek, és akár nyerhetnek is ? Itt most a valódi független, valódi civil jelöltekre gondolok, nem a pártok legújabb trükkje alapján a párt logók nélkül, de azért párt kötődéssel induló és civilnek titulált indulókra.
Az európai parlamenti választás pedig isten igazából inkább a pártoknak, mint a szavazóknak fontos, ezt a számok is mutatják és nem csak Magyarországon, hiszen a magyar politikai elit igen csak zsíros fizetését is jelentősen meghaladja az EP-be bekerülő politikusok fizetése és számtalan egyéb juttatása (ebbe a számtalanba most nem sorolom bele a mostanság napvilágot látó politikusi korrupciókból származó bevételeket)
És végül nézzük meg ezt Újbuda szintjén.
Íme a jelenleg aktuális, hivatalos szavazásra jogosultak száma körzetenként, közérdekű adatigénylésemre a jegyző asszonytól beérkező válasz alapján :
Ez összesen 105.320 választásra jogosult 17 körzetben, azaz átlagosan 6195 szavazó (kerekítsük 6200-ra) Ha nagyon jó indulatú, optimista vagyok, akkor 50%-os részvételi aránnyal számolok, azaz választókörzetenként átlag cirka 3100 érvényes szavazattal. Az nem kérdés, hogy a FIDESZ-KDNP minden körzetben fog képviselőjelöltet indítani, ahogy az ellenzéki összefogás pártjai is együttesen, vagy külön-külön különböző mértékben. Azt gondolom csak a DK és a Momentum fog tudni minden körzetben indítani, ha nem együtt indul az ellenzék. Szerintem a Mi Hazánk Mozgalom is el fog indulni minden körzetben. és mivel a lista állításhoz minimum a körzetek felében tudni kell jelölteket állítani, ezért minden más induló is igyekszik minimum 9 jelöltet összehozni, az MKKP, a Civilek, és ha az ellenzék nem közös jelölttel indul, akkor a kisebb ellenzéki pártok, no meg az addig még gomba módra szaporodó újabb baloldali, netán centrista pártocskák is.
HA az ellenzéki összefogás közös jelöltet állít mindenhol Újbudán, akkor is minimum 4-5 indulóval számolni kell körzetenként, ha az ellenzéki pártok külön indulnak, akkor ez akár 9-10-re is bővülhet. Ha csak 4-5 jelölt lesz, akkor is 1200-1300, ha kisebbek jól szerepelnek, akár 1000 szavazat is elég lehet a győzelemhez. Ha az ellenzék nem áll össze, akkor ez a szám tovább csökkenhet akár 6-700 szavazatig.
Nos ezek a számok nekem azt mutatják, hogy a jövő tavaszi választásokon minden eddiginél szorosabb küzdelem és eredmények várhatok és több körzetben akár pár tucat vagy ennél is kevesebb lehet majd a különbség a győztes és a második helyezett között. Ez pedig arra enged következtetni, hogy ezt a választást simán eldönthetik azok, akiket a rosszul értelmezett “bizonytalanokhoz” soroltak, akik egyik nagyobb tömbnek sem adnák szívesen a szavazataikat. AZ MKKP-nak és a Civileknek tehát minden eddiginél nagyobb esélyük van, hogy jól szerepeljenek, a Mi Hazánk mozgalom pedig várhatóan tovább tudja majd növelni a bázisát minimum a jobbikból kiábrándultakból. Ezek eredményeként pedig egy sokkal kiegyensúlyozottabb önkormányzati képviselő testület alakulhat meg, ahol éppen ezért nagyobb együttműködésre lesznek kényszerítve a képviselők. Az olyan demokráciától elrugaszkodott megoldások pedig süllyesztőbe kerülhetnek, mint amit Varga Gergő képviselő szokott alkalmazni, hogy egyszerűen határozati úton nem engedik meg egy másik képviselőnek adott témában a felszólalást, vagy beterjesztésének megvitatását.
Nos mindenki izgulhat a képviselői mandátumának megtartásáért, és még inkább azért hogy ki és milyen arányban kerül többségbe, netán patt helyzet alakul ki, vagy a 2 nagy tömörülésen kívül bekerülnek más jelölő szervezetektől is képviselők, akik a mérleg nyelvei lehetnek majd a testületi döntéseknél.
