Az ársapka új arca, akkor most inflációt csökkent vagy gerjeszt ?
6 min readNYOLC ÁRUHÁZ MINTEGY 400 TERMÉKE KAPOTT ÁRSAPKÁT SZLOVÁKIÁBAN MÁRCIUS 20-TÓL HÁROM HÓNAPRA. – jelent meg az Index.hu oldalon
Szlovákiában az infláció februárban 15,4 százalékra emelkedett a januári 15,2 százalékról, a háttérben pedig az élelmiszer-drágulás áll. Az év eleji fogyasztói elégedetlenség és az infláció mérséklése miatt a megbízott földművelésügyi miniszter Samuel Vlčan (OĽANO) megállapodott a kiskereskedelmi láncokkal az élelmiszerárak korlátozásáról.
A kezdeményezéshez nyolc kiskereskedelmi lánc – Billa , CBA, Coop Jednota, Kaufland, Labaš, Lidl, Terno és Tesco – csatlakozott. Ezen szereplők az illetékes tárcának még márciusban megküldték azoknak a tételeknek a listáját, amelyeknél június 20-ig biztosítják az árgaranciát.
Sör, bor, szardínia és pizza is van a szlovákok ársapkás termékeinek közel 400-as listáján, amelyen a SaS mezőgazdasági szakértője szerint teljesen nevetséges vagy illogikus tételek is szerepelnek.
A miniszter üdvözölte, hogy az üzletláncok saját maguk döntöttek egy ilyen árkorlátozó lépés mellett. „Az inflációellenes garancia azt jelenti, hogy minden áruházlánc nagyjából 30-100 olyan élelmiszerfajtát határoz meg, amelyekre három hónapon keresztül ugyanazt az árat garantálja. Ez összesen 400 egyedi tételt jelent” – ismertette a tárcavezető.
Franciaországban februárban röppent fel a hír, hogy ársapkát vezetne be a francia kormány márciustól bizonyos termékekre, hogy megfékezze az emelkedő élelmiszerárakat. Olyan termékek árát rögzítenék, amelyek a gyermekes családok mindennapjaihoz szükségesek.
Lesz ársapka, önkéntes alapon léphetnek be az áruházláncok. A hatósági ár körülbelül 50 terméket fog érinteni, és minden áruházláncnál mást. Azt is látjuk a folyamatokból, hogy ez még nyárig érvényben marad, mert a hatszázalékos infláció mellett a tizenhárom százalékos áremelkedés valószínűleg tovább fog növekedni.
14%-OS VOLT AZ ÉVES ÉLELMISZER INFLÁCIÓ FEBRUÁRBAN FRANCIAORSZÁGBAN VAGYIS JÓVAL ELMARADT A MAGYARTÓL, DE A VÁSÁRLÓK EZT IS SOKALLJÁK.
A magyar kormány figyeli a nagy élelmiszerláncok árpolitikáját, és június 30-ig meghosszabbította az árstopokat – jelentette ki Gulyás Gergely a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy a nyárra lehet áttörés a hazai infláció letörésében. Új inflációmérséklő eszközt is bevet a kabinet, ami nem más, mint a fenti szlovák intézkedéshez hasonló kötelező akciós termékek bevezetése.
Kötelezővé teszik az akciókat
Az árstoprazziáról Szentkirályi Alexandra elmondta: a kormány be is tartatja az ársapkákra vonatkozó szabályokat. Mindenkinek biztosítani kell az előírt készletet az előírt áron. A kormányszóvivő ismertette, hogy az árstopok bevezetése óta több mint hatezer üzletet ellenőriztek. Itt azonban nem áll meg a kormány, görög és francia mintára akciók meghirdetésére kötelezi a folytatásban a kereskedelmi vállalkozásokat.
A részletszabályok kidolgozása még zajlik, de várhatóan július 1-től a nagyobb árbevételű áruházláncoknál az alapvető élelmiszereket mintegy 20 kategóriába kell besorolni, a kereskedőknek pedig minden kategóriában egy-egy szabadon választott terméket kell az akciót megelőző 30 napban tapasztalt árnál alacsonyabban kínálni. Ez hetente változhat, ugyanakkor az akció nem vonatkozhat árstopos termékekre.
Az ilyen típusú kötelező akcióknak persze vannak előnyei és hátrányai is.
ELŐNYNEK TEKINTHETŐ A BOLTHÁLÓZATOK BEVONÁSA, ÍGY TALÁN KEVÉSBÉ LESZ MAJD JELLEMZŐ, HOGY AZ ÁRSAPKÁS TERMÉKEKET A RAKTÁRBAN FELEJTIK, EZÁLTAL MOTIVÁLTABBAK LESZNEK EZEKET IS ÁRUSÍTANI.
Hátrány viszont, hogy a 3 hónapig tartó árbefagyasztás nem teszi túlzottan hatékonnyá az intézkedést, hiszen egyrészt a bevezetés előtt még emelhettek árat, másrészt pedig nem lehetetlen találni olyan termékeket, amelyek árát a következő 3 hónapban nem emelték volna. Felhívta a figyelmet arra is, hogy árcsökkentésről pedig szó nincs a csomagban, az esetlegesen csökkenő költségeket sem kell érvényesíteni. Szintén hátrány, hogy egy 30-100-as listába olyan termékek is bekerülhetnek, amelyek forgalma amúgy is alacsony, ami így nem biztos, hogy akkora inflációcsökkentést generál.
Persze nálunk van árspka kommandó, így maximum kiszélesítik a jogkörét és nevet változtatnak, ársapka és kötelező akciós árak kommandója lesz a nevük 🙂
Szlovákiában a kis üzletek se repesnek a boldogságtól, mivel a kezdeményezés a részünkről is jelentős alkalmazkodást kíván meg az árazás során. Gyanítom ez itthon sem lesz másként.
Az élelmiszer-plafonról szóló megállapodást populista húzásnak és az emberek félrevezetésének tartja a SaS párt. „Első pillantásra talán helyes intézkedésnek tűnhet ez a vásárlók számára, ekkora infláció mellett. De ez nem igaz” – nyilatkozta az Új Szó alapján márciusban Jarmila Halgašová, az SaS mezőgazdasági szakértője, aki szerint az üzletláncok olyan élelmiszerekre vezették be az árplafont, amelyek ára az elkövetkező hónapokban valószínűleg fokozatosan csökkenni fog. Másrészt például a sertéshús feltehetően drágulni fog, de arra nem vonatkozik az árplafon. Továbbá teljesen nevetséges vagy illogikus tételek is szerepelnek a listán, például a sör, a bor, a pizza – jegyezte meg.
Szlovákiában a statisztikai hivataluk szerint márciusban 14,8 százalék volt az éves infláció, ez azt jelenti, hogy a februári 15,4 százalékhoz képest lassult az éves infláció növekedése. Elsősorban az élelmiszerek és az alkoholmentes italok drágultak, ezek ára a havi infláció több mint harmadát teszi ki.
De akkor most hol van az igazság, növeli vagy csökkenti az inflációt az ársapka, vagy annak változatkén felfogható kötelező akció ?
Min az látható messze nem vagyunk egyedül ilyen típusú intézkedések tekintetében Európában, nem Szlovákia az egyetlen, aki hazánkhoz hasonlóan infláció csökkentő hatást gondol az intézkedés hatására. Adott országok jellemzően ellenzéki pártjai (hazánkban is) viszont infláció gerjesztőnek tartják az intézkedést, bár az üzemanyagárstop feloldásakor meg éppen fordítva értelmezték ezt, és azonnal jött is a bírálat.
Egy biztos egyértelmű, támadhatatlan érveket egyik oldalon sem hallunk az ársapka mellett vagy ellen, maradnak a mémek és az oda-vissza üzengetések. Lehet az ársapka , mint oly sok minden más is elsődlegesen politikai és nem közgazdasági kérdés ? Ki, mikor, milyen formában állítja ezt be a lakosság érdekében vagy érdeke ellen ?