Hosszúrét beépítésének és ezzel járó környzetkárosítás ügye Polt Péter asztalán landolt :-)
9 min read
A Mi Hazánk Mozgalom nevében Novák Előd kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez Hosszúrét beépítése és ezzel járó természetkárosítás ügyében..
“Iromány száma: K/8674.
Benyújtás dátuma: 2024-07-11 10:53
Parlex azonosító: 1804VL2L0001
Országgyűlési képviselő
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Benyújtó: Novák Előd (Mi Hazánk)
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alaptörvény 7. cikk (1)-(2) bekezdése, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI.
törvény 42. § (8) bekezdése alapján írásbeli választ igénylő kérdést kívánok benyújtani
Az írásbeli választ igénylő kérdés címzettje: Dr. Polt Péter, legfőbb ügyész
Az írásbeli választ igénylő kérdés címe: “Miért épülhet 270 lakásos lakópark súlyos
környezetkárosodással?”
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
„Újbuda megtelt!” – ezzel kampányolt öt éve a baloldal, hogy aztán ugyanúgy folytassa a
beépítéseket a Gazdagrét melletti Madárhegyen, mint korábban a Fidesz… A civilek viszont hadat
üzentek a betonlobbinak! A hosszúréti, újabb lakópark-beruházással kapcsolatosan minket is
megkerestek azok a helyi civilek, akik nehezményezik a beruházást, és megelégelték a zöldterületek
csökkenését.
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 1. § (2) bekezdése szerint
„Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki
betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén – törvényben meghatározott esetekben és
módon – fellép a törvényesség érdekében. Ha törvény másként nem rendelkezik, fellépésre akkor
köteles, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alaptörvényben, valamint törvényben
és más jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kötelezettsége
ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem
elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség.”
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 109. § (2) bekezdés alapján pedig „Környezeti veszélyeztetés esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.”
A történeti tényállás szerint 2024. májusában többször is kivonult a rendőrség a Bp. XI. kerületi
Hosszúréti utcában található területre, ahol a Bayer Construct munkásai tereprendezési
munkálatokat végeztek. A helyi lakók szerint a növényzetet szabálytalanul irtották, azonban a
Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint bűncselekmény gyanúja nem merült fel, csupán a terület
tulajdonosa megbízásából végeztek munkálatokat, amelyek során fákat nem vágtak ki.
A Kvt. alapfogalmai szerint:
10. környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye;
11. környezetveszélyeztető magatartás: környezetveszélyeztetést előidéző tevékenység vagy
mulasztás;
12. környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás
következik be;
13. környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy
közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem
által szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;
14. környezeti elem által nyújtott szolgáltatás: környezeti elemnek más környezeti elem vagy a
társadalom (köz) érdekében ellátott funkciója;
15. környezetkárosodást megelőző intézkedés: környezetveszélyeztetés esetén a környezetkárosodás
megelőzésére vagy várható bekövetkezése előtt annak csökkentésére irányuló tevékenység, illetve
intézkedés.
Mindezek alapján kérem az ügyészséget, hogy az Ütv. 26. §-ban előírt közérdekvédelmi feladatai
ellátása érdekében lépjen fel ebben az ügyben, ahol a közérdekvédelmi feladatokat se a helyi
önkormányzat, se a fővárosi önkormányzat nem tudja tisztességesen ellátni, hiszen mindkét
önkormányzat érintett, sőt anyagilag érdekelt a beruházásban. Viszont ennek a zöld területnek több
olyan, a társadalom (köz) érdekében ellátott funkciója van, amelyet a Kvt. találóan a „környezeti
elem által nyújtott szolgáltatás”-ként az alapfogalmai közt határoz meg.
Túl azon, hogy ez a kis zöld terület relaxációs lehetőséget biztosít a közvetlen szomszédságában
található lakótelepen és lakóparkokban élő többezer embernek, igazi oázis azoknak a vadon élő
állatoknak és növényeknek, amelyek közül számos védett, illetve szigorúan védett. Mert a terület
jelenlegi természetközeli állapota és elhelyezkedése olyan speciális mikroklímát biztosít, amely
valóban idevonzza nemcsak az embereket, hanem az állatokat, sőt a növényeket is. Ezáltal pedig ez
a terület egy olyan egyedi és pótolhatatlan zöld sziget a fővárosban, amely akár helyi
természetvédelmi oltalomra is méltó lenne. A helyi civilek rövid idő alatt több ezer aláírást
gyűjtöttek össze az eredeti állapot megóvása érdekében, számos tiltakozó anyag jelent meg, pl.:
https://youtu.be/DS47Kdz6RpU
A Kvt. az alábbiak szerint definiálja az eredeti állapot megóvását: „a környezetkárosodás
bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott
szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely
akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be”.
A helyi civilek csak rendőrségi közbelépéssel tudták leállíttatni a fák kivágását. A beruházó szerint
nem történt fakivágás, csak „tereprendezési munkálatokat” végeztek. Viszont a növényzetben
végzett pusztítást a helyi civilek részletesen dokumentálták.
A tiltakozók elvárják az ügyészségtől, hogy a Kvt. 109.§ (2) bekezdés szerint indítson keresetet a
környezet veszályztetése miatt, hiszen a 270 lakásos lakóparkberuházás olyan környezetkárosodással fog járni, amely a környezetben, illetve a környezeti elemekben közvetlenül is és közvetve is bekövetkező, mérhető, jelentős, kedvezőtlen változást fog előidézni. Az ügy nem tűr halasztást, ezért az ügyészi beavatkozásra mint környezetkárosodást megelőző intézkedésre azonnal szükség van.
Összefoglalva beadványunkat, azt kezdeményezzük az ügyészségnél, hogy a beruházókat tiltsák el
a terület beépítésétől és minden olyan egyéb tevékenységtől is, amely a környezetet veszélyezteti.
Köszönettel:
Novák Előd”
Szerkesztői lábjegyzet:
“A helyi lakók szerint a növényzetet szabálytalanul irtották, azonban a
Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint bűncselekmény gyanúja nem merült fel, csupán a terület
tulajdonosa megbízásából végeztek munkálatokat, amelyek során fákat nem vágtak ki.”
EZ AZ ÁLLÍTÁS EBBEN A FORMÁJÁBAN NEM IGAZ !!!
A rendőrséget 2 esetben is én magam hívtam ki, és a rendőrséget is tájékoztattam a fásszárú növények kivágásáróé szóló Újbudai rendeletről (ami nem melleséeg egész Budapesten a legszigorúbb), ami ezt engedélyhez köti. A rendőrök is erre hivatkozva rendelték el a munka leállítását. Mivel a területen védett madarak élnek, amelyek eszmei értéke 20-50.000 FT között mozog, és a kivágás időpontjában költési időszak volt, így feltételeztük, hogy a fásszárú növények kiírtásakor azok fészke és benne tojások vagy akár fiókák is áldozatul eshettek. Ha ez meghaladja a 200.000 Ft eszmei értéket az már bűncselekmény. A munkások a szerintük aljnövényzetet lácfűrészekkel irtották, és amit kivágtak azonnal faapritólóba tették, ezzel rásegítve fészekmaradványok eltüntetésére. Összegezve így azt biztosan állíthatjuk, hogy felmerült a bűncselekmény gyanúja, és ezt a rendőrségnek is e szerint kellett volna kezelnie, el kellett volna rendelni a nyomozást ismeretlen tettes ellen természetkárosítás miatt.
A rendőrség nem lépett be a területre, kerítésen kívül intézkedet, így azt nem is állapíthatta meg, hogy kerítésen belül történt-e bűncselekmény azaz védett madarak költési időszakának megzavarása, fészkek feldúlása, tojások vagy fiókák megemmisítése. Kerítésen kívülről még azt sem tudta megállapítani a rendőrség, hogy Újbuda rendeletét betartották-e a munkások, azaz adott átmérő feletti fásszárú növények is kivágásra kerültek-e. Ott voltam a rendőri intézkedésnél személyesen (nem egyedül) így teljes biztonsággal kijelenthetem, hogy a rendőrség nem állapíthatta meg, hogy történt-e vagy sem bűncselekmény, mert nem lépet be a területe, ahol a vitatott tevékenység folyt. Ha pedig nem törént semmi szabálytalan, akkor ugyan miért állították le 3x is a munkavégzést ? És ha itt minden jogszerű volt, akkor miért állította le a további munkálatokat, a csak aljnövényzetre vonatkozó tereprendezést a Bayer csoport az Újbudai Önkormányzattal egyeztetve ?
Az is rejtély jelenleg, hogy az Önkormányzat környezetvédelmi osztálya mit állapított meg, egyáltalán folytattak-e bármilyen vizsgálatot azon a területen, mivel az ott lakók folyamatosan szemmel tartják területet és nem érzékelték, hogy az incidens óta bárki belépett volna oda. Sajnos nyilvános telefonszámukon hiába keresem a hivatalt, senki nem veszi fel a telefont, így nem tudok tájékoztatást kérni. Lakossági panaszt és egyben petíciót nyújtottunk be a környezetvédelmi osztálynak, de erre 30 nap elteltével sem válaszoltak, igaz nem csak Ők hanem azok sem, akiknek szintén hivatalból benyújtottuk ezt Újbudán.
Fentiek alapján nem szeretném minősíteni az Önkormányzat és annak hivatalának munkáját a lakossági panaszunkkal kapcsolatban sem.
1 thought on “Hosszúrét beépítésének és ezzel járó környzetkárosítás ügye Polt Péter asztalán landolt :-)”