Napi fohász egyházak nélkül…
3 min read
A következő Napi Fohászt több mint 20 éve írtam magamnak és persze másoknak is, cirka, amikor Gazdagrétre költöztem, de nem a költözés okán 🙂
Azóta világ egyre zaklatottabb lett és nem csak a jelenlegi járvány miatt. Egyre inkább bezárkozunk, magunkba fordulunk, sokan depresszióssá válnak, életünket olykor reménytelennek éljük meg. Ha valamikor, akkor most még inkább igaz ez a 25 évvel ezelőtti rövid írás, mert ha valamire nagyon szükségünk van, akkor az a saját hitünk (a magam részéről vallás és egyház nélkül…) Talán ez a pár sor is segíthet másoknak, hogy ne feladják, hogy ne reménytelennek éljék meg az életüket és/vagy a helyzetüket, hogy higgyenek saját magukban, a képességeikben, az akaratunban, a hitükben és a szeretetükben, és akkor minden legyőzhető, minden megfordítható. Vesztessé az válhat, aki fejben elhiszi a vereséget.
Az élet a világban duló káosz ellenére gyönyörű, csak tudni kell nem csak nézni, de látni is, és ha már látsz érezni is, és ha már érzel, akkor értékelni is az élet minden apró pillanatát 🙂
Ehhez kívánok a Lokálpatrióta minden olvasójának, követőjének erős hitet önmagában, és nyitottságot a szívében….
Napi fohász:
Mindenség-semmiség adj nekem erőt és világosságot, hogy ma is hangok nélkül, szemem mosolyával köszönhessem meg szeretteimnek, hogy befogadták a szeretetemet; az ismeretleneknek, hogy nyitottak a barátságra; a megbántottaknak, hogy van bennük alázat a megbocsátásra; és azoknak is, akik talán nem szeretnek, mert negatív érzéseikkel is kiemeltek az érdektelenből.
Segíts utamon tetteim és gondolataim szabadságával, érzéseim mélységével és sokszínűségével, mert csak így érthetem meg, hogy a szeretet nem egyenlő a birtoklással, a féltés a féltékenységgel, ahogy másoknak megmutatni az utak sokaságát, sem lehet azonos a helyettük való döntéssel.
Ne engedd, hogy az egom gyarlósága rávegyen mások tanítására, de biztass, hogy úgy éljem életem, hogy másoknak is legyen mit tanulni belőle, még abból is ami azért történt meg életemben, mert én nem tanultam mások életéből.
Fokozd bennem a világra való nyitottságot, hogy feltételek nélkül tudjak embereket befogadni akkor is, ha nem mindent tudok elfogadni gondolataikból vagy cselekedeteikből, és naponta juttasd eszembe, hogy az alkalmazkodás nem egyenlő a megalázkodással, a felejtés a megbocsátással, és bár a vélemény szabad, de tudjak olykor hallgatni is a mások véleményének szabadsága érdekében.
Add meg a lélek és az értelem gazdagságát, hogy legyen mit megosztanom, mert csak úgy lehet az enyém az univerzum, ha sosem tartom magamnál a legkisebb darabkáját sem.
Köszönöm hogy mindent megadsz nekem azzal, hogy semmit nem teszel értem, hogy így bízol a döntéseimben és hagyod, hogy járjak a magam választotta úton, mert csak az élvezheti a mélységet és a magasságokat, aki megtanult úszni és hegyet mászni, legyőzni akadályokat. Köszönöm, hogy megmutattad, hogy csak azt vagy képes igazán szeretni és félteni, akinek képes vagy elengedni kezét, hogy aztán bármikor kezet nyújthass, ha annak szükségét érzi feltételek és elvárások nélkül.
Ámen
