Zöld célok vagy épp céltalanságok a kormány és az ellenzék politikájában. Nemzeti Zöld Konzultáció kérdései amitől aligha zöldül ki újra a Föld…

A védegylet egy mai bejegyzése, aminek minden gondolatával egyetért a Lokálpatrióta is…

SZerkesztői gondolatok:  Ugyan mire van még időnk, amikor a Klímavészhelyzet tekintetében nem az  utolsó órákban vagy percekben, hanem az utolsó másodperceknél tartunk ?

És ehhez képest még mindig hezitálunk és kampánybeszédeket tartunk, de a tényleges és drasztikus cselekvés várat magára. Miért, mert az emberek többsége addig környezettudatos, öko harcos és természetvédő, amíg önmagának nem kell meghozni az áldozatokat. ha más cselekszik, annak tapsolunk, ha nekünk is kell, akkor időt, kompenzálást és megértést kérünk, a politikusok pedig a zöld kérdésekben szavazatok megszerzését vagy épp elvesztését látják, ezért lelkesek ígéretek, no meg vészhelyzet kihirdetések kapcsán, és ezért engedékenyek, sőt olykor szelektív memóriával bírok a cselekvések szintjén, és persze ez nem kizárólag magyar sajátosság.

De maradva Újbudán mennyire lehet komolyan venni pl. a kormány legújabb Zöld konzultációját, miközben gőzerővel mennek neki Újbuda belvárosának utolsó zöld szegletének és vágnák ki a lehető leghamarább ennek tüdejét, a Hamzsabégi sétányt, csak hogy hazánk ezermestere, mindenhez értő agytrösztje, Mészáros Lölö mielőbb újabb százmilliárdokat vághasson zsebre, a ki tudja mi lesz 2022 tavaszán alapon, a “mentsd ami menthető” jeligére.

És mennyire lehet komolyan venni az Önkormányzatunk “Újbuda Megtelt” szlogenjét, ha elolvassuk a Tétényi úti üzletközpont eladására kiirt pályázat szövegét, ahol pedig még sehol nincs az építési engedély, amire minden egyes betondzsungel kiépülésénél hivatkoznak, és ami látszólag megköti kerületünk vezetőinek a kezét. Akkor most mi van, építési engedély sehol, mégis a pályázati felhívás szövege alapján gyakorlatilag csak űrállomás nem épülhetne a helyszínen.  És persze utólag igyekeznek néhányan video riportban menteni, ami menthető és megnyugtatni minket, hogy itt aztán semmilyen lakóház vagy iroda nem épülhet, na de ettől még egy betűt nem írt át senki a pályázati felhívásban ezt követően. Akkor mennyire lehet komolyan venni ezeket az ígéreteket, különösen hogy a háromból ketten időközben már el is véreztek az előválasztási harcban.

Mennyire vehetjük komolyan akár a kormány, akár az Önkormányzatunk ígéreteit, ha Civilek Zöld, Öko típusú rendezvényein még véletlenül sem jönnek el rendre a meghívottak, élen saját Polgármesterünkkel. Vannak ugyan kivételek képviselői szinten (Orosz Anna, Keller Zsolt, Kreitler-Sas Máté, és nagy ritkán talán még egy-egy képviselő, de ők ismereteim szerint saját választókörzetük, saját elgondolásuk, vagy maximum pártjuk nevében, és nem az Önkormányzatot képviselve voltak jelen. De Fürjes Balázs vagy Vitézy Dávid postaládája is a helyi civilek meghívóinak tömkelegével van már tele, vagy inkább volt tele és végezték azok minden bizonnyal a Microsoft szemetesládájában.

Van tehát még mit bepótolni minden szinten, kérdés marad-e ideje erre kerületünk és országunk politikusainak, és kérdés MI, választók ezt milyen érdemjeggyel honoráljuk a 2022-es választáson illetve a következő önkormányzati választáson ?

És akkor íme a legfrisseb szösszenet, a kormány Zöld konzultációja. Ezekre a kérdésekre adhatsz választ és mented meg vele nem csak hazánkat, de az egész univerzumot is 🙂

1.

Az Ön mindennapjaiban mennyire játszik fontos szerepet a környezetvédelem és a fenntarthatóság?

• Nagyon környezettudatosan élek, és csak fenntartható termékeket vásárolok.
• Odafigyelek a környezetemre, és vásárláskor igyekszem a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe venni.
• Jelenleg nem fontos az életemben a környezettudatosság.

Az éghajlatváltozás, a szélsőséges időjárási jelenségek gyarapodása a világon mindenhol érzékelhető, az általuk okozott természeti, gazdasági és társadalmi hatások minden embert érintenek. Természeti kincseink, bolygónk megóvásáért nemcsak globális szinten, hanem lokálisan, az egyén szintjén is sokat tehetünk.

2.

Ön szerint hogyan kell teljesíteni a Magyarország és az Európai Unió által meghatározott klímacélokat?

• Fontosnak tartom a klímasemlegességet, de a célok elérése érdekében hozott intézkedéseknek arányosnak kell lenniük: nem okozhatnak hirtelen áremelkedést, és nem veszélyeztethetik az energiaellátás biztonságát.
• Annyira fontosnak tartom a klímasemlegességet, hogy szerintem a lehető legrövidebb idő alatt kell elérni, kerül, amibe kerül.
• Nem érzem úgy, hogy ezeket a célokat nagy gazdasági és társadalmi károk elszenvedése nélkül elérhetnénk.

Az elmúlt években uniós szinten is megoszlott a vélekedés arról, hogy milyen ütemben érjük el a 2050-re kitűzött klímasemlegességet: minél gyorsabban, minél ambiciózusabb vállalásokat téve, ám a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt hatások vizsgálata nélkül; vagy jól átgondolt intézkedésekkel, időben megvalósítható célkitűzésekkel, a gazdasági és társadalmi hatásokat megfelelően figyelembe véve, elkerülve, hogy a zöldgazdaságra történő hirtelen átállás pénzügyi problémákat okozzon.

3.

Egyetért-e azzal, hogy a klímavédelemből leginkább a nagy szennyező cégeknek kell részt vállalniuk anyagilag, és nem a magyar családoknak kell jelentős hozzájárulást fizetni, ahogyan azt Brüsszel javasolja?

• Igen, a nagy környezetkárosító cégek viseljék ezt a terhet.
• Az emberek és cégek egyenlő arányban járuljanak hozzá a klímavédelem költségeihez.
• Számomra mindegy, ki fizeti a jelentősebb terheket.

A magyar kormány szerint a klímavédelem költségeit a klímaromboló nagy cégeknek kell megfizetniük. Azonban az Európai Unión belül vannak olyan csoportok, amelyek az emberekkel és a családokkal fizettetnék meg a klímavédelem árát, aminek a költsége havonta akár 20 ezer forint is lehetne egy átlag magyar család esetében.

4.

Indokoltnak tartja-e a hulladékot illegálisan elhagyók szigorúbb büntetését?

• Igen, a magasabb összegű bírság elrettentené az elkövetőket.
• Úgy gondolom, hogy a bírság növelése csak részben lehet eredményes.
• Még a drasztikus mértékű emelést sem tartom elrettentőnek, mert aki eddig szemetelt, az utána is megteszi.

Az illegálisan lerakott hulladék sajnos folyamatosan újratermelődik, ennek megakadályozása érdekében felmerül a jelenleginél is szigorúbb szankciók bevezetésének szükségessége.

5.

Támogatná-e, hogy az egyszer használatos műanyag italpalackokat, a fém italdobozokat, valamint az üvegpalackokat vissza lehessen váltani, ezáltal növelve az újrafeldolgozás arányát?

• Igen, ha létrejönne egy visszaváltási rendszer, visszavinném az újra feldolgozható italcsomagolásokat az üzletekbe.
• Igen, de nem vinném vissza az üzletekbe, inkább a szelektív gyűjtőbe tenném azokat.
• Nem, és nem is élnék a visszaváltás lehetőségével.

A visszaváltási rendszer újbóli bevezetésével még inkább elősegíthető a körforgásos gazdaságra történő átállás, amelyben a műanyag vagy fém italdobozok, valamint az üvegpalackok nem szemétként, hanem értékként jelennek meg, amelyből új termékek állíthatók elő.

6.

Egyetért-e azzal, hogy az állam támogatja a napelemek telepítését?

• Egyetértek a napelemek telepítésének támogatásával, tervezek is élni a lehetőséggel.
• Egyetértek, de a megvalósítás tekintetében több információra van szükségem.
• Nem értek egyet, mert szerintem más energiaforrások hatékonyabbak.

A megújuló energiaforrások minél szélesebb körű elterjedése kulcsfontosságú, mert a fosszilis energiahordozók hasznosítása jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár, illetve a készletek is végesek. Magyarország geológiai adottságait tekintve a napenergia a legjobban hasznosítható megújuló energiaforrás, amelynek széles körű alkalmazása jelentős mértékben segít hazánk klímasemlegességi céljainak elérésében.

7.

Támogatja-e a jelentős szén-dioxid-megkötő hatással bíró faültetési program folytatását, az erdők kezelésével kapcsolatos támogatások körének bővítését?

• Igen, támogatom, és szívesen segítek a faültetésben.
• Igen, támogatom. Személyesen nincs módom segíteni, de szívesen osztom meg az erről szóló internetes tartalmakat.
• A faültetés helyett inkább más környezetvédelmi intézkedést támogatnék.

A fák fotoszintézisük során oxigént termelnek, és szén-dioxidot kötnek meg a légkörből. A faültetési programnak köszönhetően jelentősen növelhető az ország erdővel és fával borított területeinek aránya, amely nagymértékben hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, és javítja az ország környezeti állapotát.

8.

Véleménye szerint Magyarország klímavédelmi céljainak elérését milyen program támogatná a leghatékonyabban?

• Megújuló energiaforrás (pl. napelem) hasznosítását és energiahatékonysági beruházásokat (pl. fűtés korszerűsítés) támogató pályázatok.
• Energetikai innovációs pályázatok.
• Közösségi közlekedés fejlesztése.
• Erdőtelepítés, a fával borított területek arányának növelése, az éghajlatváltozás káros hatásaihoz történő alkalmazkodási programok.
• Szemléletformálási programok.

Magyarország célkitűzése az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a lakosság számára megfizethető energiaellátás, valamint az energiatermelés dekarbonizálása, ami – az atomenergia mellett – a megújuló energiák alkalmazásával lehetséges. Fontos továbbá az energiaszektor klímabarát átalakítása és az energetikai innovációban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználása.

9.

Egyetért-e azzal, hogy a környezetszennyezés csökkentése érdekében további, az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó intézkedéseket vezessenek be?

• Teljes mértékben egyetértek, főleg, hogy helyettesítő termékek is rendelkezésre állnak.
• Nem értek egyet, igenis hasznosak az egyszer használatos műanyagok, például higiéniai szempontból, az élelmiszeriparban.
• Az egyszer használatos műanyagok okozta környezetszennyezést nem érzem problémának.

A műanyagok, köztük különösen az egyszer használatos termékek okozta környezetszennyezés egyre nagyobb méreteket ölt. Évről évre egyre több műanyaghulladék keletkezik, és egyre növekszik az olyan egyszer használatos műanyagok – például a csomagolások és más fogyasztási cikkek – felhasználása, amelyeket egyetlen rövid használat után eldobunk, ritkán kerül sor az újrafeldolgozásukra. A műanyagok felhasználásának jelenlegi módját szükséges újragondolni, az egyszer használatos termékek helyett a fenntartható és nem káros, újrahasználható termékeket kell előtérbe helyezni, valamint a keletkező hulladék mennyiségét csökkenteni kell.

10.

Fontosnak tartja-e, hogy a közösségi közlekedés is mihamarabb átálljon a környezetbarát technológiára, és a jövőben tisztán elektromos meghajtású autóbuszok álljanak üzembe a helyi közösségi közlekedésben?

• Igen, nagyon fontosnak tartom, hogy mielőbb átálljon.
• Fontosnak tartom, hogy átálljon, de ez önmagában nem elegendő.
• Szerintem nem ettől lesz tisztább a város levegője.

A városi, közösségi közlekedésben használt autóbuszok elektromos meghajtásúra váltásával javulhat a levegőminőség, csökkenhet a zajterheltség, és az utazás is sokkal kényelmesebbé válhat. A kormány a tömegközlekedés zöldítése céljából a Zöld Busz Program keretében 36 milliárd forint összegű támogatást biztosít a következő tíz évben környezetbarát elektromos buszok beszerzéséhez a 25 ezer lakosúnál nagyobb településeken. 2020-ban indult el a programot előkészítő mintaprojekt, ennek során egy hónapra jelennek meg tesztüzemre az elektromos autóbuszok a vidéki nagyvárosokban.

11.

Egyetért-e azzal, hogy már kisgyermekkorban indokolt elkezdeni a klíma- és környezetvédelemre való nevelést és szemléletformálást, megalapozni a környezetünk iránti felelős gondolkodást, a környezettudatos viselkedést, szokásokat?

• Egyetértek! A családon belüli nevelés, példamutatás és az oktatási intézmények szerepe egyaránt kiemelten fontos.
• Az alapvetéseket megpróbáljuk megmutatni a gyerekeknek, de nem fordítunk különösebb figyelmet a kérdésre.
• Nem, szerintem gyermekkorban más, fontosabb dolgok elsajátítására kell helyezni a hangsúlyt.

A környezet- és klímavédelem alapvető eszköze a szemléletformálás és az egyéni felelősség tudatosítása. Az ember sokat tehet környezete megóvása és a jövő generációinak való fenntartása érdekében, amelyhez szükséges, hogy már egészen fiatal korban ezt a szemléletet sajátítsák el a gyermekek.

12.

Fontosnak tartja, hogy a nemzeti parkok igazgatóságai és az állami erdőgazdaságok minél szélesebb körben megismertessék Magyarország táji és természeti értékeit, az általuk kínált kikapcsolódási lehetőségeket és környezeti nevelési programjaikat?

• Nagyon fontosnak tartom, mert ez nemzeti azonosságtudatunk egyik alapja, legszívesebben a természetben töltöm a szabadidőmet.
• Fontosnak tartom, de inkább más kikapcsolódási lehetőséget választok.
• Nem tartom fontosnak a hazai zöld turisztikai kínálat bővülését.

Magyarország különleges adottsága a többi, elsősorban nyugat-európai országgal szemben, hogy területének egyharmada maradt fenn természetközeli állapotban. Az ökoszisztémák, élőhelyek megléte és kedvező állapota már középtávon is gazdasági tényezővé fog válni, a versenyképesség alapfeltétele lesz. A nemzeti parkok igazgatóságai őrzik azt a táji, természeti világot, ami minden magyar ember számára a nemzeti identitás alapját jelenti. A nemzetipark-igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok egyik kiemelt feladata, hogy a környezetünkkel kapcsolatos ismereteket a pihenési, rekreációs lehetőségeken keresztül minél szélesebb körben közvetítsék.

Köszönjük, hogy kitöltötte felmérésünket!

Szerkesztői lábjegyzet:

Gondolom elolvasva a Nemzeti 12 zöld pontot minden olvasó lázasan keresi a neten a kitöltés lehetőségét, majd nyugodtan hátra dől, hiszen a klímavészhelyzet innentől már csak a múlt 🙂

Persze bennem azért felmerül a gondolat, hogy Pl. olyan kérdésekre, mint

“Fontosnak tartja-e, hogy a közösségi közlekedés is mihamarabb átálljon a környezetbarát technológiára, és a jövőben tisztán elektromos meghajtású autóbuszok álljanak üzembe a helyi közösségi közlekedésben” 

ugyan mit lehetne válaszolni, hogy nem kizárólag 20 éves leroggyant, környezetszennyező buszokban látom a jövőt… 🙂 Ezt hívják bugyuta kérdésnek, igaz marketing szempontból értem, mert a három igen taktikát alkalmazza, azaz tegyél fel 3 olyan kérdést, amire egyértelműen mindenki igennel válaszolna, és akkor a negyedik , ötödik, stb kérdésnél, ha már lenne esetleg mit latolgatni, akkor a tudatalatti arra is rávágja, hogy igen, különösen ha jól fogalmaztuk meg a kérdést, azaz súgaltuk benne a választ. Értem én, csak annyira óvodás, minket, választókat, annyira ostobának néző. 

De az alábbi kérdés se semmi, a 12-ik:

“Fontosnak tartja, hogy a nemzeti parkok igazgatóságai és az állami erdőgazdaságok minél szélesebb körben megismertessék Magyarország táji és természeti értékeit, az általuk kínált kikapcsolódási lehetőségeket és környezeti nevelési programjaikat?”

Miért, az elmúlt 30 évben mi volt a céljuk, ha erre a hatalmas megállapításra csak most jövünk rá ? vagy elfogyott a szufla, az istennek nem jutott eszébe senkinek újabb kérdés, de hogy nézne már ki, ha egy konzultációnak vagy bárminek nem 12 pontja van, hiszen ettől forradalmi.

És még bőven lehetne elemezgetni ezt a már-már tökéletesre sikeredett újabb konzultációt, de én már csak egy kérdést emelnék ki a jobbnál jobbakból:

“Egyetért-e azzal, hogy a környezetszennyezés csökkentése érdekében további, az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó intézkedéseket vezessenek be?”

Hát kérem azért tart itt kishazánk zöld politikája, mert ahogy erre fentebb a Védegylet is céloz, cselekvés helyet morfondírozunk. Minek felhatalmazást kérni az egyértelműre ? Miért kell hülye kérdésekkel húzni az időt a cselekvések mezején, miközben a klímaválság már a torkunkat szorongatja. Vagy pont az a kérdés célja, hogy elbizonytalanítsa a kitöltőt, hiszen máris az élelmiszeripar hígéniai szempontjait hozza fel egyik válaszként a rendszer, és mint tudjuk az élelmiszeriparra érzékenyek vagyunk és máris kicsit célzunk arra is, hogy ok-ok, de ennek lesznek számunkra esetleg kellemetlen következményei. Miért nem mindjárt azt kérdezzük meg, hogy egyetért-e Ön azzal, hogy a nagyon sok embert foglalkoztató műanyagiparnak legyen haladéka, meg kicsit engedékenyebbek is legyünk. Aztán ha bekövetkezik, amire egyre több szakértő céloz, hogy a következmények visszafordíthatatlansága miatt netán az emberi faj megindul a lejtőn, amire azt írták kihalás, akkor megnyugtathatjuk majd magunkat, hogy hát így jártunk, de legalább kitöltöttük a Nemzeti Zöld konzultációt. Nem lehetne inkább arról kikérni a véleményünket, hogy egyetértünk-e azzal, hogy egy Gázszerelőből azért ne legyen már az ország ezermestere 1-2 év alatt és nem mellesleg egyben az ország leggazdagabb embere is.

Cselekedni kellene, ha egyálalán még maradt idő cselekedni, és ha igen azonnal és drasztikusan, a szoktatás ideje már lejárt, az a szekér nár elment….

Share on Facebook

Tweet

Follow us