Tervezett adóbevételek részletesebben 2023-ra avagy kiket és milyen mértékben terhel (pl.a lakosságot) a plusz forrás igények előteremtése
5 min read
Tervezett adóbevételek részletesebben 2023-ra
Ugyan egyelőre még nem nyújtotta be a Pénzügyminisztérium a parlamentnek a 2023-as évre vonatkozó adótörvény-módosításokat, azért a Költségvetési Tanács részletes véleményéből elég jó képet kaphatunk, az egyes adónemeknél milyen bevételi tervekkel számol a kormány. E szerint:
- társasági adó: 792 milliárd forint (2022-höz képest +85 milliárd forint, +10,3%)
- kisvállalati adó: 165,9 milliárd forint (2022-höz képest +25 milliárd, +17,6%)
- kata: 226,8 milliárd forint (2022-höz képest +5%)
- bányajáradék: 240 milliárd forint (2022-höz képest több mint háromszorosára nő)
- energiaellátók jövedelemadója: 242,3 milliárd forint (2022-höz képest több mint négyszeresére nő)
- pénzügyi szervezetek különadója: 337,9 milliárd forint (2022-höz képest közel ötszörösére nő)
- kiskereskedelmi különadó: 172,7 milliárd forint (2022-höz képest +84%)
- reklámadó: 15 milliárd forint (2022-ben nem kellett fizetni)
- játékadó: 38,8 milliárd forint (2022-höz képest +17,7%)
- közműadó: 53,4 milliárd forint (2022-höz képest nem változik)
- áfa: 7061,4 milliárd forint (2022-höz képest +15,2%)
- jövedéki adó: 1458,9 milliárd forint (2022-höz képest +16,6%)
- regisztrációs adó: 18,7 milliárd forint (2022-höz képest +9,4%)
- tranzakciós illeték: 323,5 milliárd forint (2022-höz képest +33,4%)
- távközlési adó: 96,4 milliárd forint (2022-höz képest +71,8%)
- biztosítási adó: 179,7 milliárd forint (2022-höz képest +54,9%)
- turizmusfejlesztési hozzájárulás: 41,6 milliárd forint (2022-höz képest +19,5%)
- légitársaságok adója: 30 milliárd forint
- szja: 3733 milliárd forint (2022-höz képest +44,1%)
- illetékbevételek: 261 milliárd forint (2022-höz képest +8,9%)
- gépjárműadó (a megemelt cégautóadóval összevonva): 173,2 milliárd (2022-höz képest +84%)
- szociális hozzájárulási adó + járulékok: 6636 milliárd forint (2022-höz képest +10,7%)
Szerkesztői lábjegyzet:
Ne legyenek illúzióink, a különadókat végül a lakosság fogja megfizetni, a kiskereskedelmit különösen. (lásd az árstop miatti kiesést is pillanatok alatt beépítették más termékekbe, így pont semmit nem értünk a pl. a csirkafarhát árának befagyasztásával)
De beszédes az ambiciózus SZJA bevétel növekedés is, amihez viszont jelentős átlagos béremelésre lenne szükség (ami a jelenlegi világgazdasági válság miatt aligha lesz járható út a vállalkozások számára, még akkor sem, ha az emberhiány elvben erre kényszerítené őket. A másik lehetőség a szürke gazdaság igen erőteljes kifehérítése, azaz többek közt a bérek kifizetése legális legyen és ne lehessen mondjuk bújtatott vállakozás formájában, vagy részben zsebbe fizetni és így megszabadulni kötlségvetési terhektől. Nos ezt viszont 30 éve próbálják megoldani a változó kormányok nem túl nagy sikerrel, így kérdés mivel tudna ezt a mostani elérni. A KATA átalakítása is ennek a folyamatnak a része, de attól tartok ez inkább a munkahely elvesztéséhez, vagy a részben szebbe fizetéshez fog vezetni, éppen oda, aminek a megszüntetése vagy csökkentése érdekében anno ez az adózási forma létrejött.
A gépjárműadók megemelése is nem kérdés, hogy a biztosítóknál természetesen egyéb más okokat, árdrágulást említve, de be fog épülni a kötelelező gépjármű biztosítás díjába, azaz tovább folytatódik ennek a biztosításnak a jelentős áremelkedése.
A tranzakciós illetéket eddig is átterhelték a pénzügyi intézmények a fogyasztóra különböző módon, ez a mostani 33%-os többlettel sem lesz másként, mivel én arra semmilyen okot nem látok, hogy 2023-ban olyn mértékben növekedne az átutalások száma, ami önmagában indukálna többlet bevételt. Az átulalások összegében tény, hogy lesz változás. hiszen az alapanyok árának és sok minden másnak az emelkedése növekvő kifizetésket fog jelenteni, de hogy ez lefedi-e ezt az ambiciózus tarnzakciós illeték emelkedést, az nagy kérdés.
Összességében az szerintem kimondható, hogy a 2022-es év után 2023-ban is mi fogjuk megfizetni az államháztartás fentartásához szükséges forrás többleteket, és ez elsődlegesen az áruk és szolgáltatások további drasztikus emelkedésében fog jelentkezni, ha pedig ez nem lenne elegendő, azaz az ambiciózus számok nem teljesülnek, akkor újabb adók kivetésében. Másfelől pedig költség csökkentések mellékhatásaként, ami akár a KATA kivezetése vagy drasztikus átalakítása, munkahely elvesztése, netán az állam által biztosított szociális jellegű forrásaink megcsappanása. És az sem véletlen, hogy épp az ÁFA az aminél szerényebb mértékű növekedést várnak, ami számomra azt mutatja, hogy a kormány is tisztában van azzal, hogy a lakosság fogyasztása meg fog állni(lehet már meg is állt), ez az ÁFA bevétel növekedés nagyjából az infláció mértékével lesz azonos. Következik a 7 szűk esztendő, aminél csak reméljük, hogy nem 7 évig fog tartani, de ettől még az sem kizárt, hogy tovább.
