Építész hallgatók ábrándoztak és tervezték meg a Kelenföldi Városközpont jövőjét, csak épp azokra nem figyeltek, akik ott élnek…
6 min read
A Kelenföldi Városközpont ügye már több mint egy éve húzódik és igen csak komoly lakossági ellenállást generált a Főváros és Újbuda Önkorményzatának elképzelésével, azaz a városközpont lerombolás és helyette sok emeletes betonförmedvények emelése ellen. A héten szombaton építész hallgatók kerültek a középpontba a Városközpont jövője kapcsán, csak nem épp a kívánt eredménnyel…
Ez év elején az első testületi ülésen a képviselők érvénytelennek nyilvánították a Kelenföldi Városközpont lebontására és újjáépítésre kiírt pályázatot, mondván a bejött tervek nem voltak összhangban az ott élők elképzeléseivel, elvárásaival. Mondjuk nehéz is lett volna összhangba kerülni az elvárásainkkal már a bontás ténye miatt is, hiszen az ott élők és ott dolgozók által indított petíciót, amiben a Városközpont felújítását követelték, a lebontás helyett, mintegy 25.000-en írták alá. Újbuda Önkormányzata gondolom nem akart hinni a szemének, nem fogadta el, hogy ilyen borzasztóan magas részvétellel utasítják el az Újbudaiak a bontás tényét, a két önkormányzat elképzelését. Ezért egy közvélemény kutatás keretein belül ismét rákérdeztek arra, hogy a felújítást vagy a lebontást támogatják a megkérdezettek, és láss csodát, a válaszadók 61%-a szavazott a felújításra és mindössze 9%-a szavazott az épület lebontására és helyére valamilyen új ingatlan építésére.
Mindezek tükrében számomra érthetetlen, hogy most szombaton a Városközpont előtt megjelentek a Műegyzetem hallgatói és bemutattak 4 tervet a Kelenföldi Városközpont jövője címmel, és az éppen arra járok véleményét kérték szines labdák segítségével. DE mint lentebb látható koncepciójában ezek a tervek pont azt mutatták, mint amilyenek az elutasított pályázatokban szerepeltek.
Nos lássunk pár ott készült fotót, ezekről a tervekről:
Egy dolgot bártan kimondhatok a 4 terv alapján és egyben válaszolva az első képen feltett kérdesre, hogy milyen legyen a Kelenföldi Városközpont jövője…. Hát ilyen ne !
Aki kiadta ezt a feladatot az építész hallgatóknak, az mennyire követte figyelemmel az itt kialakult vitát, az látta, olvasta vajon, hogy az Önkormányzat január első napjaiban (tehát még a Műegytem projekt elindítása előtt) MIÉRT, MIRE HIVATKOZVA érvénytelenítette a bejött pályázatokat ? Ha látta, akkor miért nem hívta fel a hallgatók figyelmét, hogy a sok emeletes beton szörnyetegekre nemet mondtak az Újbudaiak, így teljes tévút, ha a koncepciójuk ugyanerre épül (na jó, ha jól számolom most 7 emelettel is beérték nyolc, kilenc helyett.
Vajon elmondta bárki a hallgatóknak, hogy a terveiket úgy kellene készíteni, na már ha szeretnék, hogy legyen némi köze a valósághoz, hogy ez a terület Újbuda és egyben Budapest egyik átszellőzési folyosójában van, így idézem Karácsony Gergelyt, ezekbe nem szabad beleépíteni magas épületeket.
Ha viszont csak öncélú viszgamunka volt a cél, akkor minek hoztuk el az ott élőknek és kértük a véleményüket ? Ha véleményt szeretnénk, akkor legalább megközelítőleg legyen már összhangban az ott élők cseppet sem titkos elvárásaival.
Az egyik ott élő lement az eseményre és kérdéseket tett fel, ami alapján azt írja, hogy a tervekben irodaház, kollégium is megjelent, ami szintén szembe megy az itt lakók elképzeléseivel (na persze erről is tájékoztatni kellett volna Őket )
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ezek “csak” vizsgamunkák és elvben ezek nem fognak megjelenni a majdani pályázok valós terveiben (azért erre sem innék mérget), de akkor megjelenni a tervekkel, amikor épp tárgyalás előtt állnak a Civilek az Önkormányzattal a területre vonatkozó KÉSZ átalakítása kapcsán, na az minimum rossz időzítés, mert azt sugallja a Kelenföld Városközpont Jövője címmel, hogy a felújítás itt már nem alternatíva. Ez pedig egy nagyon rossz üzenet, azoknak, akik már két felmérésben is elsöprő többséggel a felújításra szavaztak.
Tegyük félre egy pillanatra a fentebb írtakat és nézzük csak önmagában a terveket, vizsgamunkákat. Hát én a magam részéről nem vagyok boldog, amikor mind a 4 tervnél azt látom, hogy továbbra sem gondolkoznak leendő építészeink zöldfalakban, zöldtetőben, esővíz hasznosításban, hogy a képek alapján nem ezektől a tervektől nőne a kerület zöldintenzítása, ha megvalósulnának. Alapvetően az látszik, hogy a Bikás parkot teszik zöld háttérnek, így a kijelölt teületen már talicskaszám önthető a beton, ráadásul nem a mostani 2 szintes verzióban.
És végül, de nem utolsó sorban kérdezem, nem kellett volna ezt az eseményt előre jelezni, vagy minimum az ott élők érdekeit képviselő civil szervezeteket tájékoztatni, hogy minél több érdekelt megtekinthesse az alkotásokat, és ne csak az éppen piacra igyekvők szolgáljanak biodíszletként egy eseményen ? Pedig szívesen elmentünk volna, beszélgettünk volna leendő építészekkel arról, hogy egy olyan kerületben, amit annak vezetése is a ZÖLD ÚJBUDA, mint elérendő cél fémjelzett, milyen elvárásai lennének az itt lakóknak, akár csak vizsgamunka szintjén, ha már a Kelenföldi Városközpont jövője címet adtuk a munkáknak. Lehet tőlünk hallottak volna elsőként a Zöldtetőkről és azok funkciójáról, a zöldfalak csodálatos világáról és a klimakatasztrófa okán az egyre fontosabb csapadék hasznosítás fontosságáról. Lehet mondhattunk volna nekik valami újat, és talán a következő vizsgamunkában, vagy majd a nagybetűs életben ezek megjelenhetnének a terveikben, hogy kissé lágyítsák a betonerdőt az elképzelésekben, hogy megértsék a zöldintezitás nem egyenlő néhány fa odadobálásval az épületek elé.
A vizsgamunkák bemutatása a megjelent ott élőknek nem hozott kellemes szájízt a visszajelzésük alapján, köszönjük, mi nem ilyen jövőt képzelünk Kelenföld Városközpontjának…
Tisztelt “Hírportál”!
Szánalmasnak tartom, hogy egy ilyen kezdeményezést, ahol a hallgatókat közel hozzák az utca emberéhez, megismerve a véleményüket, a problémáikat, érdeklődéssel és lelkesedéssel foglalkoznak városépítészeti problémákkal, ilyen stílusú és tartalmú cikkel, negatív kritikával illetik. Az, hogy Önöknek hozzáértésük nincs az építészethez, már az első bekezdésből kiderül, hiszen 15 terv lett kiállítva, a cikkben említett 4-gyel szemben. Tehát gratulálok, nem sikerült megkülönböztetni egymástól 15 különböző, több problémára megoldást hozó tervet. Az egy másik kérdés, hogy ezen kívül olyan hiányosságokra hívja fel a figyelmet, mint hogy nem gondoltak az egyetem hallgatói az innovatív zöld megoldásokra, jelzem, ha egy minimálisan is foglalkozott volna a tervek megismerésével (ami nem történt meg, tekintve, hogy a tervek számosságát sem sikerült eltalálni), megláthatta volna, hogy ezek a hallgatók igenis rengeteget foglalkoznak az Önök kerületével, és több terven is megjelennek ezek a megoldások, tehát kérem tartózkodjék az ilyen kijelentésektől, mint, hogy “Lehet tőlünk hallottak volna elsőként a Zöldtetőkről..stb”, Önöknél sokkal inkább hozzáértők tanítanak a Műegyetemen, maradjon is így. Az, hogy a nyelvét (vagy jelenesetben a billentyűzetét) rajtuk köszörüli, az Önt (vagy, ha több ember is felelős ezért a minősíthetetlen tartalomért, akkor a szerkesztőtársaival Önöket) minősíti, és nagyon sajnálom, hogy olyan világot élünk, ahol nem hogy örülnének annak, hogy a problémáikkal foglalkoznak, Önöknél sokkal jobban hozzáértő egyetemi professzorok és hallgatók, még a lelkesedésüket is megpróbálják letörni, ilyen szánalmas “cikknek” nevezett tartalommal. Lehet kritikát is megfogalmazni, meg lehet fröcsögni is, sajnálom, hogy az utóbbit sikerült képviselniük.
Ha a problémáinkkal szeretnének foglalkozni, akkor érdemes lett volna megkérdezni még a tervezés előtt, hogy mik is a problémáink, vagy csak tájékozódni, hogy Újbuda történetek legnagyobb tiltakozás hullámát mi váltotta ki itt a Városközpontban. De utalt volna a problémáinkra az is, ha megnézik lakossági nyomásra milyen terveket volt kénytelen elutasítani és a Városközpont lebontására és újjáépítésére kiírt pályázatot érvényteleníteni az Önkormányzat az idei év első napjaiban. Én őszintén remélem, hogy ha a diákok tisztában lettek volna a problémáinkkal, akkor megjelentek volna a maximum 2 szintes tervek, vagy akár olyan pályamunkák, hogyan lehetne ötletesen felújítani az épületet, annak lebontása helyett. Egyébként a kerüelet illetékesei szerint is az épület vasbeton szerkezeteének semmi baja sincs, így már ez a tény is a felújítás mellett szól, a lebontás helyett. Természetesen a demokrácia ajegyében jogában áll a cikket fröcsögésnek tartani és ha bármikor szertne a témában megjelentetni egy cikket felvállalva a nevét, akkor vágatlanul leközlöm, Ahogy azt Kádár úrnak is felajánlottam, Ön is találkozhat a Civil szervezetek vezetőivel és elmondhatja az álláspontját ebben az ügyben, igaz cserében Önnek is meg kell akkor hallgatni, hogy mit is képviselünk többek közt 25.000 ember kérése alapján.
Köszönjük a cikket az alkotó diákok nevében! A szerző felületességét jól mutatja, hogy csak 4 tervet nézett meg, miközben 15 terv volt kiállítva, és kategóriák szerint csoportosítva, sokféle városközpont víziót bemutatva, talán még olyat is, ami tetszett volna a szerzőnek! A hátsó szándékok nélküli kiállítás játékos szavazással sok tapasztalatot adott a hallgatóknak, és sok helyi érdeklődőt is újabb ötletekkel látott el. Mi élvezetük ezt a piac napot, mert sokféle emberrel találkoztunk, sok szempontot hallottunk! Üdvözlettel, dr Kádár Bálint, oktató, a tervek konzulense.
Tisztelt Kádár Bálint !
Őszintén sajnálom, hogy nem sikerült személyesen találkozni akár velem, akár a kerületi Civil Szervezeteink vezetőivel, de ez annak köszönhető, hogy a rendezvényről nem tudtunk, nem kaptunk rá meghívót, és nem találkoztunk ennek a meghirdetésével sem. Pedig szívesen elmentünk volna, hogy véleményt cseréljünk Önnel vagy akár a hallgatókkal is.
Az ott élők, akik épp a piacon jártak és találkoztak a tervekkel, Ők küldték el a fotókat és egyben a véleményüket is. Nem tudhatom, hogy értesült-e arról, hogy Újbuda történetének legnagyobb tiltakozás hullámát indította el a Kelenföldi Városközpont lebontására kiírt pályázat. A petíciót, amiben ellenezzük az épület lebontását és annak csak a felújítását támogatjuk 25.000 -en írták alá. Lehet arról sem értesült, hogy Újbuda Önkormányzata egy reprezentatív közvélemény kutatást rendelt meg, amiben többek közt rákérdezett arra is, hogy a Kelenföldi Városközpont felújítását vagy annak lebontását, majd annak helyére a jelenlegi funkciókat is tartalmazó ingatlanokat szeretnének az itt élők, itt dolgozók. És a válaszadók 61%-a a felújításre szavazott, míg a lebontásra és újépítésre mindössze 9% (Mondjuk a cikkben ezt a két tényt is beleírtam)
Az Újbudaiak és kerület Civil Szervezeteinek tiltakozása olyan erőteljessé vált, hogy végül idén január első napjaiban az Önkormányzat érvénytelenítette a beadott pályázatokat, mert azok (idézem a kerület polgármesterét) köszönő viszonyban nem voltak az itt élők elvárásaival. Egész pontosan sok szintes betontömböket álmodtak ide, irodaház, kollégium és egyéb funkciókkal, amire nem vevők az Újbudaiak. Jelenleg is tart az egyeztetés az Önkormányzattal erre a területre vonatkozóan a KÉSZ jelentős mértékű megváltoztatása érdekében, mondanom sem kell annak erőteljes szigorítása a cél, hogy megakadályozzuk a Bikás parkban újabb beton tenger létrehozását. Így talán már érthető, hogy miért gondoljuk baromi rossz időzítésnek, ha pont a KÉSZ átalakítási tárgyalások előtt alig néhány nappal megjelennek a Városközpontban olyan tervek bemutató jelleggel, amelyek ismét előtérbe hozzák a már elutasított sokszintes betonépületeket.
Az itt élők nem akarnak Irodaházakat ide, sem kollégiumot, sem egy újabb Etele Plázát, az itt élők a Zöld intenzitás növelését kívánják, a jelenlegi árszínvonalon működő általunk megszokott és kedvelt kereskedőket akarják továbbra is itt látni, nem akarunk 2 szintesnél magasabb épületet a mostani helyén. Idézve a Főpolgármester álláspontját nem kívánunk a kerület egyik fontos átszellőzési csatornájába sok emeletes tereptárgyakat.
Összességében tehát nem a diákokkal van a probléma, ha ezek a tervek szimplán vizsgamunkák, amit az egyetem falain belül elbírálnak, akkor semmi gond, de a fent leírt helyzetben és tiltakozás közepette kihozni a területre olyan terveket, amelyek azt sugallják az embereknek, hogy minden tiltakozás ellenére a felújítás helyett betontömböket akarnak ideemelni, az az it élőknek rossz üzenet. (a fotókkal együtt ezt a véleményüket is elküldték a részemre) Ha azt írják oda főcímként, hogy a Kelenföldi Városközpont jövője, akkor nem az fog az emberek fejében maradni, hogy ezek csak vizsgamunkák, hanem manipulációra fognak gondolni.
Sajnálom, hogy a diákokat akaratuk és lehet tudtuk nélkül egy tűzfészekbe vezényelték, mert bizony lassan egy éve itt a Városközpontban szó szerint háború zajlik azokkal, akik nem képviselik az itt élők érdekeit és akaratát. Gondolom nem tud arról sem, hogy a Választások előtt mindkét oldal kampány célokra használta fel az ügyet, így a bizalmatlanság és a harag tovább nőtt. Remélem, bízom benne, ha amst leírt információkról tudtak volna, és azt átadják a diákok felé, akkor az itt élők akaratával megegyezően szellős, maximum kétszintes megoldásokra is lett volna javaslat, azt már említeni sem merem, hogy. mondjuk felújításra, bontás-építés helyett.
Végül szeretném megemlíteni, hogy az Újbuda Megtelt és a ZÖLD Újbudát szlogeneket nem mi, itt élők találtuk ki, bár egyet értünk vele, hanem a kerületünk politikusai. Sajnos mégis azt látjuk, hogy naponta nőnek ki a földből az újabb irodaházak, és lakóparkok, amikből mi már nem kérünk. Van még kerület, ahová tervezni lehet, Újbudát ideje lenne elfelejteni. Csak a rozsdaövezeti legújabb BudaPart projekt újabb 25-30.000 embert hoz Újbudára, aminek a humán és műszaki infrastrukturális háttere már jelenleg is megrogyott, és ezzel átfogjuk lépni a 200.000-es létszámot, amit nem bír el ez a kerület. Mondanom sem kell a BudaPart projekt mellett még sok tucat ingatlanfejélesztés zajlik jelenleg is, miközben már jelenleg is élhetetlen a kerület. A Zöld terület még éppen 50% felett, de ezt a Gellért hegynek köszönhetjük. Arról pontos térképünk van, hogy 2005 óta milyen mértékben csökkent a kerület zöld intenzitása.
Tisztet Kádár úr!
Remélem a leírtak alapján már érti, hogy miért lettek roppant érzékenyek az Újbudaiak és az Őket képviselő Civil Szervezetek mindenre, ami tovább erősítheti a kerületben az ingatlan és betonlobbit. Igen a diákok terve „csak” vizsgamunka, de az itt élők már nem sok minden hisznek el az elmúlt mondjuk 20 év tapasztalata alapján, és már bocsánat, de láttunk már vizsgamunkát részben, egészben megjelenni ingatlanfejlesztők terepasztalán.
Természetesen, ahogy a cikkre írt válaszát is nyilvánossá tettem, ugyanígy lehetősége van hosszabb cikkben is kifejteni álláspontját, és az vágatlanul meg fog jelenni, mert Újbuda független hírportálja a kezdetek óta demokratikus elvek alapján működik és a Kerületi civil szervezetek elsődleges média támogatója. Lehetősége van a Civil szervezetek, az Újbudai Civil Tanács vezetőivel is találkozni, ahol megismerheti az álláspontjukat, ők pedig megismerhetik az Ön álláspontját. Ahogy a válaszomat is kezdtem, én is és a civil szervezetek is ott lettek volna ezen a kiállításon, ha tudunk róla, mivel mi mindig vállaljuk a véleményünket és bárkivel, bármikor leülünk egy asztalhoz, hogy egyeztessük a nézeteinket. Számunkra egyetlen dolog fontos, az Újbudaiak érdeke, és az itt élők már számtalan ügyben, számtalan petícióval és egyéb tiltakozásokkal, demonstrációkkal bizonyították, hogy nem kérnek újabb irodaházakból, lakóparkokból, betontömbökből sem kiemelt kormányzati beruházás révén, sem csak úgy általában.
az alábbi posztot Orosz Anna január 29-én tette ki az oldalán:
Szakmai egyeztetést kezdeményeztünk a Kelenföldi Városközpont jövőjéről
Múlt héten eredménytelennek nyilvánítottuk a Kelenföldi Városközpont eladására kiírt pályázatot. Most szakértők és az itt élő emberek bevonásával módosítani szeretnénk a helyi építési szabályzatot, hogy csak olyan fejlesztés valósulhasson meg, amely az újbudaiak érdekét szolgálja. Az a célunk, hogy a kelenföldi városközpont a jövőben is népszerű közösségi tér legyen, ahol az újbudaiak szívesen találkoznak, vásárolnak, kényelmesen intézhetik az ügyeiket.
✅ A minap Kádár Bálinttal, a BME Urbanisztika tanszékének docensével jártuk be a kelenföldi városközpontot, hogy a terület építészeti múltjáról és lehetséges jövőjéről egyeztessünk. Egyetértettünk abban, hogy izgalmas folyamat lesz a környéken élők elvárásainak és igényeinek a becsatornázása a tervezésbe.
Kádár Bálint a saját hallgatóit is be fogja vonni a közös gondolkodásba. Az urbanista hallgatók a következő félévben egy egyetemi várostervezési feladat keretében mérik majd fel a térség funkcionális igényeit és lehetőségeit, és tesznek javaslatot lehetséges beépítésekre.
Ez alapjén ez messze nem csak viszgamunka volt, hanem Önkormányzati felkérés az együtt gondolkodásra, amiből épp az együtt gondolkodás maradt el az itt élőkkel. és mint olvasható a hallgatóknak fel kellett volna mérni a térség funkcionális igényeit, azaz beszélni kellett volna az itt élőkkel a tervezés előtt.
Tisztelt Susztera,
Természetesen tisztában vagyok a kelenföldi fejleményekkel, és jónak tartom, hogy az eredeti befektetői folyamatot leállították. Valóban ez az ügy inspirálta a hallgatói munkákat, lehet-e fejleszteni úgy, hogy ne a befektetői érdek diktáljon, hanem a városközpont használóinak igénye és a szakmai legjobb gyakorlatok, mégis be lehessen vonni tőkét a megújulásba? Ez volt a kérdés, és tervbe volt előzetes lakossági fórum a hallgatoinkkal, de a petíció és a választások olyan mértékben fókuszba helyezték ezt az ügyet, hogy szakmailag az oktatás és hallgatók érdekéből függetlenítettük magunkat az önkormányzat szervezésétől, így nem is tudtunk magunk ilyen eseményt szervezni. A hallgatókat megkíméltük a csatáktól, és próbáltunk csak szakmai érvek mentén válaszolni az eredeti kérdésre. A tantárgy tematikája okán a kérdés nem lehetett a felújítás, mert ebben a kurzus bán nem ezt oktatjuk, ugyanakkor megemlítem, hogy a felújítás is 4-10 milliárd forintos tétel, amit ki lehet számolni, hogy ha lenne helyi adózás akkor mennyit kellene erre egy helyi lakosnak költenie.. Persze ez is bonyolult, de nincs pénz, így a terveink, amelyek vállaltan fiktívek és nagyvonalúak valamilyen szinten releváns állításokat tartalmaznak. 15 terv mutat egy lehetőséget, de nem akart reagálni a petícióra, mert nem a műemlék kurzust vezettem. Szerintem sokaknak tetszett, amit láttak, a nem bejelentett utcai terv véleményezés pedig egy izgalmas műfaj, a hallgatóink sokat tanultak belőle. Természetesen azt tanítjuk a hallgatóknak, hogy a helyi civil szervezetek bevonása az első lépés, de ezt idén ebben a kurzusban nem lehetett teljesíteni, hiszen adott az idő keret és oktatási cél.
Tisztelt Kádár Bálint úr !
Ismételten hangsúlyozom nem a hallgatókkal van problémánk, azzal sem, hogy vizsgamunkaként épp a Kelenföldi Városközponton próbálják ki a tudásuk és kreatívitásuk határait. A problém ott kezdődik, ha ezt kihozzák a helyszínre előzetes meghirdetés, meghívás nélkül, és olyan címet adnak a kiállításnak, ami azt sejteti (manipulatív), hogy ez itt nem vizsgamunka, hanem a Kelenföldi Városközpont elképzelt jövője, A felháboródás ezen aznap és azóta is óriási, és bár tegnapi tárgyalásunk során az Önkormányzat úgy fogalmazott, ők nem tudtak erről, és nem adtak megbízást Önök felé, de tény, hogy a kommunikáció ismét elcsúszott. Nos valaki adott erre terüeltfoglalási engedélyt, így ennyit arról, hogy ki miről nem tudott. Fentebbi Orosz Anna poszt elegendő utalást tartalmaz a felkérés tényéről is. Ahogy Ön írja lésőbb függetlenítették magulat az Önkormányzattól ebben a munkában, de azt gondolom, ha kiposztolja jelen esetben Orosz Anna, hogy mire ad felkérést, akkor illik kiposztolni utána azt is az Önök részéről, ha függetlenítem magam a felkéréstől.
“Valóban ez az ügy inspirálta a hallgatói munkákat, lehet-e fejleszteni úgy, hogy ne a befektetői érdek diktáljon, hanem a városközpont használóinak igénye és a szakmai legjobb gyakorlatok, mégis be lehessen vonni tőkét a megújulásba?” Tisztelt tanár úr, na ez az ami nem létezik, vagy maximum finomítani lehet a befekteői igényeket, ami attól még éles ellentétben lesz a lakosság igényeivel. Jelenleg is ez zajlik Újbudán, ahol azzal kampányolunk, hogy Újbuda megtelt, meg Zöld Újbuda,aztán eddig messze nem csak a kampányolók hibájából be kell érni befektetői oldalról némi engedménnyel. (és persze dübörög az építkezés, naponta találkozunk újabb és újabb ingatlanfejlesztésekkell, lakóparkokkal, irodaházakkal.) Nos anno ez volt az üveggyöngy az Indiánoknak anno, csak mi már nem az Indiánok rácsodálkozásával nézzük az eseményeket.,
És még egy fontos észrevétel az egyik mondatához: “ugyanakkor megemlítem, hogy a felújítás is 4-10 milliárd forintos tétel, amit ki lehet számolni, hogy ha lenne helyi adózás akkor mennyit kellene erre egy helyi lakosnak költenie.” Nos egyrészt a jelenlegi épület is az adófizetők pénzéből épült, még is meg lehetett oldalni. Az elmúl cirka 50 évben szedték a bérleti díjakat és nem keveset, amiből szinte semmit nem láttunk vissza, még állagmegóvás szintjén sem, így el lehet számolni ezzel a pénzzel, és abból is lehet felújításra költeni. Nem mellesleg jelenleg is szednek adót és nem keveset az emberektől, így arra ne hivatkozzunk, hogy ez mibe kerülne az itt élőknek, hiszen folyamatosan csak fizetünk Városközponttal meg nélküle is.
De ami ennél is fontosabb, ne menjünk le a poliitkai közélet szintjére azzal, hogy alapok nélkül dobálózunk számokkal. Nem készült semmilyen felmérés az épület állapotáról ebből adódóan esetleges felújítások szükségességéről, azok időbeli eltolhatóságáról és azok költségéről sem. Tegnap volt egyeztető tárgyalásunk az Önkormányzatnál, így most Őket idéztem. Ezzel szemben nekem személy szerint telefonban megerősítették az Önkormányzat illetékesei, hogy az Épület szerkezetenék nincs különösebb problémája, már pedig ez okozna nagy költséget, és ez indokolna lebontást. Azt gondolom fentiek miatt ne kezdjünk bele oylan értelmetlen vitába, hogy 4, 10 40 vagy akárhány milliárd lenne a felújítás kérdése,. Ráadásul az épület állaga azt mutatja, hogy részleges, időben eltolt kivitelezési folyamatok is elvégezhetőek (magyarul az épület nincs az össezomlás állapotában), így az annyira féltett költségvetést is több részletben terhelné. A tegnapi megbeszélésen sokadszor vetettük fel ezt is, azaz hogy induljon már el egy felmérés, majd ez alapján a felújítás valós költségenek a megállapítása, mert különben a Fővárosnak hagyunk egy ziccert, hogy azt mondhassa minden konkrét adat nélkül, amit Ön is, hogy drága, nem éri meg. A pénztől függtelenül pedig idézem Kaarácsoy Gergelyt, a főváros átszellőzési csatonáit nem szabad beépíteni, aszellőzást gátló sok emeletes épületekkel, és a Kelenföldi Városközpont pont egy iylen csatornában van. Ha ezt figyelemebe veszik, akkor a mostani kétszintes épületnél magasabbat már megtervezni sem kellett volna.
Érdemes elolvasni a tegnapi árygalás részleteit leíró cikket itt a Lokálpatriótában, és most onnan idéznék a felújítás költésgeinek emlegetése kapcsán:
“Kíváncsian várjuk a második találkozót és reméljük, hogy ott majd végre megismerjük az Önkormányzat és/vagy a kerület építészeinek álláspontját, továbbá reméljük, hogy javasaltunkra közben elindul egy szakértői felmérés az épület állapotáról, felújítás esetén milyen munkák és milyen időtávban szükségesek (munkafolyamatok kötségvetési évekre történő széttagolása), valamint ez alapján árajánlatok is bekérhetőek (ennek igazából már meg kellett volna történnie), mert pusztán azt állítani, hogy drága, nincs rá pénz, de közben azt sem tudjuk, hogy mire és mennyit kellene fizetni, arról nekem a régi vicc jut eszembe:
Mennyi ?
Harminc.
Mi harminc ?
Mi mennyi ?”
Ha ez a mostani “csak” egy vizsgamunka, aminél a hallgatók megmutathatják kreatívitásukat, szabadon szárnyalhat a műszaki előírásokat figyelembe véve a fantáziájuk, akkor a fentebb Ön által írt “Valóban ez az ügy inspirálta a hallgatói munkákat, lehet-e fejleszteni úgy, hogy ne a befektetői érdek diktáljon, hanem a városközpont használóinak igénye és a szakmai legjobb gyakorlatok, mégis be lehessen vonni tőkét a megújulásba? ” föl sem merülhetett volna, hiszen ez csak egy vizsgamunka, semmi köze befektetői vagy lakossági érdekekhez. Az idézet mondat nekem pontosan azt sugallja, hogy nagyon is befektetői érdekeknek szerettek volna megfelelni némi kompromisszum mellett (ez volt a lakosság felé az üveggyöngy csali), hogy kinek, kiknek az érdekében azt majd megmutatja a jövő.