ILYEN LESZ EGY MAGYAR ÖNKORMÁNYZAT 2032-BEN? Aktív civil társadalom, valós részvételiségi programok, acsarkodás helyett helyi probléma megoldás…
21 min read
A K-Monitor blogon MerényiM tollából egy zseniális írás jelent meg, amit szó szerint veszek, át, és amit én kötelező olvasmánynak javaslok az önkormányzatiságban résztvevőknek és a civil mozgalmaknak, helyi lokálpatriótáknak egyaránt…
Ha képtelen vagy a szögre akasztani a következő néhány percben a politikai pártok által beléd sulykolt gyűlöletet és a szükségszerűen beléd ivódott politikai identitásod, kötődjön az bármely párthoz vagy oldalhoz, akkor már neki se állj elolvasni ezt az írást, sajnos akkor reménytelen eset vagy és marad a számodra a politikai apátia vagy kedvenc pártod által előre megrágott és a szájadba adott bármikor és bárhol visszaböföghető áligazság halmaz.
Akkor innentől lássuk, hogyan kellene vagy az optimista elképzelések szerint hogyan fog működni az önkormányzatiság 2032-ben a helyiek aktív bevonásával…
“Helyben aktív civilekkel, önkormányzati dolgozókkal és szakértőkkel, kutatókkal gondolkodtunk arról, hogyan lehet megszólítani a lakosokat a lakókörnyezetüket érintő ügyekben. Mi kellene ahhoz, hogy az önkormányzás ne betonról és jogszabályokról, hanem emberek valós problémáiról szóljon? Mitől lesz a “részvételiség” nem elcsépelt hívószó, amit az önkormányzat ezerrel nyomat, de csak egy szűk érdeklődő réteg lát benne fantáziát? Elképzeltük, milyen egy város, ahol a részvétel az alap. Hogyan néz ki egy önkormányzati hivatalnok egy napja, miután – leküzdve a bizalmatlan, apatikus, alattvalói politikai kultúrát – a városában már az őket érintő ügyekbe beleszólni akaró lakosok élnek?”
Szerkesztői hozzászólás: Na kérem az egyik nagy igazság már is elhangzik, a részvételiségi program ne színdarab legyen, ahol mi előre megírt szerepeket játszunk, ahol megpróbálnak a szánka adni olyan üzeneteket, amit adott város vezetés, vagy párt funkcionáriusok, állami hivatalnokok hallani akarnak. Ideje lenne megtanulni, hogy a közösségi tervezésben nem előre megírt válaszokat kell generálni, amelyekből választhatunk, vagy ami alapján gondolkodhatunk. Tessék minket felnőttként kezelni, és az adott témakör körvonalazása vagy a megoldandó problémákat kérdésekbe koncentrálva meghagyni nekünk a lehetséges válaszok kialakításának lehetőségét, majd ezeknek a résztvevők általi kiértékelését. Ahogy a Párbeszéd fogalmát, úgy a közösségi tervezés értelmét sem szabad politikai marketing szófoszlányává süllyeszteni. Ehhez viszont meg kell érteni és el kell fogadni állam és városvezetőként, képviselőként, hogy a megválasztásukat követően, nem mi vagyunk értük, hanem Ők vannak értünk. hogy a munkájuk a választók iránti a szolgálat és nem a választók szolgaként történő kezelése. A képviselőknek is meg kell élni, a családjukat megfelelő szinten el kell, hogy tartsák, ezért a munkájukat érdemeik szerint díjaznunk kell a város költségvetéséből, de ez nem jelenti azt, hogy megengedjük a megélhetési politizálást, vagy a bújtatott kifizetéseket, igazolt számlák nélküli költségtérítéseket. Működésüknek a teljes átláthatóság, elszámoltatás és akár visszahívhatóság jegyében kell történnie egy nagyon erős civil kontrol megteremtésével.
“Az alábbiakban egy csoportos műhelyfeladat szerkesztett, kiegészített eredménye olvasható, amelyben magyar helyi közélethez kötődő résztvevők alkottak víziót arról, hogyan működik egy olyan önkormányzat 2023-ban, amelyet a részvételi logika hat át. Egyetlen kérésünk volt: valós utópiákat gondoljunk el, és ne sci-fi megoldásokat (pl. a technológia mindent megold).
2032-ben járunk, egy társadalmi bevonásban élenjáró magyar önkormányzat képviselője, részvételiségért felelős alpolgármestere vagy. (Szerk. 4 alpolgármesterből erre is telhet) Szívügyed a lakosok megszólítása, remek a kapcsolatod a helyi civil szervezetekkel. (szerk. Bár itt tartanák már) A település közélete egy nyüzsgő méhkasra hasonlít. Városvezetőként bárhová lépsz, helyi kezdeményezésekbe, közösségi összefogásokba és érdekcsoportokba ütközöl. (szerk. Bárcsak itt tartanánk már, hogy azért önkritikus véleményt is megfogalmazzak önmagunkkal a civilekkel szemben) Létezik egy alapvető bizalom és megértés az önkormányzat folyamatai iránt, de a döntések meghozatala nem konfliktusmentes. Az emberek többsége úgy érzi, van beleszólása a helyi közügyekbe, el lehet érni változást. (remélem nem kell 2032-ig várni arra, hogy a helyiek eljussanak idáig a közéleti és politikai apátia helyett)
8:00 – A reggeli kávé mellett megnyitod a kimutatásokkal ellátott heti riportot, amit az önkormányzat rendszere mindennap elküld számodra a lakosok megkereséseinek, javaslatainak feldolgozásáról. A polgárok egy integrált üzenőfelületen tudnak az önkormányzattal kommunikálni (szerk. nem az önkormányzat facebook oldalára tessék itt gondolni, ahol max. a sajátos érdekviszonyok mentén számunkra legyártott információkra lehet csak reagálni), amivel minden ügyindítás nyomon követhető és a feldolgozásuk eredménye számszerűsíthető.
A felületen elválnak a kérdések és bejelentések, a hatósági ügyek és a javításra-fejlesztésre vonatkozó javaslatok.(Szerk. Önkormányzati informatikai fejlesztők figyelmébe, na már ha komolyan gondoljuk a civilekkel, helyi lakosokkal történő párbeszédet) Utóbbiak közül a napi működéshez kapcsolódó hibákról, javításokról szóló megkereséseket az illetékes szervhez továbbítják. A költségvetésben szerepel egy előirányzat arra a célra, hogy a befogadott fejlesztéseket meg tudják valósítani. Ha új tevékenységre vonatkozó fejlesztési javaslat érkezik, az ötlet a részvételi költségvetésbe kerül, itt a lakosok dönthetnek az ötlet sorsáról. Ha pedig komplex, szabályozási kérdéseket érintő kérésről van szó, azt petícióként kezelik, ami a kellő számú csatlakozó esetén társadalmi véleményezés után a testület elé kerül. (Szerk. Így aligha fordulhat majd elő, hogy a kerület vagyonelemeinek értékesítéséről úgy döntenek a képviselők, hogy arról már csak az értékesítési pályázatok kiírásakor értesülnek, na már ha egyáltalán megtalálják ezeket a szövevényes felépítésű önkormányzati honlapon)
Ahhoz, hogy a lakosok hatékonyabb, megvalósíthatóbb ötleteket tudjanak megfogalmazni, az ötletek beadói meghívást kapnak azokba a rendszeresen ülésező tematikus vagy körzeti munkacsoportokba, ahol az ötletek közös továbbfejlesztése történik. A bevonást támogató kommunikáció és a közösségszervezés azokra a városrészekre összpontosít, ahonnan a korábbi években kevesebb ötlet és szavazatt érkezett. A riportból kiderül, hogy több, a te választókörzetedet érintő javaslat is érkezett, így bevésed a naptáradba a következő körzeti munkacsoport dátumát. (szerk, a Munkacsoportokat pedig nem vagy minimum nemcsak a helyi képviselőkből illetve politikai pártok delegáltjaiból kell összeállítani, mint jelenleg a különböző bizottságokat, hanem helyi civil szervezetek, közösségek képviselőiből, szakértők. A hozzá nem értés elképesztő példáit produkáló szakpolitikusokból már totálisan elegünk van parlamenti és önkormányzati szinten is. Akik alig pár évet eltöltve lépnek politikusi pályára, azok mi a fenétől lennének szakértők abban, amiben alig dolgoztak.)
9:00 – A hivatalban egy megbeszélésbe csöppensz, a téma a néhány hét múlva esedékes testületi ülés. Bár a jogszabályok az elmúlt évtizedben keveset változtak, az önkormányzat sokat tett azért, hogy az ülések minél nagyobb nyilvánosságot kapjanak, az döntéshozatal pedig átlátható és közérthető legyen. Ráadásul az SZMSZ lehetőséget ad arra, hogy az érintettek közvetlenül is résztvevői legyenek a vitáknak. (Szerk. Kéretik meghallgatni és végre elfogadni, hogy az érintetteknek ne kelljen már valamelyik képviselőnél kuncsorogni, hogy kérjen szót az érintettnek, és főleg ne szavazgassanak ennek lehetőségéről a képviselők.)
Az ülés napirendje folyamatosan kerül ki az önkormányzat oldalára. Minden szervezeti egységnek van egy részvételi referense, akit az előterjesztésekhez kapcsolódva el lehet érni. (szerk. Jelenleg még a civil referensre sem adott az önkormányzat lehetőséget részben anyagi okok miatt, bezzeg a bizottságok taglétszámának emelésére mindig van forrás, másrészt mert a Polgármester úr szerint minden önkormányzati képviselő civil referens. Nos vagy a Polgármester úr él egy álomvilágban, vagy viccet csináltunka civil referensi intézményből. Azért vannak már kerületek, ahol ezzel a poszttal előszeretettel élnek) Az egyszerűség kedvéért ezt a napirend melletti piktogramok is jelzik. Az előterjesztések egyeztetésének minden lépését vissza lehet követni egészen az ügy felmerüléséig, így a hozzá kapcsolódó intézményi, jogi vagy lakossági véleményeket, hatástanulmányokat, közvéleménykutatások eredményét is.
Egyes témákra a lakosok külön is feliratkozhatnak, így ha az ő körzetüket érinti, vagy a számukra fontos ügyben (óvodák, zöldfelületek, parkolás stb.) születik előterjesztés, közvetlen tájékoztatást kapnak. Szinte minden ülés napirendjében szerepel lakossági petíció vagy a civil kerekasztal által kezdeményezett előterjesztés is, ilyenkor a kezdeményező képviselője is felszólal az ülésen. A közösségi költségvetés eredményének elfogadása esetén a folyamatot felügyelő, aktív lakosokból és ötletbeadókból álló operatív csoport két tagja kap szót. (Szerk. Civil kerekasztal, HÁT IGEN VAN MÉG HOVÁ FEJLŐÓDNI 🙂 )
A testületi ülés agóra-jellegű, az egyöntetűen támogatott témákban gyorsan döntés születik, a vitatott ügyeket részletesen, kiemelten tovább tárgyalják, a felmerülő, de helyben nem megválaszolható szempontokra így válasz születhet. A lakosság közvetlenül is jelezheti az álláspontját a tárgyalás során és jelezheti nemtetszését, ha egy képviselő eltér a tárgytól, személyeskedik vagy politikai síkra tereli a vitát, ezt a vita levezetője ismertetheti. A “golyózápor” játékos eszközét nagyon szeretik a lakosok: a felszólalás alatt egyet (nem) értésük jeleként virtuális zöld vagy piros golyókat dobhatnak el az ülésteremben, ami megjelenik az élő közvetítés során is. ( Szerk. Hát a jelenlegi testületi ülések színvonala alapján az ülés végére a golyózárpor eredményeként már nem látszanának ki a képviselők a golyók közül 🙂
11:00 – Egy megbeszélésen veszel részt, ahol a téma a lezárult részvételi költségvetés értékelése. Az elmúlt 10 évben sokat fejlődött a folyamat, ami nemcsak a résztvevők növekvő számában látszik, de abban is, hogy sokkal profibban méritek és értékelitek a megvalósult bevonást. A részvételi költségvetés fontosságát jelzi, hogy ma már megközelíti az önkormányzati választások részvételi arányát, a nyertes városfejlesztő ötletek gazdáit pedig nagy presztízs övezi, ők a későbbi években is szorosan együttműködnek a lebonyolításban. A tétet az is növeli, hogy közvetlenül a település helyi adóbevételeinek egy részéről születik a döntés.
A részvételi költségvetés értékelése egy egész napos műhely keretében történik, melyen részt vesznek a hivatal illetékes dolgozói, ügyosztályvezetői, a cégek munkatársai, képviselők, alpolgármesterek, a külső szakértők, önkéntesek és az operatív munkacsoport tagjai. A résztvevők az alábbi szempontok alapján értékelnek: szavazatszám, beadott ötletek száma, és minősége, lemorzsolódási ráta (azon ötletek aránya, amely tartalmi okokból kiesik), kijelölt célcsoportok elérése és területi eloszlása, résztvevő szervezetek és intézmények köre.
Ezzel párhuzamosan állampolgárokból álló fókuszcsoport is vizsgálja a külső észlelés benyomásait, valamint online kérdőívvel is gyűjtik a visszajelzéseket. Ezt követően egy anként és záróünnepség keretében bemutatják az értékelés eredményeként született jelentést, és döntéshozók részvételével lakossági fórum zajlik a fejlesztési lehetőségekről. Az értékelés eredménye megjelenik a helyi médiában, online és offline felületeken, valamint részletes kiadvány készül, amelyet más önkormányzatok és kutatók is megkapnak.
Ebéd mellett tovább beszélgetsz a részvételi iroda munkatársaival arról, hogyan nézzen ki az idei részvételi költségvetés során a kampányolás és a szavazás. Korábban nehézkes volt a résztvevők azonosítása, ma viszont az integrált, ügyfélkapuval is összekapcsolt önkormányzati kapcsolattartó felület és a kedvezményekre is jogosító városkártya / városi app segítségével ez megoldódott. Szavazni személyesen is lehet. Az önkormányzatnak közintézményekben, kocsmákban, közösségi terekben is vannak részvételi pontjai. Megállapodtok, hogy a helyi filmfesztiválon reklámszpotokat is levetítetek, amiben szavazásra buzdítjátok a nézőket. A képviselők és a civil szervezetek fontos szerepet játszanak a mozgósításban és a tájékoztató anyagok eljuttatásában. (Szerk. Persze civil szerveztek aktív részvételét a választás fontosságát hangsúlyozó kampányban csak akkor lehet elvárni, ha a ciklus időszakában komolyan vette őket az önkormányzat ás a párbeszéd, a közös gondolkodásvalódi volt, nem a politikai marketing egy kliséje. Ahogy azt már sokan és sokszor megfogalmaztuk, a civil szervezetek és az Újbudaiak nem biodíszletek politikai pártok megnyilvánulásaiban)
14:00 – Az idei évben az önkormányzat kiemelt célja a településen élő, dolgozó, magyarul nem beszélő külföldiek bevonása a részvételi folyamatokba. Mivel az idősek esetén már nincs akkora digitális lemaradás, a fiatalokat pedig az iskolai részvételi költségvetések révén be tudjátok vonni a helyi ügyek megvitatásába, a nem magyar anyanyelvűek bevonása vált a fő kihívássá. Ráadásul Európát súlyos aszály sújtotta, Magyarország pedig jó adottságai és nagy vízkészlete miatt migrációs célponttá vált. A klímamenekültek érkezte miatt a település lakosságának már 30%-át külföldiek alkotják, az önkormányzat pedig szeretné őket is jobban bevonni a helyi fejlesztési prioritások meghatározásába. A feladatra felvettetek egy referenst, aki szeretne egyeztetni veled.
A lakosság nyelvismerete néhány éve még európai összehasonlításban igen alacsony volt, ezen pedig az önkormányzat szeretne változtatni. Az angol nyelv oktatása már az óvodákban megkezdődik, így integrált foglalkozásokra is sor kerülhet már óvodában, és később az iskolákban is. A hivatalokban, közintézményekben és az önkormányzat online felületein az angolt második hivatalos nyelvként lehet használni. A településen letelepedő külföldiek már lakóhelyük regisztrálásakor kapnak egy olyan okos órát, amivel bármikor elérhetik az önkormányzat ügyintéző chatbotját és kérdéseket tehetnek fel.
Havi rendszerességgel kapnak hírlevelet, tájékoztatókat és a regisztrációkor kapcsolatba léphetnek a lakhelyük szerint illetékes felekezetekkel, gyülekezetekkel, kulturális-nemzetiségi szervezetekkel és közösségi helyekkel. A közösségi költségvetés arra is felhasználható, hogy ezek száma bővüljön. A különböző vallási és etnikai csoportok számára – a helyi lakossággal közösen – nemzeti és vallási ünnepek idején ünnepségsorozatot rendez az önkormányzat a multikulturalizmus jegyében. Legutóbb a közösségi költségvetés támogatásával jött létre a lelkes dán közösség színházi bemutató darabja. ( Újbuda az ország egyetlen olyan települése, ahol minden hazai kisebbségnek vagy képviselete, ezt még sem használjuk ki, nem erősítjük eléggé jelenleg, és ez nem si az én véleményem, maguktól a kisebbségek helyi képviseleteinél volt szerencsém ezt hallani)
15:45 – Egy társadalmi bevonással foglalkozó kollégád telefonál a megyétől, hogy egyeztessen veled a közös ügyeitekről. Már nemcsak az önkormányzatok, de más területi szintek szervei is sűrűn indítanak részvételi folyamatokat, sőt részvételi költségvetést is! A közelmúltban az önkormányzatok számára törvényi kötelezettség lett a lakosok bevonása a költségvetési prioritások meghatározásába, a helyben maradó SZJA-befizetésekhez kapcsolva. A bevonás költségeit a bevonás szintjétől függően normatív támogatással is elismerik, a nagyobb városok pedig egy, megyei szinten koordinált programban tudják továbbadni tudásukat a kisebb településeknek.
Az állami cégek is kötelesek a saját támogatási-szponzorációs tevékenységük során nyílt, részvételi folyamatokat bonyolítani, és részvételi programokra fordítani a profit egy bizonyos, előre meghatározott részét. Korábban az állami cégek támogatásai rendszeresen a társadalmi prioritásoktól és a vállalat társadalmi felelősségvállalási céljaitól független, politikailag motivált célokra került elköltésre. Kollégád jelenleg egy agglomerciós kerékpáros fejlesztésen dolgozik együtt, felkarolva egy helyi közösség javaslatát. Javaslod nekik, hogy adják be a projektet a Szerencsejáték Zrt. részvételi költségvetésébe, és felajánlod, hogy összekötöd őt a város bringás munkacsoportjának tagjaival.
A részvételi folyamatok gyakran lelkileg is megterhelőek, mert a nehezen megoldódó problémák miatt az ezzel foglalkozó közszolgák sokszor nehéz élethelyzetekkel találkoznak, előfordul, hogy a lakosok keresetlen hangnemben beszélnek velük. A kollégád felveti, hogy szervezzetek rendszeres összeülést a megye részvételi munkatársainak, ahol egy tapasztalt tréner felkészítheti őket ezekre a helyzetekre, és lehetőség van esetmegbeszélésre is. A munkatársak kiégésére jó megoldás, hogy időről időre csereprogramokat, tanulmányutakat szerveztek, ahol nemcsak más városok vagy országok jó gyakorlatait lehet megismerni, de egy időre ki lehet zökkenni a helyi problémák közül. Az ilyen programokat az Európai Unió is támogatja.
16:00 –
Közelednek a helyi választások, a pártod szeretné részvételi módon, a lakosokat bevonva és a civil szervezeteket meghallgatva megalkotni a programját és kampányát.( Szerk. na ettől még fényévekre vagyunk akaratiság szempontjából a pártok részéről) A frakciód tagjaival és a párt aktivistáival találkozol munka után, hogy erről beszélgessetek.
Mivel a település problématérképe, fejlesztési igényei és tervei nyilvánosak, a részvételi kampánya inkább az eredmények kommunikálására, és a jövőképpel kapcsolatos nagy viták lefolytatására szolgál, számos politikusi vitaesttel. A folyamatban aktívan részt vesznek a civil- és érdekszervezetek, nagyrészt ők diktálják a kampány témáit, a jelöltek pedig hálózatokat építenek és beszámolnak az elvégzett munkáról. A részvételi eljárásokat a városvezetés ellenzéke is elfogadja és használja, mivel jelentős szereppel bír a napirendformálásban és a helyi vezetők kiválasztódásában, a helyi politikusok szocializációjában. A pártlogika a helyi közéletben kevésbé meghatározó, saját választói bázisa és hálózata mentén minden politikai erő beleszólással bír valamely szakpolitikai területen.
A mostani kampányban arra erősítetek rá, hogy szeretnétek az állampolgároknak még jobban átadni az ellenőrzés és a megvalósítás egyes részeit is. (Szerk. No comment, remélem érthető az előző mondat a megfelelő helyeken és szinteken) Erre jó példa, hogy az óvodák és iskolák közösségei által megszavazott fejlesztéseket az intézmények mellett (diákok, pedagógusok, szülők és a fenntartó részvételével) működő civil tanácsok valósítanák meg az intézmény vezetésével együttműködésben. A választási kampányotok fő témáját adó, közművekkel kapcsolatos programotok monitorozására pedig egy olyan független obszervatóriumot állítanátok fel, ami félévenként értékeli a program előrehaladását a ciklus egésze során.
Ez egy hosszú nap volt, jó végre otthon.”
Acsarkodás országosan, konstruktív politika helyben? Nehéz ügy! -található a cikk lezáró részében. (Szerk. Szerintem nem annyira nehéz, ha mindeki komolyan veszi a feladatát, és elfogadja, hogy képviselőként, városvezetőként az ott élőket , a választópolgárokat szolgálja, és ezt nem írhatja felül semmilyen párt politikai elképzelés vagy alku és/vagy frakció fegyelem.)
“Lakókörnyezetünk közélete az aktív állampolgári részvétel gyakorlóterepe. A környezetünk napi nyűgjei miatt könnyebben felállunk a fotelből, mint távoli, elvont nagypolitikai kérdések miatt. Kommentelünk a helyi csoportban, önkénteskedünk egy helyi civil szervezetnek, megkeressük a képviselőnket a leszakadt hinta vagy a szemét miatt és bejelentjük a kátyút az utcánkban.
A személyes kapcsolatok, a könnyebb bevonódás és a közvetlen érdekeltség okán zavar minket, ha a fejünk felett döntenek. (Szerk. ezt elég sűrűn nehezményezték az Újbudaiak rengeteg ügyben Újbudán az elmúlt években) Az önkormányzatok pedig érzik ezt: a bevonás számos, országos szinten elképzelhetetlen eszközével próbálják letapogatni a lakosok akaratát. Helyi ügyekben folyamatos részvétel zajlik a választások között is, ehhez pedig rendelkezésre áll egy csomó módszer, digitális kütyü, a téma pedig az utcán hever.
A települések a demokrácia szigetei, ahol a passzív beletörődéssel szemben az aktív részvételi attitűd akkor is gyökeret verhet, ha amúgy nem érezzük, hogy lenne szavunk a közügyekben. Szépen hangzik, de sajnos nem ilyen egyszerű!
A magyar önkormányzatok régóta a feszültségeket csillapító, a külső kihívásokért kompenzáló szereppel bírnak, a “konfliktuskonténer” pedig lassacskán megtelik. Mozgásterük és erőforrásaik szűkülésével a települések egyre kevésbé tudnak átfogó válaszokat adni olyan országos vagy globális problémákra, mint a klímaválság, a menekültválság, a megélhetési válság vagy a tőkekoncentráció miatti település- és gazdaságfejlesztési anomáliák (túlturistásodás, lakópark-túlépítés vagy éppen a települések kiürülése az elvándorlás miatt). Olyan égető témákban, mint az oktatás vagy az egészségügy helyzete, vagy egy a város határába telepített, szennyező üzem, ma már nincsenek érdemi jogköreik.
A csökkenő mozgóstérrel a helyi politika iránti bizalom is sérül, hiszen a meg nem oldott problémákért felelősséget döntően az visel, akitől ez helyben számonkérhető. A települések pedig azért sem tudnak a szélsőségesen polarizált nagypolitikával szemben a demokrácia békés szigetei maradni, mert néhány hangadó éles kritikája akár országos médiabotránnyá is felfújható, a sárdobálásban pedig a helyi érintetteknek nincsen lehetősége, hogy nyilvánosan érveljen és közmegegyezéseket építsen. A helyben indított párbeszédre, bevonásra szolgáló jó gyakorlatok tehát kiszolgáltatottak a kiábrándulás, bizalomvesztés, elfordulás irányába ható erőkkel szemben. Nem lehet visszahúzódni a helyi “safe space-be” a nagypolitikai acsarkodásból. A helyi politika az országos pártpolitika csatolt részeként tételeződik, ahol miután a rezsiárak tízszeresére nőnek, Brüsszelnek írt petícióról folyik a vita.”
Szerkesztői lábjegyzet:
Őszintén gratulálok a K-.Monitor blog munkatársainak és a programban résztvevőknek, végre látok értelmes gondolkodást és Kreatívitást, végre lenne, lehetne értelmes, konstruktív párbeszéd az emberek és a hatalom között, ha ebbe az irányba mennénk.
DE ez nem jön meg magától, fotelben ülve, facebookon névtelenül és/vagy arctanul morogva semmi nem tud, semmi nem fog változni. A változásokat nekünk civileknek kell kikényszeríteni, a pártok önmaguktól nem fognak belemenni a fenti elgondolások alapján egy számukra sokkal kevesebb hatalmat és ebből adódó mutyizást generáló rendszerbe. Nem a pártoktól kell várnom, hogy megváltozzanak, hanem nekünk civileknek kel sokkal erőteljesebben részt venni a helyi (majd később országos) közügyekben. ne féljünk a politizálás szót használni civilként, ha magunkra nézve is alkalmazzuk a kontroll szempontjából, amit a pártokkal szemben is megfogalmaztunk.
És végül azoknak, akik rendszeresen azt írják, nincs idejük elolvasni pl. egy lokálpatrióta cikket. Nos hölgyeim és Uraim, mindenkinek arra van ideje, amire teremteni akar, ezt a cikket átvettem a K-Monitor Blogtól, ergo láthatóan mások sem képesek zanzásított és gyógyszerek mintájára lenyalható bogyók formájában átadni a változás és a változtatás lehetőségének bemutatását. ha nem akarsz, nem szeretsz olvasni, ha fáraszt, hogy valamiről elgondolkodj, ne adj isten saját véleményt formálj a már említett páőrtok által előre megrágott és szadba adott áligazságok helyett. akkor ne várd, hogy Harry Potter majd varázspálca suhintással mindent kedved szerint megváltoztat. A társadalom most nagyon helyesen szinte egy emberként megmozdult a tanárainkért, és mondjuk azt nap mint nap Tanár nélkül nincs Jövő… Nos olvasás, adott témák forrásainak kutatása és értelmezése, így valós, saját vélemény kialakítása nélkül, meg sosem lesz valódi szabad gondolkodás. Szabadon, érvek mentén gondolkozók és akár vitatkozók, kreatív megoldásokat keresők nélkül pont úgy nincs jövő, mint tanárok nélkül. Akkor pedig valóban marad Önkormányzati szinten is a képviselő testületben, de akár facebook csoportokban is az egymásra mutogatás, a sárdobálás, jövőlép helyett a múltidézés, a választók érdekei helyett a politikai acsarkodás…
