Eskü tétel előtt avagy egy elképzelt önkormányzati képviselő. Civil Hang 2024 2. rész
11 min read
Ki van kiért, merül fel sokszor a kérdés Önkormányzati képviselők, alpolgármesterek vagy épp egy polgármester esetében. ÉS TÉNYLEG, AKKOR MOST KI KI IS VAN KIÉRT ?
Az Újbudai Civil Társadalomból érkező vélemények, javaslatok alapján a Lokálpatrióta arra vállalkozik, hogy az Újbudaiakat foglalkoztató, olykor megosztó problémákat veszi sorra hétről-hétre és próbál megoldási javaslatokkal élni. Mivel a Civilek képviseltetni fogják magukat a 2024-es Önkormányzati választásokon, ezért az itt megfogalmazott kérdések és erre adott válaszok a választási programjuk egy-egy pontjának munkaanyagának, vitaindítójának is tekinthető. (hangsúlyozom a Lokálpatriótában felvetett kérdések és válaszok a Civil Hang 2024 sorozat részeként még nem végleges változatok, a Civil szervezeteink szempontjából is még csak munkaanyag, gondolatébresztő, a civil társalmon belüli vitaindító, amiben nagyon várjuk és egyben kérjük a lakosság visszajelzéseit.)
A nép, a civilek, jelenesetben az Újbudaiak ahogy a Parlamentben, úgy az Önkormányzatban is a közvetett képviseleti rendszerben szólhatnak bele a kerület, a lakókörnyezetük irányításába. (Na azért itt bőséggel lehetne kiegészítő lehetőség is, de erről majd később) Önkormányzati képviselőket pártok, de akár civil szervezetek is indíthatnak jelölő szervezetként, vagy akár teljesen független jelölt is indulhat a képviselői székért. Az egyéni körzeteken kívül listán is lehet valaki képviselő töredék szavazatok segítségével, de listát csak az tud állítani, aki képes a kerületen belül minimum az egyéni körzetek 50%-ban képviselő jelöltet indítani. Kompenzációs mandátumot csak annak a szervezetnek a listája kaphat, melynek jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok legalább 5%-át megkapták. Közös lista esetén a limit 10%, kettőnél több szervezet közös listájának esetén pedig 15%. Töredékszavazatokba az egyéni választókerületekben meg nem választott jelöltekre leadott szavazatok számítanak fentebbi szabályok betartása mellett.
Az első ami eldöntendő kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e listás helyekre, ha azt az elvet elfogadjuk, hogy pártpolitikának nincs helye az Önkormányzatban. ( A legutóbbi jászberényi időközi választáson lehetett hallani ezt szlogent, de ha valaki nézi a testületi üléseket Újbudán, akkor ezt elég sokszor lehet hallani képviselőktől, sőt magától a kerület polgármesterétől. Az egy más kérdés ezt mennyire gondolják komolyan a felszólalok, hiszen szinte még ki sem mondja valaki a ” pártpolitikának nincs helye az Önkormányzatban” és már el is kezd politizálni, egymásra mutogatni, a másik oldal cselekedeteit idézve menteni fel ön magát az éppen aktuális cselekedete alól. Nagyjából azt látni, hallani folyamatosan, hogy miért teszed szóvá, hogy ezt és ezt teszem, hiszen amikor Te voltál hatalmon, akkor ezt és ezt tetted. Lássuk be ez mint érvelés elég gyenge, óvodás színvonalú, többek közt ezért is kell ezen változtatni.
Akkor lássuk az önkormányzati képviselőkre vonatkozóan melyek a legfontosabb elvek, amelyekre egy civil társadalom törekedhet….
Nincs szükség listás bejutásra töredék szavazatok alapján mert ez csak arra jó, hogy politikai pártoknak adjon nagyobb képviseleti jogot, ha az egyéni mandátumok tekintetében pl. független jelöltek nagyobb számban nyernének. Persze erre lehet ellenérv, hogy akkor kisebb pártok kieshetnek az Önkormányzatból, akiknek egyéniben nincs esélye győzni. Lehet, de erre mondják, hogy megfelelő programmal, folyamatos, a lakosság érdekeiben végzett munkával fel lehet nőni feladathoz, és lehet nyerni egyéniben. Az Újbudai Civilek, ha elindulnak 2024-ben nem arra építenek, hogy töredék szavazatokból be tud-e menni egy képviselő tőlük. Tavaly év végén megtapasztalhattuk, hogy még egy párt is egyetlen képviselővel esélytelen, még ha az adott képviselő bátran fel is vállalja vert helyzetben is a körzetében élők képviseletét szélmalom harc formájában. (Jobbik – Bába Szilvia) A cél tehát nem lehet más, mint minél több körzetben hiteles emberekkel megmérettetni, és az Újbudaiak érdekében győzelemre törekedni. ( A pártokon keresztüli közvetett képviselet alkalmatlanságát elég sokszor megtapasztalhattuk, a párt és frakció fegyelem felülírja rendre az Újbudaiak valós érdekképviseletét)
- A felszabaduló listás helyek az egyéni körzetek bővítésére felhasználhatók, hiszen már most is láthatunk szavazó körzetek közti aránytalanságot, és a beköltözök száma folyamatosan nő a felelőtlen ingatlan fejlesztési politika hozadékaként.
Újra kell gondolni az egyéni választókörzetek határait nem csak létszámbeli aránytalanságok miatt, de a területen belüli nagyon eltérő lakossági érdekviszonyok miatt is. Lásd pl. Gazdagrét, Sasad, Sasad-Liget, Madárhegy, stb, 3 szavazó körzetre bomlik, de a központi résznek felfogható Gazdagréti lakótelepet keresztben 3 felém töri, még olyan is van, amikor egy adott utcán belül (pl. Kaptárkő) egymás melletti épületek kerülnek más képviselőhöz. Talán nem kell agyon magyarázni mennyire más problémákkal, elvárásokkal küzdenek a Gazdagréti lakótelepen élők, mit mondjuk a Sasad-ligetiek, vagy a Sas-hegyen élők, Ha egy képviselő 3-4 vagy akár több teljesen más életszínvonalon, gondolkodásmódban élő, más problémákkal küzdő, másra koncentráló, másfajta igényeket támasztó közösségeket képvisel, akkor hogyan tud jól megfelelni mindegyiknek. Megérti-e majd a SAS-hegyi, a Gazdagréti fejlesztéseket vagy azok időbeli sorrendjét és fordítva ?
Újbudait csak Újbudai képviselhessen, sőt az adott körzetben induló életvitelszerűen az adott körzetben éljen. Az Újbudai múlt (életvitelszerű itt tartózkodás) legalább 15 év legyen (az utolsó 15 év) Meg kell akadályozni, hogy a választások előtt politikai pártok ejtőernyős képviselő jelöltekkel jelentkezzenek, és párt aktivisták segítségével bejuttassák a képviselő testületbe őket, miközben viccesen még a választó körzetük megtalálásához is gps-re van szükségük. Azt gondolom jogos és teljesen érthető, hogy az Újbudaiakat nem tudja a szükséges módon képviselni, még legjobb szándék és akarat mellett sem az, akinek nincs meg a fenti Újbudai kötődése, nincs hely és helyiek ismerete, így ha valaki képes pártideológia nézeteit félre tenni, akkor tagadhatatlan, hogy ilyen képviselőjelöltnek nem lehet bizalmat szavazni. TÉNY, HOGY EZ MÁR FELSŐBB JOGSZABÁLY KÉRDÉSE, ÍGY PUSZTÁN ÖNKORMÁNYZATI SZINTEN ERRE VONATKOZÓ RENDELET NEM HOZHATÓ, DE HA MI VÁLASZTÓK, ÚJBUDAIAK SAJÁT MAGUNKRA NÉZVE EGY ELFOGADJUK ÍRATLAN SZABÁLYKÉNT ÉS EZT BE IS TARTJUK, AKKOR NINCS IS SZÜKSÉG JOGSZABÁLYRA.
LEGYEN VISSZAHÍVHATÓ AZ OLYAN KÉPVISELŐ, AKI NEM TESZ ELEGET AZ ESKÜJÉNEK, AZAZ AZ ÚJBUDAIAK, ÉS ELSŐDLEGESEN SAJÁT VÁLASZTÓKÖRZETÉBEN ÉLŐK ÉRDEKEIVEL ELLENTÉTESEN CSELEKSZIK, VAGY MUNKÁJA LÁTHATATLAN, SZEMÉLYE GYAKORLATILAG ELÉRHETETLEN. Ahány szavazattal bejutott, annyi plusz 1 szavazattal visszahívható legyen, és a mandátumát senkinek, sem személynek, sem pártnak ne adhassa át, ott új választás legyen kiírva. Ha valaki közfeladat ellátására jelentkezik képviselőként, akkor annak legyen végre súlya is. Civil jelölteknél kezdeményezni fogom, hogy ezt saját akaratukból vállalják fel, függetlenül ennek jogszabályi háttér hiányától. Ha bizalmat kap egy képviselő a választóktól, akkor ennek a bizalomnak visszafelé is működni kell, és a visszahívhatóság ezt mutatná.
Újra kell gondolni a képviselők jogállását azaz főállású vagy mint jelenleg csak megbízásos jogviszonyban lássák el a munkájukat. Ha a jelenlegi rendszert nézzük, akkor gyakorlatilag semmi nem kérhető számon rajtuk, hiszen a minimum 8 órása főállású tevékenységét, és az odajutás és hazajutás idejét nem zavarhatja, nem korlátozhatja a megbízásos jogviszonyban végzett munka. Ez a rendszer nem teszi lehetővé, hogy legalább munkaidőben elérhető legyen a képviselő, akkor viszont meg minek a képviselő, ha vele történő kapcsolattartás erősen akadályozott választói oldalról. Ha egy képviselő komolyan veszi az esküjét és a feladatát, akkor ez pont úgy egész embert igényelne, mint bármilyen más munka. Viszont be kell szabályozni, maximalizálni a főállású képviselő bérét, mondjuk a Budapesti átlagbérhez viszonyítva. Nem eshetünk át a ló másik oldalára, mint a Parlamentben, hogy alig mérhető teljesítményéért a magyar átlag jövedelem többszörösét kapja egy képviselő.
Meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy képviselők számla nélkül, igazolatlanul és szükségtelen mértékben vegyenek igénybe költségtérítést. Pontosan ki kel jelölni azt a kört, amire költségtérítés igényelhető, valamint ennek mértékét, felhasználási körét is szabályozni kell. Egy képviselőt nem illethet meg semmivel több jog, mint általánosságban egy dolgozó állampolgárt, ezért tűrhetetlen a számla mentes költségtérítési keret.
Az Önkormányzat nem lehet pártok és megélhetési politikusok kifizető helye. Ennek érdekében a főállású bér vagy a megbízási díjon felül be kell korlátozni, hogy az Önkormányzattól még milyen formában, célból juthat bármilyen kifizetéshez jövedelemhez. A bizottságokban történő részvételt le kell minimalizálni egy darabra, akár annak vezetőjeként, kár annak tagjaként, és a bizottsági tagság és annak vezetői tiszteletdíjat jelentősen le kell csökkenteni, jelképesség kell tenni. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a képviselői megbízás díját alacsonyan tartjuk és kifelé ezt marketingeljük, majd bizottsági tagságokon és egyéb formában ennek többszörösét veszik fel akár, amiről persze már nem szívesen beszélnek.
Bizottsági tagságok feltételeinek módosítása. Ez valójában a 8-as pont kiszélesítése. Meg kell határozni és egyben minimalizálni, hogy hány bizottság működhet, ezen bizottságok fix létszámokkal dolgozhatnak, nem szabad megengedni, hogy azért növeljék bizottságok létszámát, hogy a különbözőpártok kiegyenlítösdit játszanak az adófizetők pénzén. A bizottságok fix létszámának 60%-át külsős, adott témák szakértői alkossák, és a maradék 40%-on osztozhatnak a jelölő szervezetek a teljes kerületre vonatkozó, adott szervezetre leadott szavazatok arányában. A külsős bizottsági helyeket nyílt vagy meghívásos pályázat alapján kell kiválasztani lehetőség szerint újbudai kötődés meglétével. Az elmúlt 30 évben megtanulhattuk, hogy parlamenti és önkormányzati szinten is az un. “szakpolitikusok” nem sokat értek a választóknak, sőt önkormányzati szinten adott bizottságban már szakpolitikusság sem feltétel, nincs végzettség, gyakorlat, stb előírás a ténykedéshez. Ez pedig lehetőség arra, hogy adott témához ügyhöz nem értő politikusok terjesszenek be a testület elé javaslatokat a választókat vagy a közvagyont is érintve.
Kiemelt ügyek nem kezdhetőek el úgy, hogy előtte nem kérték ki az érintettek, az adott területen élők véleményét… Újbuda vagyon tárgyai, vagyon elemei nem árusíthatóak ki, nem élhetik fel a felhatalmazott képviselők sem a kerület azaz az Újbudaiak vagyonát. Ennek érdekében meg kell határozni azt a kört, ami a lakosság előzetes vélemény kikérése nélkül el sem indítható. Az önkormányzati ingatlan vagyon értékesítése mellett ide sorolom azokat az ügyeket, amelyek az Újbudaiak élete szempontjából nagyon sokakat érint Pl. infrastrukturális fejlesztések ciklusra kiterjedő elképzelése, parkolással kapcsolatos fejlesztések, elképzelések, a kerület zöldintenzitását negatívan érintő intézkedések, stb.
- Egyértelműsíteni kell a fogadóórák, egyéb elérések minimumát, a közmeghallgatásokat pedig negyedéves szinten kell bevezetni.
A Civil kontroll érdekében be kell vezetni a párpolitikától független Civil Tanácsot és a Civil referens intézményét. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a Polgármester úr elképzelése, miszerint minden képviselő egyben civil referens is, az sajnos megbukott, még az alapvető munkák ellátásában is vannak hiányosságok sokaknál, a civil referensi feladatok pedig mér elképzelés szintjén sem működik a képviselők nagyon nagy többségénél. Ha már a csapból is az folyik a pártok részéről, hogy be kell vonni a civileket, civil szervezeteket pl. az önkormányzatiságba, akkor vegyük is komolyan az ilyen markering kliséket.
Természetesen nem csak ez a 12 pont, ami alapján meg kell változtatni az önkormányzati képviselőkkel szemben elvártakat, és a civil kontroll intézményét, de ahogy a cikk is indult ez még csak munka és egyben vitaanyag. A végleges elképzelések (nevezhetjük választási programnak is akár) kidolgozásának szeptemberig kellene elkészülni oly módon, hogy a munkaanyaggal kapcsolatos lakossági visszajelzések, igények is beépülhessenek ebbe.
1 thought on “Eskü tétel előtt avagy egy elképzelt önkormányzati képviselő. Civil Hang 2024 2. rész”