Az újbudai civilek és a 2024 Önkormányzati választás, azaz hogyan tovább
7 min read
Szerkesztői lábjegyzet:
Egyetértek Gáborral, mondhatni nem lehet nem egyetérteni vele, hiszen saját bőrünkön tapasztaljuk, tapasztalhattuk, hogy Újbuda képviselő testületében a párt politizálás elnyomja a felelős, a választókért, Újbudaiakért történő cselekvést. Aki eljön vagy megtekint egy testületi ülését, az pontosa tudja, hogy a két oldal javaslatainak kölcsönös leszavazgatásain túl, közös érdemi munka nem igazán történik. Természetesen mindkét oldal a másikban látja a felelőst, és mindkét oldal hangoztatja, hogy Újbuda önkormányzatában nincs helye párt politikának, majd másodpercekkel később rá is zendítenek az adott pártok szokásos mantráira.
Az egymásra mutogatás, a kölcsönös múlt idézés, pontosabban a másik adott időben lévő (amikor épp kormányon vagy önkormányzatban hatalmon volt) múltjának idézése megy. De még ennél is nagyobb baj, hogy óvodások módjára ennek célja az, hogy a saját aktuális cselekvésünk, vagy annak hiányát akarjuk ezzel elfedni, kvázi mintegy felmenteni magunkat, a saját felelősségünket tompítani mások felelősségének emlegetésével. Hát kérem itt tartunk, az már csak hab a tortán, amikor civil ügyeket is elnyomnak, vagy a párbeszéd látszatát játszák el hol egyik, hol a másik oldalon.
Mindenki láthatta, hogyan lesznek adott ügyekben kerületi hősök, megmentők azok, akik előtte épp a megmentendő ügy, tárgy, személy esetében pont az ellenkezőjében voltak érdekeltek (Kelenföldi városközpont, Hamzsabégi sétány, ártéri erdő, stb)
Azt is láthatjuk, ahogy az elmúlt 30 évben szinte egymásra licitálva adták el pártok a kerület vagyontárgyait, felélve a lehetőségeinket, pedig vagyont nem elherdálni kell, hanem annak tulajdonjogát megtartva hasznosítani. (Mi civilek sem bevágjuk a zaciba, vagy gyorsan eladjuk a családi ezüstöt, ha bevételi forrásaink és a szükségleteink kiadási oldala közt nem lenne egyenlőség jel)
Sok példát lehetne sorolni, de talán ennyi is elég, hogy megértsük a civilek nem tehetnek mást, eljutottunk oda, hogy meg kell védenünk, ami a Miénk, Újbuda természeti értékeit, Újbuda közvagyonát, az Újbudaiak érdekeit. Itt van a fordulat ideje, amikor végre a pártpolitikát felváltja a lakópolitika, és ennek egyértelműen egyetlen záloga a civilek jelenléte az Önkormányzatban. Civil referenst kértünk a párbeszéd elősegítése érdekében, azt sem kaptuk meg költségekre hivatkozva, miközben úgy emelgetik a bizottságok létszámait a pártok közti egyensúly érdekében, mintha azt a delegáltak ingyen csinálnák. (Mi civilek nem mellesleg mindent ingyen csinálunk, sőt saját pénzünket, időnket, energiánkat fektetjük be ügyekbe Újbudáért) Persze az is elhangzott, hogy minden képviselő civil referens is egyben, hát ezen azóta is jókat mosolygunk, hiszen sokaknál még az alap tevékenység ellátását sem látjuk, nem hogy civil referensként dolgozzanak.
Nincs tehát más út, a politikai pártok arra kényszerítenek minket, hogy felvegyük a kesztyűt, és ha már magunkra hagytak, akkor magunk fogunk megküzdeni a változásért Újbudán, első lépésként 2024-ben, ehhez fogjuk kerületi lokálpatrióták, kerületi lakosok segítségét kérni. Már annyiszor voltunk átvágva, már olyan sokszor döntöttek a fejünk fölött rólunk a megkérdezésünk nélkül, hogy ennek csak úgy vethetünk véget, ha a önmagunk közül választunk civil képviselőket, akiket nem fog kötni a pártok frakció fegyelme, a központi utasítások béklyója.
Mi, civilek örülnénk a legjobban, ha működne legalább önkormányzati szinten a pártokon keresztüli közvetett népképviselet, ha nekünk “csak” dolgoznunk, a családunkkal, barátainkkal törődnünk, környezetünk ápolásával foglalkoznunk kellene, de sajnos láthatóan nem működik a pártokon keresztüli út. Láthatóan a bizalommal sokan nem éltek, sőt visszaéltek, láthatóan a megélhetési politizálás nem csak a parlamenti képviselők kizárólagos joga. Ezért lépnünk kell, tennünk kell ellene, saját kezünkbe kell venni a saját képviseletünket, és ki kell űzni az önkormányzati testületből a pártpolitikát, mert nem erre adtunk felhatalmazást.
