Megérkeztek az első népszámlálási adatok és vannak azért ebben meglepetések…

A népszámlálás időpontjában Magyarország lakossága 9 millió 604 ezer fő volt. Ebből 4 millió 613 ezer férfi, és 4 millió 991 ezer nő. Az aktív korúaké 6 millió 201 ezer fő, és 1 millió 955 ezer időskorú élt az országban – ismertette csütörtök délelőtt a népszámlálás első adatait Kovács Marcell, a KSH Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztály főosztályvezetője, a KSH budapesti sajtótájékoztatóján.

A 2011-es év jelentette a mélypontot a születési statisztikában, de azóta egyre több gyerek születik. A teljes népességből 4 millió 613 ezer férfi, 4 millió 991 ezer nő, a 14 év alattiak száma 1 millió 407 ezer. Az idősödő korszerkezet miatt egyre több az elhunytak száma, az elmúlt 11 évben ez 464 ezres csökkenést okozott a lakosságszámban, ezt viszont 131 ezer bevándorló korrigálta. Tavaly október 1-jén a népesség 21 százaléka időskorú, a gyermekkorúak aránya pedig 15 százalék volt.

Területileg is nagy volt az eloszlás a népszámlálási adatok alapján

Mindössze Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében nőtt a lakosság száma. A természetes fogyás Békésben volt a legnagyobb, a legtöbben pedig Pest vármegyébe költöztek. Érdekesség, hogy bár minden településtípus esetében csökkent a lakosság, de a községekben ennek aránya kisebb volt (1,8 százalék), mint a megyei jogú városokban.

Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a népszámlálás nagy sikerrel zárult, sokan töltötték ki online a kérdőíveket, és a számlálóbiztosokat is jól fogadták. Ez volt az első teljesen elektronikus népszámlálás, ez tette lehetővé, hogy a korábbiaknál sokkal gyorsabban menjen az adatok feldolgozása. A KSH két és fél hónappal az adatfelvételi időszak vége után tette közzé az első eredményeket.

A 2011-es népszámlálási adatokban még 9 millió 938 ezer fő volt a népességszám.

Szerkesztői lábjegyzet:

Ha levonjuk Magyarország lakosainak a számából az aktívakat és a nyugdíjasokat, akkor vélhetően 1.448.000 lehet a fiatalok száma, akik még nem aktívak. Ez elsődlegesen a bölcsőde, óvoda, általános és középiskola tanulóit jelenti, de minden bizonnyal az egyetemisták közt is bőven van nem aktív.

A mostani felmérés alapján a népesség 21 százaléka időskorú, a gyermekkorúak aránya pedig 15 százalék volt. Tehát a lakosság lakosságának 64%-a önmagán kívül el kell tartania a lakoság 36%-át, és minden felmérés azt mutatja az elöregedés tovább romlik, így ez az arány is tovább romlik a következő években. Ráadásul fenti 36%-ban nem jelenik meg a munkanélküliek, a börtönben lévők, a teljes munkaképtelenek, egészségi vagy szellemei állapotúak miatt felügylet alatt állok, hiszen ők sem aktív termelő réteg, így ez a 64-36% -os arány már jelenleg sem igaz, szinte biztos, hogy a 60-40 vagy még rosszabb, ami az aktívak szempontjából nagyon erős terhelés.

Ráadásul a nyugdíjakat a törvényi előírás szerinti is inflációkövetővé kell tenni, miközben az aktívak fizetése koránt sem biztos, hogy infláció követő, így akár stagnáló befizetésekhez rendelődik hozzá emelkedő kifizetések, ami a jelenleg is már meglévő évi 500 milliárd forintos deficitet tovább növeli. Következtetés, amiről már több cikket is írtam haladunk a szakadék felé, és lassan robban a nyugdíjbomba, mert az elmúlt 30 évben bárki volt hatalmon a tényleges és szükséges átalakítást a rendszeren nem végezte el.

Öregedő világnépesség

A Földön élők létszámának növekedésével párhuzamosan zajlik a népesség elöregedése. A népesség kor szerinti összetételének változását jól szemlélteti az öregedési index, amely azt fejezi ki, hogy száz, 0–14 éves gyermekkorúra hány 65 éves vagy annál idősebb jut.

Az öregedési index az 1950-es években még alacsony szintű (14–15% közötti) volt a világon, azóta azonban folyamatosan emelkedik az értéke:

• napjainkban 36,7%,
• 2050-re meghaladhatja a 75,
• 2075-re pedig a 100%-ot,
• 2100-ra közel 130%-os értéket prognosztizálnak.

Európában az öregedési index már 2010-ben meghaladta a 100%-ot.

Európában több évtizedes folyamatos emelkedést követően 2060 és 2075 között az index értéke várhatóan stagnálni fog, ekkor a 0–14 éves népességre kétszer annyi 65 éves vagy annál idősebb lakos fog jutni. Ezt követően az időskorúak túlsúlya már csak kismértékben emelkedik.

Magyarországon az öregedési index – kisebb ingadozásoktól eltekintve – szorosan követi az európai irányvonalat. Jelenleg közel 140 idős ember jut száz gyermekkorúra hazánkban. A 150% körüli értéket a becslések szerint Magyarország 2025 körül éri el, 2100-ban pedig 206% körül várható a mutató értéke.

Világszerte emelkedik a gyermekvállalás átlagos életkora

Az ENSZ becslése értelmében az elkövetkező évtizedekben Ázsiában, valamint Latin-Amerikában és a Karib-szigeteken emelkedhet legnagyobb mértékben a nők szüléskori átlagos életkora. A 2015–2020 közötti időszakban Ázsiában 27,8 év, míg Latin-Amerikában és a Karib-szigeteken 27,3 év volt a mutató értéke, amely a század végére 30,6 és 30,7 évre emelkedhet. Európában az alacsony szintű TTA-érték mellett a szüléskori átlagos életkor az egyik legmagasabb a világon, mindez azt is jelenti, hogy már az első gyermeket is egyre későbbi életkorban vállalják a nők. 2015 és 2020 között Európában és Észak-Amerikában 29–30 év között volt az anyák szüléskori átlagos életkora, amely 2100-ig kitolódhat 32, illetve 31,2 évre. Észak-Amerikában 2025–2030 után érdemben már nem emelkedik ez az életkor, az ENSZ előrejelzése szerint ettől kezdve konstanssá válik. Amennyiben ezekhez az értékekhez Magyarország helyzetét hasonlítjuk, megállapítható, hogy hosszú távon az európai trendhez igazodik a nők szüléskori átlagos életkora. Hazánkban a 2015–2020 közötti időszakban 29,6 év volt a mutató értéke, amely 2035–2040-re elérheti a 31-et, 2100-ra pedig megközelítheti a 32 évet.

Hosszabbodó életkilátások

A világ népességszámának alakulásában a termékenység mellett a halandóságnak is fontos szerepe van, ennek szemléltetéséhez a születéskor várható átlagos élettartam a legalkalmasabb mutató, ami azt mutatja meg, hogy egy, az adott évben világra jött újszülött hány évi élettartamra számíthat a születése évének halandósági viszonyai mellett.

A születéskori átlagos életkor alakulása 2100-ra:

Férfiak:

Európai átlag: 86,6 év (jelenleg 75,9 év)

Magyarország: 84,9 év (jelenleg 73,8 év)

Nők:

Európai átlag: 89,9 év (jelenleg 82,3 év)

Férfiak : 86,7 év (jelenleg 80,7 év)

Ebből az is következik, ha nem változtatunk a felosztó-kirovó nyugdíjrendszeren, és a nyugdíjkorhatárt sem emeljük, akkor a jelenlegi rendszer már nem fogja tudni megélni 2100-at, azaz előtte beomlik, nem lesz már akkora tartalék egyéb adókból az állam háztartásokban, amielegendő lenne az egyre növekvő deficit kiegyenlítésére..(Nem véletlen a Francia kormány mindenáron csökkenteni akarja a jelenlegi szociáális háló kiadásait beleértve a nyugdíjfinanszírozást is.)

De vissza még a 2022-es Népszámlálási adatokhoz…

A 2011-es népszámlálás óta eltel időszakban, azaz 11 év alatt az elhunytak száma, az elmúlt 11 évben ez 464 ezres csökkenést okozott a lakosságszámban, ezt viszont 131 ezer bevándorló korrigálta, így a tényleges népesség fogyás 11 év alatt 333.000 lenne, igaz ehhez azt is közölni illene a KSH-nak, hogy mennyi volt a kivándorlók száma (legalábbis az adott célország rendszerébe bejelentkezőket figyelembe véve.) Ami azért furcsa, mert ha a tényleges népszámlálási adatokból a teljes lakosság létszámát vesszük figyelembe, akkor a 2011 és 2022 adatainak a különbsége ez a fenti 330.000. Így vagy besoroltuk a kivándorlókat az elhunytakba, vagy nem volt kivándorlás 🙂 Azért vannak itt érdekességek 🙂

“A legtöbben pedig Pest vármegyébe költöztek…”

Akkor ez a Magyarázat arra, hogy egyre több Budapest agglomerációjában lévő település kitette a megtelt táblát és követelik a további építkezések leállítását… (szerintem jogosan) És ez igaz Budapest olyan kiemelt kerületeire is, mint pl. Újbuda.

Share on Facebook

Tweet

Follow us