Egy év után ismét lakossági felmérést rendelt meg az Önkormányzat
13 min read
2022 márciusában Újbuda Önkormányzata közvélemény-kutatást rendelt meg a Zavech Research nevű cégtől, most nagyjából egy évvel később ismét megrendelték a kutatást és a két kutatásban voltak tartalmát tekintve átfedő kérdések….
Miként lehet úgy kérdezni, hogy azt a választ kapjam, amit szeretnék? A 2022-es kérdés annyiban változott, hogy az új épület mellé bekerült két szó: korszerű és zöld és ez elég volt arra, hogy, egy nem támogatott kérdés, támogatottá váljon! Mert mi ugrik be a két szóra, biztos nem az ETELE pláza, mely korszerű és zöld is… Na de ne menjünk a történet elé…
Tavaly 1500 fő volt a mintavétel alapja (telefonos), idén 1000, de személyes felkereséssel. Az első kérdés óhatatlanul az, miért volt szükség egy éven belül egy újabb felmérésre, vagy mivel nem voltak elégedettek az Önkormányzatnál az első kutatás eredményeiből, amit egy másik kutatással szeretnének másként látni.
Miért is váltott a cég telefonosról személyesre ? Erre természetesen nekik vagy az ezt megrendelő Önkormányzatnak kellene választ adni, de ha valaki ismeri a kérdezési technikákat, akkor egyből érthetővé válik a különbség. Telefonban a konkrét kérdés és az adható válaszok, gyakorlatilag felsorolás jelleggel hangzanak el, nem igazán lehet kifinomult módszerekkel ráhatni a válaszolóra. Ráadásul a választ adó nem látja a kérdezőt, és annak reakcióit sem, így sokkal fesztelenebbül, sőt mondjuk ki őszintébben tud válaszolni. A személyes megkeresésnél már jelentősen tudja befolyásolni a válaszokat a kérdező személye, annak metakommunikációja, az adott kérdés “segítő” jellegű értelmezése, de személyesen is találkoztam ilyen jellegű kérdezőbiztosoknál azzal, hogy valamilyen formában szó szerint rámutattak a számukra helyes válaszra, illetve tapasztalhattam, amikor nem abban a formában tették fel a kérdést vagy a lehetséges válaszaikat, ahogy az az előtte lévő papíron szerepelt.
Az pedig mindig egy talány, hogy miként zajlik a véletlenszerű kiválasztás a kérdezettek tekintetében, természetesen figyelembe véve az ehhez meghatározott metodikát.
Tavaly így nézett ki a felmérés elején a metodika:
és így nézett ki idén:
Láthatóan a mintavétel nagysága és formája változott és érthető okból a kisebb mintavételnél növekedett valamelyest a statisztikai hibahatár. Az már picit érdekesebb, hogy a nagyobb mintavételnél nem határozták meg a szignifikáns összefüggéseket, most viszont igen, és hát nagyon nem mindegy, ha egy felmérés összegzése úgy indít, hogy több mint 95% a valószínűsége annak, hogy a felmérés eredménye reprezentálja a teljes kerületi felnőtt lakosságot. A nagyobb mintavétel esetén akkor nem ? Ezt nem is feltételezem, maradjunk abban, hogy tavaly kicsit felületesebben vették az eredmények kimutatásának ezt a részét, de egy magára valamit adó közvéleménykutató, ezt a 95% körüli eredményt alapnak kell tekintse, mert különben mi értelme lenne a közvéleménykutatásnak, ha az nem képes reprezentálni a mintavételből a teljes halmazra jellemző tulajdonságokat (eredményeket).
Miért is fontos ezt már az elején tisztázni ? Mert a két kutatásban az átfedő, vagy nevezzük ismétlő jellegű kérdéseknél nem egy esetben homlok egyenest más eredményt mutattak ki. Mivel a két felmérés között eltelt idő a közvélemény lehetséges alakulása (változása) szempontjából csekély, ráadásul az ilyen nagyon más eredményt hozó kérdésköröknél jellemzően semmi olyan dolog nem történt ebben az időszakban, ami okot adna jelentős változásokra a véleményekben, így erősen megkérdőjelezhető egyik, másik vagy akár mindkét kutatás ezen kérdéskörökre vonatkozó eredménye.
Tavaly én magam legalább 7-8 olyan önkormányzati képviselővel beszéltem, akik megkérdőjelezték a 2022-es felmérés eredményeinek egy jelentős részét, kétségbe vonták a reprezentativitását az anyagnak, igaz ennek olyan háttere is lehetett, hogy a képviselők ismertségére és megítélésére vonatkozó felmérés eredménye a képviselőkre nézve szó szerint siralmas volt. ( AZ ideiben ilyen kérdésekkel ne találkoztam, vagy mint ahogy tavaly, úgy idén is kétfelé lett osztva a felmérés, aminek első fele lett illetve lesz nyilvános, a másodikat (politikusi) meg nem annak szánták, de valahoyg eljutott hozzám és így nyilvános lett. Nos ez még idén is megtörténhet.)
Ez alapján kíváncsian várom, hogy amikor elkezdenek nyilvánosan is beszélni az idei felmérésről, akkor mit fognak mondani ezek a képviselők az 1000 fős mintavétel alapján a reprezentatív jellegről és megkérdőjelezik-e erre hivatkozva annak hitelességét, ha egy hasonló metodika alapján elvégzett 1500-as minta esetében így tettek. Még mielőtt valaki vélelmezné, hogy a tavalyi kifogások a Fidesz részéről érkeztek, mert ők élből mindent támadnak, amit az Önkormányzat csinál vagy jelen esetben rendel meg… nos nem tudom a fidesz képviselői anno erről hogyan vélekedtek, de az általam jelzett 7-8 képviselő a másik oldalon állt, ergo még házon belül is komoly kétségek merültek fel a felméréssel, és átvitt értelemben a felmérő céggel szemben is, akik ezért cirka 4 millió FT-ot felvettek. (gondolom ez az idei felmérésre igaz, vagy akár még drágább is lehetett, hiszen az elmúlt egy évben mi nem drágult ?)
Mivel mindkét felmérés elég hosszú, tartalmas, ezért nem érdemes egyetlen cikkbe foglalkozni ezzel, egy-egy érdekesebb témát mutatok be inkább cikkenként.
Első körben most a Kelenföldi Városközpont kapcsán a Zavech által kimutatott adatokat mutatnám be, már azért is, mert ezzel a témával már eddig is rengeteget foglalkozott a Lokálpatrióta.
Mindkét esetben feltették a szervezők azt a kérdést, hogy hallott-e már a kérdezett a Kelenföldi Városközpont kapcsán kialakult vitáról ?
2022
2023
Na idáig még jó, mert egyértelműen látszik, hogy egy év alatt semmit nem változott, hogy mennyien hallottak erről. És ez azért is reális, mert az elmúlt egy évben semmi nem történt az ügyben, mind a két önkormányzat, mind a civilek várakozó állásponton vannak, sokkal kevésbé merült fel ebből adódóan ez a téma mind önkormányzati, mind lakossági szinten.(Mondjuk a Lokálpatrióta azért rendszeresen feszegeti azt a kérdést, hogy miért nem folytatódik a párbeszéd ebben a témában a civilek és az Önkormányzat között, és gondolkodunk előre mi legyen, ha a Karácsony Gergely féle moratórium az értékesítés leállításáról megszűnik az önkormányzati ciklus végével) Logikusan azt várnánk, hogy akkor arra a kérdésre sem fog jelentősen változni az eredmény, hogy milyen megoldást tartanának jónak az itt élők a Városközpont jövője kapcsán… de nem, itt jön kerületünk történetének egyik nagy meglepetése, vagy szerintem inkább a közvéleménykutató cég brutális tévedése, félrehallása, vagy hívja mindenki úgy, ahogy szeretné.
2022
2023
Ezt a változást szakmai és egyéb szempontból is csak erőteljesen megmosolyogni tudom 🙂 🙂 🙂
Tehát egy év alatt 9%-ről 51%-ra ugrott azoknak a száma, akik a lebontás és új építés mellett szavaznának 🙂 Hát ez jóval túl mutat fentebb bemutatott matematikai hibahatáron. És mivel nem változott azok száma, akik hallottak az ügyről, így a mintavételbe elvben nem kerültek be olyanok, akik egy éve még nem hallottak róla, ezért nem tudtak állást foglalni. Ez az eredmény egyszerűen statisztikai értelemben lehetetlen ebben a formában, főleg kisebb mintavétel alapján. Vagy az első megkérdezés volt valamiért hamis, nem reprezentatív, vagy a mostani, de mivel a mostani kisebb mintavétel, így itt nagyobb a tévedés lehetősége (és akkor most maradjunk a tévedés szónál, amit én egyébként másként hívok)
Itt érdemes odafigyelni az idei kérdésre adható válasz megfogalmazására is, ami már az irányított válasz határát súrolja, sőt átesik a határon.
Tavaly teljesen egyértelmű volt a három lehetőség: maradjon így, ahogy van, legyen felújítva, vagy bontsuk le, és építsünk újat…
Ez idén már két lehetőségre szűkül a bontsuk és és építsünk újat illetve az újítsuk fel. A maradjon úgy, ahogy van választókat ezzel döntési kényszerbe hozzuk, ráadásul becsempésszük idén a nagyobb zöldfelület mellett kifejezést a bontás-építésbe. Mivel tavaly ezt a harmadik csoportot értelemszerűen azok alkották, akik döntése mögött egyértelműen a magas házakból adódó zöldintenzitás csökkenés volt, így ezzel a ravasz félmondattal betereljük őket oda, ami ellen anno tiltakoztak. Így kell egy kérdésre adott választ úgy megfogalmazni, hogy az a számunkra várt eredmény felé tereljen. Megnyugtatjuk a zöld harcosokat egy félmondattal, aminek persze semmilyen kötelezettsége nincs a jövőre nézve, de most alkalmas a megtévesztésre.
Az eladás esetén a magassági korlátozás pedig egyébként sem fogja befolyásolni a zöld terület nagyságát, mivel nem az ingatlan alapterülete változna a kiírásban az eddigiek szerint, hanem a magassága. Ebből adódóan én ennek a félmondatnak még a valóság tartalmát is megkérdőjelezem. A tetőkön majd sok lesz a Zöld ígéretre meg elég megnézni milyen állapotban van az Etele Center zöld terasz elképzelés.
És ide tartozik még ugyan ebben a kérdéskörben a helyiek által elvégzett közvélemény kutatás eredménye (petíció), aminél 25.000-en támogatták, hogy az épület felújításra kerüljön (ebből 13.500 válaszoló a Városközpontot határoló 3 választási körzetből származott, azaz közvetlenül a helyiek véleménye volt. Félve teszem fel a kérdést, mert természetesen vak fanatikusok mindig voltak és lesznek is, hogy akkor most melyik a reprezentatívabb, 25.000-es vagy az 1000-es ?
A helyzetet tovább finomítja, hogy a felmérés Újbuda egészére vonatkozott, amiben volt néhány szűkebb körzetre vonatkozó kérdéskör, mint pl. ez is.
Tavaly irányítószám szerint volt területi bontás, de ennek nem adták meg az elején, hogy ezek közt mi volt az arány, csak később néhány kérdésnél a válaszokat bontották le irányító szám szerint.
Idén már látható az elosztás mértéke a bevontak körében, igaz nem irányítószámonként, hanem 4 körzetre bontva.
és akkor ennek tükrében az idei válasz ilyen részletezéssel is:
Arról sajnos nem esik szó a felmérésben, hogy hol van ennek a 4 körzetnek a határa, mert azt még csak értem, hogy mit tekintünk Hegyvidéknek, de az már nehezebben értelmezhető, hogy hol kezdődik pl. Külső Újbuda. Azt se nagyon értem, hogy az egyébként közel sem olyan sűrűn lakott Hegyvidék hogyan képviselhet ekkora súlyt olyan területekkel szemben, ahol hemzsegnek a lakótelepek, a maguk 10 emeletes házaival. De majd csak ad erre is választ valaki…
A Városközpontot én Alsó-Újbudának mondanám, de ez csak tipp a részemről.
Nézzük meg tavaly hogyan nézett ki ennek a kérdésnek a részletezője:
A Hegyvidéknek én Gellért-hegyet gondolom, aminek egy része ráadásul nem is Újbuda, hanem az I. kerület, mégis elég magas arányt képviselnek a felmérésben, de láss csodát a Gellért-hegy irányítószám alapján elsődlegesen a 1114, na most ahhoz képpest, hogy tavaly itt mondták a legkevesebben, hogy bontsuk le (3%), ez idénre hogy lett ez hirtelen 49% ???? Ráadásul Ők zöld környezetben élnek, így a legkevésbé valószínű, hogy ők aktív látogatói a Városközpontnak illetve a Bikás parknak, így szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy egy új Városközpont felépítéséért kardoskodnának. Mivel rendszeres részvevője voltam, vagyok a Gellérthegyen élők érdekvédelmi szervezetének rendezvényeinek, és ott sokakkal beszélgettem sok mindenről, a Városközpontról is, így pont nem azt tapasztaltam, hogy az ott élők lelkes Városközpont bontók lennének, ha csak nem tévesztették meg őket fentebb említett zöldintenzitásra utaló, de egyébként aligha reális félmondattal.
Nem akarok mindent kielemezni, legalábbis itt nyilvánosan ezekből az ábrákból, a Városközpont tekintetélben, hagyok feladatot másoknak is 🙂 Azt azonban megállapíthatom, hogy nem ez az egyetlen furcsaság a felmérésben (ezekből párra még visszatérek a cikk folytatásában) és ezekből kiindulva számomra teljesen hiteltelen, mesterkélt, és gyanítom bizonyos mértékben a kérdéseket feltevő által irányított volt ez a felmérés, illetve a kérdés feltevőtől függetlenül, már a kérdések-válaszok összeállításában is megfigyelhető a válaszadó befolyásolása vagy szebb kifejezéssel finomhangolása (lásd ez a bizonyos félmondat a bontás tényét leárnyékolva)
Ha csak erre az egyetlen kérdéskörre összpontosítók és az utóbbi időben történt különböző, a Városközpont jövőjét befolyásoló, adott irányt sugalló rendezvényt, akkor láthatóan nagyon-nagyon fáj itt valakinek a foga a Városközpont területére, és minden áron el akarják érni a civilek ellenállásának megtörését, majd az épület lebontását. Szándékában sincs itt még elviekben sem foglalkozni a felújítással senkinek, és az elmúlt egy év, illetve a választásokig hátralévő következő egy év a kivárásról, kivéreztetésről, a civilek elfárasztásáról szól, hogy aztán a következő ciklus elején újra elindulhasson az értékesítés folyamat, maximum némi kompromisszumot állatnak be szint magasság, esetleg funkció tekintetében. A kereskedelmi szálláshely például már az eredeti kiírásban is preferált volt, ami infrastruktúra és környezeti hatások szempontjából semmivel sem jobb, mint a lakóépület funkció.
És nem elfelejteni, hogy a Polgármester úr által is fontosnak tartott Budapest egyik légcsatornájában van az ingatlan.
És itt a cikk legvégén megadom a választ arra a kérdésre, amit minden bizonnyal többen fel fognak tenni…
Honnan a francból tudok én erről ? Hiszen a közvéleménykutatás ténye sem, nem hogy az eredménye nem lett eddig nyilvánosságra hozva…
Nos a Lokálpatrióta működése óta évről évre nő a postaládámba és a postafiókomba érkező levelek, dokumentációk száma. lassan a postaládám méretét a ház aljában meg kell majd változtatnom. Lassan már naponta kapom ezen a két csatornán a megkereséseket, amiben kérik, hogy foglalkozzak adott üggyel, írjak cikket, készítsek riportot. Egyre többen kérdeznek, tanácsot kérnek látva a Civilek sikereit, hogy sajt ügyükbe, hogyan fogjanak bele, mivel számoljanak, stb. És a megkeresések egy része hol névvel, hol névtelenül az oknyomozó, tényfeltáró riportra történő utalás vagy felkérés esete, amikor dokumentumokat juttatnak el hozzám, és arra ösztönöznek, hogy foglalkozzam ezekkel. Sokszor semmilyen szöveg nem kerül a dokumentum mellé, mert pontosan tudják, hogy meg fogom találni benne azt, amiért valaki ezt elküldte nekem. Gyakorlatilag nem kell témák után mennem, azok keresnek meg ilyen módon, mondhatni ez együtt jár a Lokálpatrióta népszerűségének folyamatos emelkedésével. Na így került hozzám tavaly és most idén is a közvélemény kutatás eredménye.
Az sajnos amolyan bevált politikusi recept, hogy amikor valamire fény derül, nem az az első kérdés, hogy igaz-e, ami kiderült, hanem, az, hogy kitől érkezett az információ, ergo nem az igazság számít, csak tudjuk meg ki az áruló. Megjegyzem, amikor valaki így kérdez az nem cáfolja a hírt, hanem megerősíti. És ez nem politikai oldal, párt függő, ebben a gondolkozásmódban egyfajta nagy koalíció észlelhető 🙂
