Egy valóban aktív polgárőr Újbudán 8 év után feladta a küzdelmet, kilépett a látszat szervezetből
5 min read
Újbuda egyik valóban aktív Polgárőre belefáradt a szinte értelmetlen küzdelembe, feladta, kilépett 8 év után. Ez is baj, de még nagyobb, hogy a mögöttes okok rendszerszintűek…
Íme a poszt amiben eélksözönt a Polgárőr:
“IGEN, KILÉPTEM!
Mindenki életében eljön egy pillanat, amikor számot vet. Megnézi, hogy a befektetett energia és az elért eredmény, eredmények mennyire vannak összhangban? Ez alapján kapunk egy végeredményt, hogy van értelme, vagy nincs folytatni egy adott projektet?
A Polgárőrség esetében úgy látom nincs értelme folytatni. Egyrészt a folyamatos negatív tapasztalatok miatt, másrészt egy sárga mellényes bábú nem akarok lenni, aki nem több egy színházi kelléknél, díszletnél, statisztánál.
Nem magával a közösséggel van a baj, nem is a célokkal, hanem azzal, hogy esély sincs arra, hogy bármin is változtathassunk.
Naponta látom, saját bőrömön érzem, hogy az a hülye, aki bármiféle jogszabályt betart és ezt nem azért teszi, mert fél a büntetéstől, hanem azért, mert ez a belső értékrendjének az alapja, ami valakinek van, valakinek nincs!
Akinek van, van erkölcsi elvárása, tartása, önérzete az a mai világban a lúzer, rosszabbik esetben áldozat!
A hajléktalan Lajos bácsi naponta keres, kiabál, hogy…. “polgárőr úr, segítsen!” Tegnap a zsebrádióját, ma a samponját, holnap a pokrócát lopják el. Mondja, hogy kik, hol laknak, én is tudom, naponta látom őket és nem tudok tenni semmit sem, csak annyit tudtam mondani, hogy zajlik az ügy…. Zajlik az ügy és ennyi? Minden rendben van? Ha rongálás van, hiába a tanuk, a fénykép, a videó felvétel, ha nincs tettenérés, akkor bűncselekmény sincs….
Király Nóra alpolgármester idejében panaszkodtam a közbiztonság helyzete miatt, mondta, hogy megalakult a polgárőrség, ha változtatni akarok, akkor itt az egyik alakalom erre! Beléptem és most ki, mert az elmúlt 8 évből nem tudok semmit sem felmutatni!
Voltam a virágpiaci akcióban, fagyban, melegben, prevenciós forgalomellenőrzésen, hajnali tolvaj lesen, körmenet biztosításán stb. és történt változás bármiben is? Szerintem mindenki tudja a választ, hiszen naponta tapasztalja!
Aki folytatja a polgárőrséget, az előtt megemelem a kalapom és remélem, hogy kitartásuknak egyszer csak lesz eredménye!”
Szomorú, amiről ír a volt polgárőr, de mivel magam is részt vettem olykor a Lokálpatrióta nevében ilyen akciókon, ezért sajnos meg tudom erősíteni a leírtkat, a Polgárőrség szép lassan látszat szervezetté válik, akire lehet hivatkozni,ha a lakosság nem érzi magát biztonságban, de valódi hatáskörök hiányában csak rakosgatható klisé a kerület életében. De ennél is nagyobb probléma a kerületi kapitányság tehetetlensége, aminek gondolom létszám hiány is az oka, de amikor épp van ember (lásd legutóbb Madárhegyen tartott akció során), akkor sincs a szabálytalankodókkal szemben büntetés kiszabás. Tényleg elhiszi bárki, hogy a buksi megsimogatása után aztán eskü többet nem lesz szabályszegő az illető, különösen akik még a rendőrök előtt is fel voltak háborodva, hogy Őket meg merték állítani.
Azért mentségünkre, ez messze nem magyar jelenség. Mostanság épp Párizsban lehet látni a rendőrség tehetetlenségét. Több nagyvárosban szó szerint lángokban állnak utcák, törnek, zúznak, gyújtogatnak, üzleteket rabolnak ki “tüntetésnek” álcázva. Állítólag már 40.000 rendőr van az utcán, de nem csillapodik a lázadás. És még mindig vannak, akik bűnözök jogairól beszélnek. Akkor mit várjunk a rendőröktől. Elmebeteg világban élünk, és szerencsénkre Magyarország ebben a tekintetben még nem Európa élmezőnye, de az itteni példák is azt mutatják haladunk ebbe az irányba. Madárhegyen még nem kell tüntetésnek álcázni bűncselekményeket, itt visznek mindent, ami mozdítható enélkül is.
Pintér Sándor statisztikákkal igyekszik bizonygatni, hogy tök jó a helyzet, egyre kevesebb a halálos baleset. Akkor innentől az Árpád hídon történt gyorshajtó áldozatának szülei gondolom nyugodtan alszanak. Mondjuk az RTL hírdójában szerintem minden egyes nap láthatjuk az aktuális baleseteket, és ezeken belül szinte mindig akad halálos áldozat is, ráadásul a híradó nem képezi le az aznapi összes balesetet, de lényeg a statisztika. Az már csak hab a tortán, hogy hány esetben hangzik el a tudósításokban, hogy gyorshajtás az ok, vagy az alkohol és/vagy kábítószer befolyásoltság. Szigorítások a büntetési tételekben nem láthatók, Budapesten pedig most talán üzembe helyeznek 40 új traffipaxot, de ehhez meg kellett halni egy vétlen kerékpárosnak. Szokás szerint a politikusok, politikai pártok, a kormány, a főváros, vagy éppen aktuális önkormányzatok vezetése egymásra mutogat és mindneki a másiknál keresi a hibást. Minek kell még történni, hogy drákói szigorúsággal büntessék a gyorshajtókat, hogy a kábítószernek nem csak az eladása, de annak birtoklása, fogyasztása is súlyos következményekkel járjon.
És vajon minek kell történnie, ahhoz, hogy a polgárőrség végre valódi jogköröket kapjon, ami alapján eljárhat a szabályszegőkkel és főleg a bűnelkövetőkkel szemben… A kérdés természetesen költői, hiszen ha nagyon sok év nem volt elegendő ahhoz, hogy változás történjen, akkor most milyen szándék, akarat állna a változás mögé. Ki tudja, lehet van akiknek még érdeke is, hogy ez a fajta káosz, fejetlenség és tehetetlenség maradjon, mert amíg vagyontárgyainkat, olykor életünket féltve rohangálunk a hatóságokhoz, addig lehet nem foglalkozunk egyéb társadalmi, de minket is érintő problémákkal, amiért pedig számon kellene kérni a politikai elittet jobb és baloldalon is.
