Újbuda beépítésének történetéről jelent meg a cikk a G7.hu oldalon, igaz kissé felületesen
10 min read
Budapest, 2021. július 6. A Kopaszi-gát szomszédságában, a Lágymányosi-öbölben épülõ BudaPart, a fõváros legújabb városnegyedének látképe az épületekkel. Elõtérben a fõváros elsõ szabad vízi strandja az SHO Beach. MTVA/Bizományosi: Róka László *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Panelek, lakóparkok, rozsdaövezetek – így alakult át a 11. kerület egy évtized alatt- jelent meg a cikk a G7.hu oldalon…
A közéleti cikk szerzője Debreczeni Anna, akinek jószándékát nem vitatom, de a leírtak alapjén attól tartok nem itt él, nem ment elég mélyen bele az okok keresésébe, helyette egy-két nyilatkozó véléményére építette a cikket sajnos. A G7 cikke ITT olvasható teljes terjedelmében
Már a cikk címe is kissé félrevezető, mert azt érezteti, hogy a cikkben majd kifejtett túlépítkezés problémája illetve annak gyökerei az utolsó 10 évben jelentkeztek volna, ami nyilvánvaló csúsztatás, sőt egyenesen hazugság. Aki valóban Újbudai és egyben elfogulatlan, az pontosan tudja, hogy Újbuda beépítési boom-ja, az ingatlan és betonlobbi terjeszkedése, és ennek érdekében a politikai és a gazdsági szereplők között hol bizonyítható, hol csak sejthető összefonódásai a Kopaszi Gát projekttel indult, ami jóval 2010 előtt van. Ebből adódóan, ha tényleg szeretné megtalálni, megírni valaki, hogy a panelekből mikor és hogyan indult el a lakóparkok dinamikus fejlesztése, az nem beszélhet nyilvánvalóan csak az utolsó 10 évről.
A cikk szrzője teljesen jogosan feszegeti a rozsdaövezeti beépítések körüli problémákat, rámutat arra, hogy az Önkormányzatnak mennyire beszűkült a mozgástere az ingatlanfejlesztőkkel szemben (és nem csak a kimelt, rozsdaövezeti beruházások tekintetében), de azt már nem említi meg, hogy a legfőbb akadályt jelentő építési engedély kiadásának elvétele az Önkormányzattól 2020-ban törént, már pedig ezt megelőzően is rengeteg lakópark építése zajlott, sőt a jelenleg zajló vagy mostanában befejezett beruházások jelentős részénél is az építési engedélyt még akkor adták ki, amikor az még önkormányzati jogkör volt.
Sajnos arra sem tér ki a cikk, hogy miközben a rozsdaövezeti építkezések tekintetében beleszólási jogokért küzd nagyon helyesen az Önkormányzat, közben viszont folyamatosan a kerület ingatlan vagyonának a kiárusítása zajlik az eddigi és a mostani önkormányzati vezetés alatt is. Ez pedig látványos öngol az Újbuda Megtelt ! szlogen tartalmának, hiszen ha eladunk egy önkormánynzati ingatlant, miközben pontosan tudjuk, hogy az adott ingatlannál, amint magánkézbe kerül már nem lesz lehetősége az Önkormányzatnak érdemben befolyásolni az azon történő ingatlanfejlesztést. Kimondhatjuk Újbuda Önkormányzata, képviselő testülete is hozzájárul Újbuda túlépítéséhez még ha nem is olyan mértékben, mint a roszdaövezeti beruházások (viszont ennek alapvetően az az oka, hogy már nincsenek olyan jelentős kiterjedésű, ingatlanfejlesztésre alkalmas területek az Önkormányzat kezében, mint a kérdéses rozsdaövezeti magántelkek)
Cirka 2 éve több mint egy tucat önormányzati ingatlan eladásának pályázati kiírását fogadta el a képviselő testület, ami óriási tiltakozást váltott ki az Újbudaiakban. Végül az Önkormányzat kénytelen volt visszalépni több ingatlan esetében is az értékesítéstől, de sajnos maradt olyan is, ami nem tudta elkerülni a sorsát, és egyébként teljesen feleslegesen, sőt valójában az adott területen élők érdekeivel ellentétesen értékesítésre került (ilyen volt többek közt az Albertfalvai piac, vagy az Andor utcai elég nagy földterület (8696 m2), ahol helyi vállalkozások béreltek ingatlanokat (mintegy 3267 m2 alapterületen). Itt például úgy született szerződés a területet megvásárlójával, hogy semmilyen kikötés nem szerepelt a szerződésben annak tekintetében, hogy mi építhető ide. Nem véletlen, hogy 2 év után már meg is van az építési engedély egy lakóparkra, az Önkormányzat meg széttárja kezét, hogy nincs lehetősége befolyásolni, hogy mi épül a területen, mert elvették az építési engedély kiadásának a jogát. Viszont az önkormányzati tulajdonban lévő területek eladását senki nem kényszerítette rá az Önkormányzatra. Amit pedig nem adok el, arra építési engedélyt sem tud kiadni a kormány hivatala. A cikkben is nyilatkozó Erhardt Attila alpolgármester előszeretettel szeret arról nyilatkozni, hogy milyen lehetőségeket vettek el tőlük, viszont rendre nem beszél arról miért adnank el területeket, ahol majd ezt követően nem lesz beleszólási lehetőségük az általa említett jogkörök szűkítése miatt. Én ezt finoman szólva is csúsztatásnak tartom a részéről.
de meg volt hirdetve, a
Kakukkhegyi út 17. szám alatt található, 1385/9 helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 1.064 m2 területű “kivett beépítetlen terület” és Budapest XI. kerület, Kakukkhegyi út 15. szám alatt található, 1385/10 helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 940 m2 területű „kivett beépítetlen terület” is.
vagy
Jégcsap utca 18. szám alatt található, 947/3 helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 1.073 m2 területű “kivett beépítetlen terület”
vagy
XI. kerület, Dobogó út 59. szám alatt található, 947/2 helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 1.174 m2 területű “kivett beépítetlen terület”
de még legalább tucatnyi néldát lehetni itt felsorolni, ergo azért rendesen odateszi magét a jelenleg önkormányzat is, hogy az Újbud Megtelt ! választási szlogen jelentőségét veszítse.
A cikkben megjelent két összehasonlító táblázat azt gondolom sokat árul el a probléma gyökereiről:
11. kerületi lakótelepek és a kiépített szolgáltatások
| Lakótelep neve | építés éve | lakások száma | Szolgáltatások |
| Gazdagréti | 1983–1986 | 5500 | Két általános iskola, 600 gyerek részére óvoda, két bölcsőde, egészségügyi létesítmények, közel 3000 nm-es kereskedelmi és szolgáltató hely, római katolikus és református templom |
| Fehérvári úti | 1973-1978 | 4281 | Két iskola, két óvoda, 200 férőhelyes bölcsőde valamint kereskedelmi-szolgáltató létesítmények |
| Lágymányosi | 1955-1964 | 3542 | Iskola, óvoda és bölcsőde |
| Kelenföldi | 1967-1983 | 9387 | Bikás-park, általános iskola, bölcsőde, óvoda, áruház és a Budapesti Művelődési Központ |
| Örmezei | 1974-1984 | 3088 | 505 kiszolgáló létesítmény |
Nagyobb 11. kerületi lakóparkok és a kiépített közszolgáltatások…
| Lak+A11:D14ótelep neve | lakások száma | beruházó | Szolgáltatások | összesen érték | rozsdaövezet ? |
| Budapart | 3000 | Property Market | 5 háziorvosi rendelő (3 felnőtt, 2 gyerek), magán üzemeltetésű óvoda 350 férőhellyel (570 millió Ft), új közpark létesítése és fenntartása 2 hektáron sportpályákkal, játszótérrel (1 milliárd Ft), Mol Bubi állomás (15 millió Ft) | 1,585 millárd forint | igen |
| Budapart | A budai fonódó II villamos nyomvonalának újratervezése, burkolatszélesítés a Budafoki úton, kerékpársáv: 240 millió Ft, 6 db új jelzőlámpás csomópont (705 millió Ft), a beruházás területén közlekedési utak és infrastruktúra: 2,6 milliárd Ft | 3,545 milliárd forint | igen | ||
| Metrodom River | 750 | Metrodom | 50 férőhelyes óvoda önkormányzati üzemeltetésre, családi bölcsöde magán üzemeltetésbe, minimum 20 évre, a Duna-parti sétány zöldfelület fejlesztési koncepciójának tervezése és kivitelezése, 50 millió forint településrendezési hozzájárulás | 50 millió forint + a nem beárazott beruházások | nem |
| Elite park | 750 | Bayer Property (1. ütem: Jákob Ingatlan) | Játszótér kialakítása (20 millió Ft), 40 millió forint településrendezési hozzájárulás, a lakásokat garázzsal értékesítik | 60 millió forint | igen (II. ütem) |
| Budai Bolero és Budai Walzer | 3100 (900 és 2200) | Siskin | nincs szerződés | nem | |
| Tetris Ház | 737 | OTP ingatlan | nincs szerződés | igen | |
| Lake11 | 900 | Atenor | Felnőtt és gyermek háziorvosi rendelő kialakítás önkormányzati üzemeltetésre, magán üzemeltetésű bölcsőde/óvoda 50 férőhellyel, játszótér, fitness-park, pihenő park, kutyafuttató, a Kána-tó revitalizációja mintegy 500 millió Ft értékben és futókör létesítése | 500 millió forint + a nem beárazott beruházások | nem |
Amíg a múlt pontos, addig a jelen kimutatása kissé felületes…
A kerületi infrastruktúrát épp úgy terhelik a lakáscélú ingatlanok, mint az irodaházak, vagy akár a bevásárlóközpontok, van amiben még jobban is, így nem ártana ezt is megemlíteni, ezen belül is pl. a Futureál csoporotot, amely cégcsoprot ingatlanfejlesztéseinek átadásakor, azért előszeretettel mutatkoznak az Önkormánynzat képviselői is.
De lakóprkokban is van nég bőven kerületünkben a felsoroltkon kívül is, és ugyan a címben az szerepel “nagyobb kerületi lakóparkok”, de akkor meg hogyan lehet összehasonlítani a múlt teljeset a jelen kiragadottjaival ? És vajon a “kisebb” lakóparkok összesen hány lakást jelentenek, mennyire jelentős ezek a száma a fenti táblázatban felsoroltakhoz képest ?
Még 2020-ban a Budafoktétény.hu hívta fel a figyelmet arra, hogy…
“Hatalmas, 187 lakásos lakópark épül Kelenvölgyben, a XI. és a XXII. kerület határán, a Hosszúréti-patak és a Kelenvölgyi lovarda mellett, és az Auchan közelében is ott az új lakótelep. Mindez a XI. kerületben, de az új építmények „áldásos hatását” mi, budafokiak fogjuk „élvezni”. A 187 lakás rengeteg új autót jelent. A Tordai úton már most rendszeresek reggelente a dugók, Rózsavölgy egykor kellemes, csöndes utcája – az Ady Endre út – pedig erősen kétséges, hogyan fog elbírni ekkora gépjárműforgalmat.
Az épülő lakópark szomszédságában van a Péterhegyi lakópark, mely főként családi házakból áll, és szűk utcácskákon közelíthető meg. Ezek mellett fognak sorakozni a többszintes tömbök, megszüntetve a környék családi házas jellegét.”
A Metrodom őrmezőn is átadott egy lakóparkot.
A Goodwill Property is több építkezésen van jelen a kerületben (Petzvál, Solt, Temesvár u. összesen, több mint 220 lakás), Újbuda garden (Big George) 360 lakással, Kelenliget-lakópark nem kevés lakással…
Természetesen hiányzik a Kopaszi-gát építkezések már rég befejezett lakásainak száma is. És még lehetne hosszasan sorolni.
Így persze nehéz öszevetni az 1955 és 1986 között épült panel építkezést a cikkben csak az utolsó pár évre illetve a közeljövőre koncentráló jelen lakóparkjaival, bár még ilyen hiányos adatok mellett is látható, hogy a lakásszámok kontra felépítési időszak tekintetében a jelen lakóparkjaiban épülő új lakások dinamikája erőteljesebb.
“A nagy, több száz- vagy ezer lakásos lakóparkok elleni egyik fő érve a civileknek és a várostervezőknek, hogy lakásokat ugyan építenek a beruházók, de a költséges, és profitot nem, vagy nem közvetlenül hozó humán és zöld infrastruktúra megteremtését, azaz bölcsődék, óvodák, rendelők kialakítását, közparkok létesítését már nem tekintik feladatuknak.” – nos ez volt a G7 cikkjének lehigazabb mondata, amivel maximálisan egyetértek.
“Az érintett kerülettel – nem kötelezően – megkötött településrendezési szerződésekben szerepelnek a beruházó és az önkormányzat közötti alku eredményei, amelyben a beruházó vállal bizonyos közcélú fejlesztéseket, cserébe azért, hogy az odaépített lakó- és irodaházak megterhelik a kerület infrastrukturáját.” írja a G7.
De vajon mi az arány az ingatlanfejlesztések tekintetében “a beruházó és az önkormányzat közötti alku” és ahol ez nem jött létre között, mert a G7 táblázata azért azt igyekszik sugallni, hogy a többség esetében sikerült rábírni az ingatlanfejlesztőt az alkura, de ez korántsem biztos, hogy igaz. És persze az is kérdés, hogy arányos fejlesztéseket kapunk ott, ahol van ilyen szerződés, vagy morzsákat, mert általában az adott ingatlan területéhez kötődnek az ilyen bevállalt fejlesztések, miközben az ott élők Újbuda komplex infrastuktúráját használják humán és műszaki értelemben is. Olykor, mint olvasható van pár tíz esetleg százmilliós központi hozzájárulás, de azért a kerületi infrastruktura fejlesztések költségeiben ezek zsebpénz mértékűek. Persze nem kell mindent az ingatlanfejélesztőknek megoldani, de azért az arányokra érdemes odafigyelni. És persze örülünk, hogy kiszolgáltatott helyzetben elér-e egyáltalán valamit az Önkormányzat, de a problémáink megoldása ettől még láthatóan nem történik meg, és Újbuda túlépítése napról napra rosszabb helyzetbe hozza az itt élőket.
Összességében értékelem és örülök a G7 cikkének, de ha több helyit illetve helyi civil szervezetet is megkéreztek volna, akkor árnyaltabb lenne a kép.
