Hosszúrét megvédédére számos eszköz kétezik, amivel a kerület önkormlnyzata élni mtud, erről eddig már írtam, most a helyi népszavazás lehetőségének kérdéskörét jártam körbe.
Hogyan lehet helyi népszavazást kezdeményezni?
Az első lépés a népszavazásra szánt kérdés megfogalmazása. Fontos, hogy a kérdés érthető és konkrét legyen, illetve egyértelmű legyen belőle, hogy a kérdésre adott válaszból fakadóan mit kell tennie az önkormányzatnak: például módosítani a helyi építési szabályzatot bizonyos területek beépítésének tilalmával (erről részletesen lásd: Hogyan kell megfogalmazni a népszavazási kérdést?). A korábbi évek helyi népszavazási kérdéseit meg lehet tekinteni a Nemzeti Választási Iroda honlapján.
A kérdést a Nemzeti Választási Iroda oldaláról letölthető aláírásgyűjtő ív mintapéldányán kell benyújtani személyesen vagy postán a település jegyzőjénél a helyi választási bizottságnak. (A jegyző elérhetőségét az önkormányzat honlapján lehet megtalálni.) Több kérdést is be lehet egyszerre nyújtani, de mindegyiket külön lapon. Több szervezője is lehet egy népszavazási kezdeményezésnek, ilyenkor egyiküket ki kell jelölni hivatalos kapcsolattartónak. Egyesületként is lehet benyújtani kérdést az egyesület tevékenységi körébe tartozó témában (ilyenkor az egyesületet bejegyző iratát is csatolni kell a kérdés mellé).
A helyi választási iroda vezetője öt napon belül megvizsgálja, hogy a formai követelményeknek megfelel-e a kérdés (pl. az aláírásgyűjtő íven nyújtotta-e be a kezdeményező), valamint hogy nem “nyilvánvalóan ellentétes”-e “a helyi népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével”), utána továbbítja a helyi választási bizottságnak.
A helyi választási bizottság megvizsgálja a kérdéseket, és ha megfelelnek a törvényi előírásoknak, hitelesíti őket. A hitelesítés után elkezdődhet az aláírásgyűjtés.
Milyen alapon utasítható el egy népszavazási kezdeményezés?
A kezdeményezés elutasítható formai hiba, illetve a kérdések tartalma miatt is.
Ha valami formailag nem stimmel a benyújtott kérdéssel, 15 napon belül lehet ismételten benyújtani a kérdést.
Probléma lehet, ha
- a kérdést nem az arra jogosult nyújtotta be,
- a kezdeményező hiányosan adta meg az adatait, vagy az egyesület nem csatolta a létesítő okiratát,
- nem a minta-aláírásgyűjtő íven nyújtották be a kérdést, vagy egy íven több kérdés szerepel,
- a kérdés azonos tárgykörbe ütközik.
Az azonos tárgykör azt jelenti, hogy a benyújtott kérdések annyira hasonlók egy már korábban benyújtott kérdéshez, hogy ha mindegyikben lenne népszavazás, és esetleg más irányú lenne az eredmény, akkor nem lehetne tudni, hogy mit kell tennie a képviselő-testületnek. Önmagában a téma azonossága még nem jelent “azonos tárgykört”, a kérdésből fakadó konkrét döntési helyzet az, amivel párhuzamosan egy szintén arra a helyzetre irányuló másik kérdés nem tehető fel.
Érdemes ezért a kérdés benyújtása előtt a helyi (területi) választási bizottságnál tájékozódni arról, hogy aktuálisan milyen népszavazási kérdéseket vizsgálnak, milyen kezdeményezések vannak folyamatban, illetve van-e folyamatban népszavazás.
A formai ellenőrzés után a választási bizottság a kérdések tartalmát ellenőrzi. Arról, hogy milyen tartalmi feltételeknek kell megfelelnie a kérdéseknek, lásd a következő választ.
Milyen kérdéseket lehet népszavazásra bocsátani?
Amelyek a helyi önkormányzat (megyei és fővárosi szinten a közgyűlés) hatáskörébe tartoznak. Ilyen például az óvodák működtetése, csatornázás, helyi tömegközlekedés, közterületek elnevezése, környezetvédelem stb.
Nem tartozik a helyi ökormányzat hatáskörébe, tehát nem lehet népszavazás tárgya:
- miniszteri és kormányrendeletek, törvények, Alaptörvény megváltoztatása (azokkal összhangban lévő kérdések tehetők csak fel);
- egyedi hatósági ügyek (arról, hogy milyen döntést hozzon egy hatóság, például egy építésügyi engedély kiadása) – de például területek beépíthetősége, helyi építési szabályzat módosítása, építési tilalom elrendelése már lehet a népszavazás tárgya.
Bár a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik, de nem lehet népszavazást tárgya (kivételek):
- helyi adók;
- képviselő-testület feloszlatása vagy a képviselő-testület személyi, szervezeti döntései;
- költségvetés (az önkormányzat mire és mennyit költsön, elfogadja-e a költségvetést vagy a zárszámadást stb. A költségvetés részleteinek nyilvánosságra hozatala, a helyi közösségnek a költségvetés elkészítésébe történő bevonása már lehet a kérdés tárgya.)
A kérdés nem sértheti mások alapvető jogait és nem tartalmazhat „szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést”.
A népszavazási kérdéseknek egyértelműnek kell lenniük, amely kétféle elvárást foglal magában:
– értse a kérdést a választópolgár (tehát arra egyértelműen igennel vagy nemmel tudjon válaszolni),
– értse a képviselő-testület a választópolgárok kérdésre adott válaszából, hogy mit kell tennie, milyen kötelezettsége keletkezik sikeres népszavazás esetén (tehát kell-e jogszabályt alkotnia, módosítania, kell-e jogszabályt hatályon kívül helyeznie, és ha igen, melyiket.)
Mind a választópolgár, mind a képviselő-testület számára egyértelmű pl. egy olyan kérdés, amely egy meghatározott önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésésre irányul. Egyik félnek sem egyértelmű azonban egy olyan kérdés, mely homályos fogalmakat vagy célokat tartalmaz (pl. “Egyetért-e Ön azzal, hogy X város önkormányzata reformálja meg az iskolai étkeztetést?”), vagy a kérdés vagylagos (pl. “Egyetért-e Ön azzal, hogy X város önkormányzata növelje meg 10 fővel az óvoda befogadóképességét vagy létesítsen új buszmegállót a rendelő előtt?”) Egyértelműnek bizonyult 2006-ban Tokodon az a kérdés, hogy “Akarja-e, hogy Nyergesújfalu területén, Tokod környezetében cementgyár épüljön?”. (A megvalósult helyi népszavazások listája jó kiindulópontot adhat annak eldöntéséhez, hogy egy kérdés vajon valószínűen hitelesíthető-e.)
Olyan kérdést sem lehet feltenni, amelyről az elmúlt egy évben volt népszavazás vagy épp folyamatban van egy népszavazási kezdeményezés. Ha benyújtottak egy “azonos tárgykörű” kérdést hitelesítésre, azzal egyező tartalmút nem lehet benyújtani addig, amíg a már korábban benyújtott kérdés sorsa nem rendeződik. Erről részletesen lásd az előző kérdést.
Mennyi ideig tart a kérdések hitelesítése, és mit tehetek, ha nem hitelesítik a kérdéseket?
A formai követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére (öt nap) után a helyi választási bizottságnak a kérdés benyújtásától számított 30. napig van ideje hitelesíteni a kérdés(eke)t. Azt vizsgálják, hogy
- egyértelmű-e a kérdés: érthető-e a lakosság számára és értelmezhető-e az önkormányzat számára, hogy hogyan kell végrehajtania az eredményt;
- a képviselő-testület hatáskörébe tartozik-e;
- nem tartozik-e tiltott tárgykörbe (helyi adó, képviselőtestület feloszlatása, képviselő-testület személyi és szervezeti kérdései, költségvetés, zárszámadás),
- az Alaptörvénnyel összhangban van-e.
Ha hitelesíti a kérdést a választási bizottság, akkor átadja a kezdeményezőnek a hitelesített aláírásgyűjtő ívet, és elkezdődhet az aláírásgyűjtés (ennek szabályairól lásd a második fejezetet).
Ha nem hitelesítik a kérdést, a döntést 15 napon belül meg lehet támadni a bíróságon. A népszavazáshoz való jog alapvető jog, ezért nem lehet egy népszavazási kezdeményezést önkényesen elfojtani. Így ha a feltett kérdés valójában egyértelmű, a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik, és nem sérti az Alaptörvényt, akkor érdemes bíróság előtt megtámadni a hitelesítési döntést a népszavazáshoz való jogra hivatkozással.
Mennyi időbe telik, amíg a népszavazási kérdésemből népszavazás lesz?
Ez sok tényezőtől függ, például a település méretétől is, de mindenképpen hónapokig tart, mire egy kezdeményezésből népszavazás lehet. Ha minden határidőt maximálisan kihasználnak, akkor 276 napba is beletelhet, mire egy helyi népszavazást meg lehet tartani. Ez az akadályozó akadályozó faktorok nélküli számítás (ha jogorvoslatot kérnek, akkor még tovább növekszik ez az időtartam).
Az alábbi határidőkkel kell számolni:
- kérdés hitelesítése a helyi (vagy területi) választási bizottság által 30 napon belül
- A helyi (vagy területi) választási bizottság döntésének nyilvánosságra hozatala 8 napon belül
- jogorvoslati határidő a határozat közzététele után 15 napon belül (ezt mindenképpen ki kell várni, akkor is, ha senki nem nyújt be jogorvoslatot a kérdéssel szemben)
- hitelesítés, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának záradékolása: 5 napon belül a jogorvoslati határidő letelte után
- aláírásgyűjtés: a záradékolástól 30 napig (hamarabb is befejezhető)
- aláírások ellenőrzése: az aláírásgyűjtő ívek benyújtásától számítva 45 napon belül
- jogorvoslat benyújtása az ellenőrzés eredménye ellen: 5 napon belül ((ezt mindenképpen ki kell várni, akkor is, ha senki nem nyújt be jogorvoslatot)
- polgármester tájékoztatása: az aláírások ellenőrzésének eredményéről szóló határozat jogerőre emelkedése után 8 napon belül
- polgármester bejelenti az eredményt: a következő képviselő-testületi ülésen
- népszavazás elrendelése: a polgármester bejelentését követő 30 napon belül
- jogorvoslat az elrendelés ellen: 15 napon belül (ezt mindenképpen ki kell várni, akkor is, ha senki nem nyújt be jogorvoslatot)
- népszavazás kitűzése: az elrendelés jogerőre emelkedése utáni 15 napon belül
- népszavazás megtartása: a kitűzés napjától számított 50-70. napra
Bár a fenti határidők nagyon hosszúnak tűnnek, a hosszabb határidőket, pl. a kérdés hitelesítésére rendelkezésre álló 30 napot, az aláírások ellenőrzésére rendelkezésre álló 45 napot, vagy a népszavazás elrendelésére rendelkezésre álló 30 napot nem feltétlenül használják ki az illetékesek, ilyenkor ezek jelentősen csökkenhetnek. Egy kisebb településen például nem feltétlenül szükséges 45 nap az aláírások ellenőrzésére.
Kitől lehet aláírásokat gyűjteni és hány aláírásra van szükség?
A településen lakóhellyel vagy (legalább 30 napja bejelentett) tartózkodási hellyel rendelkező személyek aláírása számít. Érdemes valamivel többet gyűjteni a meghatározott számnál, mert az elírt vagy hiányos adatokkal leadott aláírás nem számít érvényesnek és azokat utólag nem is lehet javítani. Az aláírásgyűjtéskor az adatvédelemre figyelni kell, és aalá kell íratni az adatvédelmi hozzájáruló nyilatkozatot is, amihez mintát itt találsz.
Minden településen önkormányzati rendelet szabályozza, hány aláírás kell a népszavazás kezdeményezéséhez. Minden helyi önkormányzat köteles meghatározni a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírások számát (százalékosan). Ez a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkezők minimum 10%-a, maximum 25%-a lehet. (Ez pratikusan azokat a polgárokat jelenti, akiknek van lakó- vagy tartózkodási helyük a településen).
Az önkormányzat SZMSZ-e általában tartalmazza, illetve a helyi választási iroda (jegyző) is tud tájékoztatni arról, hogy pontosan hány aláírásra van szükség. Ez közérdekű adat, tehát nem tagadhatják meg a kiadását. (Ha egy helyi önkormányzat mégsem rendelkezne erről, akkor értesítheted a megyei kormányhivatalt, hogy az önkormányzat törvényellenesen nem alkotott rendeletet a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírások számáról.)
Milyen formában kell gyűjteni az aláírásokat? Milyen szabályok vonatkoznak az aláírásgyűjtő ívekre?
Az aláírásokat a helyi választási iroda által hitelesített és záradékolt mintaív másolataira lehet gyűjteni. (Az ívről szabadon készíthető másolat, az beszkennelhető, terjeszthető pl. honlapra feltölthető, onnan letölthető, bárki által nyomtatható.) Bővebb információt az aláírágyűjtés szabályairól az külön tájékoztatónkban olvashatsz a TASZ Oldalán.
Ki, hol és hogyan gyűjthet aláírásokat?
Bárki gyűjthet aktivistaként ajánlásokat. Ezt azonban csak a polgárok zaklatása nélkül lehet megtenni.
Közterületen szabadon gyűjthetsz aláírásokat, ha négy négyzetméternél nagyobb helyet nem foglalsz el, és nem akadályozol másokat. Írásbeli engedéllyel a közforgalom számára nyitva álló magánterületen (például egy nagyáruház parkolójában) is lehet gyűjteni az aláírásokat. Az alábbi helyeken azonban nem lehet aláírásokat gyűjteni:
- az aláírásgyűjtő munkahelyén vagy azon a munkahelyen, ahol az aláírásra felkért polgár dolgozik,
- a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban lévő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben, (például egy szolgálatban lévő rendőrtől),
- tömegközlekedési eszközön (buszon, vonaton stb.),
- állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati hivatalokban,
- felsőoktatási és köznevelési intézményekben (iskolában, egyetemen stb.),
- egészségügyi szolgáltató helyiségében (rendelőben, kórházban, fogorvosnál stb.).
Fontos, hogy az aláírásáért tilos bármilyen előnyt adni vagy ígérni, és ilyet kérni sem lehet az aláírásért cserébe. A gyűjtőknek el kell fogadniuk, ha valaki nem akarja aláírni az ívet, hiszen erre senkit nem lehet kényszeríteni.
Oda kell figyelni az adatvédelemre is, ezért az aktivistákkal, önkéntesekkel alá kell íratni egy nyilatkozatot, melyben vállalják, hogy 1. az adatokat harmadik személynek nem adják tovább; 2. az adatokat nem használják fel más célra; 3. az aláírásgyűjtő íveket visszajuttatják a szervezőhöz vagy jegyzőkönybe foglalva megsemmisítik őket a gyűjtés vége előtt, és a jegyzőkönyvet eljuttatják a szervezőhöz.
Hova, kinek kell benyújtani az aláírásokat?
Ha összegyűlt a megfelelő számú aláírás, az illetékes választási bizottságnál kell leadni az íveket. Fontos, hogy minden aláírásgyűjtő ívet vissza kell juttatni a választási irodának. Azokat pedig meg kell semmisíteni, amely üresek, vagy hibás adatok miatt a szervező nem adná le őket. Adatvédelmi okok miatt a megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt is benyújtani.
Az adatvédelemmel kapcsolatos további információkat megtalálod az aláírásgyűjtésről szóló tájékoztatónkban.
Ha megvan a kellő mennyiségű aláírás, a jegyző tájékoztatja a polgármestert, aki a következő testületi ülésen bejelenti a kezdeményezést. Az önkormányzat 30 napon belül elrendeli a népszavazást, a helyi választási bizottság 50-70 nap belülre kitűzi az időpontot.
A sikeres népszavazásnak két feltétele van: az érvényesség és az eredményesség. Mindkettőnek kell ahhoz, hogy a népszavazás eredménye kötelező legyen.
A népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott. Pl. ha csak a lakosok 40%-a jelenik meg, akkor hiába 80% szavaz igennel, a népszavazás sikertelen, mert érvénytelen.
A népszavazás akkor eredményes, ha az érvényes szavazatok több mint fele ugyanúgy válaszolja meg a feltett kérdést. Tehát ha pont ugyanannyian szavaznak igennel és nemmel, a népszavazás sikertelen, mert eredménytelen – még akkor is, ha egyébként érvényes (mert a helyiek több mint 50%-a elment).
A népszavazás tehát akkor sikeres, ha érvényes és eredményes, vagyis a szavazásra jogosultak 50%-a + 1 ember érvényesen szavazott, és az érvényesen szavazók közül 50%+1 ember egy irányba szavazott.
Ha valamilyen tevőleges kötelezettsége keletkezik az eredményből az önkormányzatnak, akkor száznyolcvan napon belül kell megalkotnia az arról szóló rendeletet/ határozatot. A népszavazás eredménye pedig egy évig köti az önkormányzati képviselő-testületet (a népszavazás napjától, vagy ha rendeletet kell alkotnia, a rendeletalkotás napjától). Ezután a képviselő-testület “felülírhatja” a népszavazás következményeit új határozattal, rendelettel, illetve új népszavazást is lehet tartani a kérdésben.
Mi történik, ha csak a választásra jogosultak fele (vagy kevesebb) vesz részt a helyi népszavazáson?
Ilyenkor nem érvényes a népszavazás, és jogilag nem kötelező az önkormányzatra az eredménye. Ugyanakkor az érvényességi küszöböt el nem érő, de egyértelmű akaratnyilvánítást kifejező népszavazásoknak is döntő hatása lehet. Mind Tatán az Öreg-tó védelmében, mind Pilismaróton a Dunakanyar védelmében rendezett népszavazáson pár százalékkal kevesebben vettek részt, mint ahogy az érvényességi küszöbhöz kellett volna, de mivel a résztvevők elsöprő többségben egy irányban fejezték ki akaratukat, az önkormányzat elfogadta a döntésüket.
Források:
a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény
