Újbuda Önkormányzata semmibe veszi 5000 aláíró akaratát és Az ingatlanfejlesztő érdekeit képviseli

2024 július 31-én 11-kor Újbuda Önkormányzata rendkivüli ülést tart aminek első pontja a Hosszúrét beépítési szándékát érintő KÉSZ5 módosítása a NER-es Bayer Construct cég érdeke mentén.

Íme a beterjesztés  teljes szövege, hogy mindenki számára egyértelmű legyen kinek segít ezzel Önkormányzatunk, az ott élőknek vagy a Bayer Constructnak:

Szerkesztői lábjegyzet

• a Gazdasági Bizottság június 19-i ülésé zárt ülés volt, így az érintett civilek nem vehettek részt rajta, véleményüket sem fejthették ki. Ebből adódóan az arról készült jegyzőkönyv sem nyilvános. ( …partnerségi egyeztetés keretében érkezett észrevételekre adott válaszokat a Gazdasági Bizottság ), na de mégis milyen válaszokat adott, ha ezeket nem tették nyilvánossá ???  Na ennyit a demokratikus működésről Újbudán. És ennek a bizottságnak az elnöke az a Lados Tamás, aki lelkesen szelfizgetett a választások előtt arról, hogy két képviselő társával együtt megvédik Hosszúrétet, és ennek érdekében tárgyalnak Karácsony Gergellyel is.
• Pontosan az ilyen titkos, fejünk fölött létrehozott ülések és döntések elkerülése érdekében a Védegylet Civil Egyesület bejelentkezett az Önkormányzatnál ügyfélként Hosszúrét beépítése ügyében, amit az Önkormányzat mondvacsinált indokkal elutasított. Sokat mond arról, hogyan tesznek civil ellenes lépéseket az Önkormányzatnál, hogy a Védegyletnek június 17-én délben küldte meg az elutasító végzést a kerület jegyzője, azaz pontosan az ominózus gazdasági bizottsági ülés előtt 1,5 nappal, mert ügyfélként a zárt ülésen is rész vehetett volna a civil egyesület.

Íme a válasz, hogy milyn alapon utasította el Újbuda Önkormányzata az Ügyfél minősítést a Védegylet tekintetében.

Akkor adnék némi választ a Civil Szervezet Ügyfélként való bejelentkezési jogairól:

“A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás alapvető szabályait, határait megvonó jogszabály, – a hatályba lépése óta többször módosult – 2004. évi Ket. lehetőséget biztosít bizonyos, jól körülhatárolható feltételek mellett az egyesülési jog által létrejött társadalmi szervezeteknek arra, hogy ügyfélként részt vehessenek, és ezáltal alakíthassák egy közigazgatási hatósági eljárás menetét.

A Ket. egyik sarokköve, hogy az ügyben érdekelt szereplők milyen jogokkal és kötelezettségekkel vehetnek részt az eljárásban, kik válhatnak fontos jogi és stratégiai helyzetet jelentő ügyféllé. Az eljárásba kerülő szokásos ügyfelek – tehát azon személyek vagy szervezetek, akiknek jogát, jogos érdekét érintő ügyről van szó, vagy akikkel a hatóság ellenőrzés vagy nyilvántartás útján kerül kapcsolatba, valamint az egyes beruházások hatásterületén található ingatlanok jogosultjai és a feladatkörük okán érdekelt hatóságok – mellett ugyanis civil szervezetek is részt vehetnek az eljárásban ügyfélként vagy az ügyféli jogok egy részének élvezőjeként. Ehhez azonban szükség van arra, hogy egy ágazati jogszabály lehetővé tegye, hogy ezen – jellemzően alapjog-védelemmel vagy közérdek érvényre juttatásával foglalkozó – szervezetek ügyfelekké válhassanak. Jogszabályi kijelölés nélkül is megilleti a szervezeteket a nyilatkozattételi jog, ha a fenti tevékenységgel foglalkoznak, bár ezen nyilatkozat nem köti azt a hatóságot, amely az ügyben eljár. A Ket. ezzel le is zárja a civil szervezetekre vonatkozó különleges szabályozást, az igazi kérdés azonban ott van, hogy mely területeken biztosított a szervezetek tényleges részvétele az eljárásokban és a szervezetek miként élnek e jogaikkal.

Az egyes ügyféli jogosultságokat létrehozó ágazati jogszabályok közül kiemelkedik a 1995. évi környezetvédelmi törvény, mely a környezetvédelmi érdekérvényesítéssel foglalkozó szervezetek részére biztosít beleszólást a környezetvédelmi terület hatósági eljárásaiba. Nem csoda, hogy ez a törvény jeleníti meg először a civil szervezetek ügyféli jogállását hazai jogterületen, hiszen az 1960-70-es években kibontakozó globális környezetvédelmi mozgalom vívmányai hamar átültetésre kerültek a magyar joganyagba. Már 1977-ben, egy törvényerejű rendelet létrehozta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, melyet a környezetvédelmi tárca jogelődjének tekinthetünk, s pár évre rá megalakultak az ágazatot ellenőrző felügyelőségek is, s a környezeti ügyekben információk hozzáférhetőségét, a nyilvánosság bevonását és a jogorvoslati lehetőségek biztosítását szorgalmazó 1998. évi Aarhusi Egyezmény vezérfonala is már előzetesen megmutatkozott e területen. Mi sem bizonyítja jobban a terület dominanciáját a civil szervezetek eljárási részvétele során, minthogy napjainkban is a hatósági eljárásba bocsátkozó szervezetek döntő többsége környezetvédelmi érdekvédelemmel foglalkozik főprofilként.

Az 1990-es évek második felében sorra jelentek meg más ágazatok hasonló jellegű szabályozásai, amelyek hol fellépési lehetőséget (az 1996. évi természetvédelmi törvény csak jelzési, fellépési és intézkedés kérésére irányuló, valamint perindítási lehetőséget említ), hol pedig ügyféli jogokat említettek (1997. évi fogyasztóvédelmi törvény). Kisebb megtorpanás után a 2000-es évek második felében a kereskedelmi érdekképviseleti szervezetek [2005. évi CLXIV. törvény 8. § (1)], a betegjogi szervezetek [2006. évi XCVIII. tv. 18/A. § (3)] és nemdohányzók védelmét ellátó szervezetek ügyféli jogállása is körvonalazásra került.

Az ügyféli jogok tartalmát tekintve a civil szervezeteket legjobban az iratbetekintési-, nyilatkozattételi- és jogorvoslathoz való jog érinti. Kétségtelen azonban, hogy a civil szervezetek számára a fent említett jogosultságok közül az első, az információkhoz való hozzáférés a legjobban működő, míg a jogorvoslati jog a leggyengébb gyakorlat a hazai körülmények között. “

Fentiek alapján meggyőződésem, hogy jogtalan volt a Védegylet elutasítása Ügyfélként, hiszen egyértelműen természetvédelmet érintett az ügy. De mindegy is, az azt gondolom pontosan látszik, hogy az elutasítás egyetlen oka az volt, hogy ne vehessen részt az egyesület a gazdasági bizottság zárt ülésen, ne szivároghasson ki, ott miről egyeztettek, és lásd a testületi ülés előtt 1,5 nappal tudjuk csak meg, hogy mi készül Hosszúréten élők, az 5000 aláíró érdekeivek szemben.

Újbuda Önkormányzata tehát semmibe vette 5000 aláíró akaratát és az ingatlanfejlesztő érdekeit képviseli inkább…

de van itt még másis…

Bár felvetettük és kérdeztük, hogy miért jó az itt élőknek, ha kiveszi az Önmormányzat a KÉSZ5-ből a maximum 50%-os lakóingatlan beépítési rendelkezést. Senki nem mutatta ki, számokkal nem támasztotta alá, hogy az ingatlan területének 50%-os beépítettsége 1,4 szintterületi mutatóval  nagyobb lakóingatan jellegű beépítést eredményez NM arányosan, vagy az 50%-os rész törlése 1,25 -ös szint esetében lesz ez több. A megfogalmazás rendkívül furmányos:

• “az ingatlanok beépítési intenzitása csökken, a szintterületi mutató a hatályos KÉSZ-ben foglalt 1,4-es érték helyett 1,25-re módosul, ezáltal az épületek össz-szintterületemintegy 3700 m2-rel kisebb lesz,” 

Hát persze de ez a teljes területre vonatkoztatott összehasonlítás, azaz az 50% KORLÁT NINCS FIGYELEMBE VÉVE az első esetnél. Mer persze a másik felében még lehetne irodaház és annak sem örülnénk, de jelenlég az iroda paic telített, nem tudják értékesíteni a jelenleg meglévőket sem, így a Bayern Constructnak nem éri meg irodaházat épteni. Ezért volt fontos a számára kivetetni az 50%-os korlátott, amihez kifutófiúként asszisztált az Önkormányzat.

De az se semmi, ahogy a Főváros tulajdonában lévő telket jelölik meg a lakópark szolgáltató területeként, ahol majd kereskdelmi és egyéb egységek épülhetnek, miközben a Főváros azt nyilatkozta a személyes meghallgatásunk alkalmával, hogy Ők nem tudnak arról, hogy ezt a területet be akaná bárki építeni, amit nem is tehet az engedélyük nélkül, ők pedig nem tudnak ilyen enegdélyről.

“Mindezen túlmenően a KÉSZ módosítási javaslat pontosítja a Lépés utca – Hosszúréti út –Szőlőlugas u. által határolt tömb északi oldalán lévő fővárosi tulajdonú ingatlanbeépíthetőségét.”  Ez a /6-os ingatlan, ami a Főváros tulajdona és jelenleg nem folyik tárgyalás szerintük ennek eladásáról.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy az több ezer aláírással alátámasztott petíciót beadtuk a Polgármesternek, Újbuda jegyzőjének, a Környezetvédelmi osztály vezetőjének és Újbuda főépítészének, és egyikük sem válaszolt, pedig már jócskán túl vagyunk a törvényben előírt 15+15 napon.

Gondolta volna bárki, hogy egy NER-es cég Újbuda ingatlanfejlesztési ügyleteit (mert nem Hosszúrét az egyetlen) az ellenzéki összefogás vezette Önkormányzat fogja teljes mértékben segíteni 🙂 Persze manapság semmin nem szabad meglepődni, mert politikusok szintjén az igazmondás, és a választók érdekeinek a képviselete maxmum marketing szöveg szintjén értelmezhető.

Marad a kérdés ezek után milyen válaszlépéseket és demonstrációkat terveznek a helyiek, mert annyiban nem fogják hagyni és már jelentős civil szervezetek is jelezték, hogy a Hosszúréte és környékén élők mellé állnak, akár jogi segítséggel, és pénzzel is ebben az ügyben.

Share on Facebook

Tweet

Follow us