Toklászt termő “Gaztenger” vagy “Méhlegelő” ? Ez a kérdés Madárhegyen

Madárhegy utolsó egybefüggő zöld területe az Angyalka utca végén (a László atya féle templom alatt), egy nagyon szépen karbantartott játszótér mellett kezdődik.

Nagyon be sem kell mutatni az itt élőknek, hiszen gyermekként sokan jártunk ide bandázni, a kutyásoknak is kedvelt sétáló helye, és Gazdagrét és környékén élőknek pedig kedvenc kirándulóhelye, piknikezője.

Azért az örömbe sajnos üröm is vegyül, mert kaszálás hiányában Gaztengeren keresztül vezet az út, eszméletlen mennyiségű toklászon kell átvágni magát most annak aki itt szeretné élvezni a nyár melegét. Természetes lehet a kérdés, miért nem kaszálják a területet ? Szokás szerint az egyik ok, hogy ez Fővárosi terület, ami beékelődött Újbudába, hogy miért azt a jóisten nem tudja. Na de ha már Főváros, akkor ők is kaszálhatnának olykor, vagy nem ? Hát inkább nem, mert a Főváros “Főméhésze” akarom mondani főépítésze méhlegelőnek nyilvánította ezt a területet állítólag 3 éve.

Azért kerestem egy nem túl régi fotót a helyszínről (2022 április), és akkor érdekes módon gaztengernek nyoma nem volt, egy éve ez még nem méhlegelő látszatát nyújtotta, hanem gondosan karbantartott kirándulóhelyét..

A képen az első fa mögött látható egy pici kis “híd” amin át lehet menni a vízelvezető csatorna felett. A lentebbi videoriport egész pontosan ott készült, és a videofelvételből is látszik, hogy mi lett abból, amit most a képen láthatunk. De ne nekem higgyen bárki is, érdemes lesétálni és összehasonlítani amit ezen a képen látunk azzal, amit mondjuk ma látnánk a Kemenesi cukrászdától pár méterre.

Drukkoltam, hogy a riport alatt legalább egy árva méhecskét lássak a területen, de ez nem sikerült, persze milyen méh az, aki a toklászt akarja beporozni ? Akikkel beszéltem ők sem láttak még méheket a területen, de hát a Főméhész csak jobban tudja ?

Egyébként a méhlegelő tábla valóban kikerült, csak nem ide, hanem az angyalka utca másik oldalára, és  táblán semmilyen kopás, vagy megfáradt apró lények ütközésének nyomai nem láthatók, ergo ez se túl rég kerülhetett ki, 3 éve biztos nem.

Íme a most készült fotó a méhlegelő táblával:

és íme egy évvel ezelőtti kép a Google map segítségével ugyanitt:

Nos hol is van a méhlegelő tábla 2022 áprilisában, ami pedig a Főváros szerint 3 éve méhlegelő ? És a kérdéses terület ráadásul az utca másik oldalán és lentebb van, így egy ilyen táblából aligha gondolhatja bárki is, hogy egy innen távolabb eső részre is vonatkozik a tábla.

Nekem van egy olyan sanda gyanúk, hogy a Főváros pénz hiányában elkezdett legyártani és szétszórni méhlegelő táblákat, hogy mentesüljenek a rendszeres kaszálás költségeitől.

Keller Zsolt a helyiek önkormányzati képviselője hiába kérte Budapest főépítészétól, hogy közvetlenül a játszótér mellett és a házaktól 8-10 méterre lévő területet nem feltétlen kellene méhlegelőnek kinevezni, és erre hivatkozva nem kaszálni, Zsolt megfogalmazásával lepattant a kérésével együtt. 🙂

Természetesen sem a képviselő, sem én nem vagyunk a méhlegelők ellen, de hogy ezeket hol hozzuk létre az már egy másik kérdés.

Íme a Keller Zsolttal elkészült riport, amiből többet is megtudhatunk arról, hogy gaztenger vagy méhlegelő ez a hely:-)

Sajnos amellett sem mehetek el szó nélkül, hogy a főváros területétől felfele az Angyalka utcai templom irányában az egyházhoz tartozó terület sem mondható éppen gondozottnak, az Angyalka utcai járdának már vannak olyan szakaszai, ahol csak ösvény maradt a járdából a kétoldalról burjánzó és behajló gazoktól. A hitélet mellett jógazda módjára nem lenne haszontalan, ha a hívők illetve az egyház munkatársai kaszát ragadnának egy csendes, egyébként eseménytelen hétvégén. Remélem vannak köztünk rendes, gondos, dolgos angyalok, akiknek szemet szúr a gaz, ha csak nem az is méhlegelő. Ha igen, akkor az már egyházi méhlegelő, itt a Főváros önmagától nem jelölhet  ki ilyen területet.

Végül íme néhány ott élő véleménye a cikkben leírtakról, nevük említése nélkül, de adott közösségi oldalról beemelve, így ott láthatóak ezek a hozzászólások.

“A környéken millió harsfa található, a méhek most ott dolgoznak, be se teszik a lábuk az említett gazos területre. A területre, ami teljesen használhatatlan bárkinek is. Még tavasszal a réten keresztül jártunk ovódaba, találkoztunk kutyásokkal, sétáló nyugdíjasokkal, hihetetlen társadalmi élet volt itt. Volt. Lassan két hónapja semmi. A Közösség eltűnt. A gyerekkel a forró betonon az autókat kerülgetve sétálunk. Egy ritka és értékes terület veszett oda. Beérett a cseresznyefa, de senki nem járt oda leszedni. Idén nem csináltunk bodzaszörpöt, mert nem tudtunk bemenni érte. És még sorolhatnám, mennyi mindent veszített a környék.”

“Sem méhész, sem kertész nem vagyok, de foglalkoztat a méhlegelők és méhek kérdése egy ideje és rendszeresen faggatom méhész barátaimat ezzel kapcsolatban. Kicsit kapcsolódik környezetvédő szakmámhoz is. Ahhoz viszont nem kell nagy kompetencia, hogy valaki tudja, hogy egy méhlegegelőhöz mézelő virágú növények kellenek és azok nem nőnek egyszer csak a semmiből ott, ahol kiraknak egy táblát. Ha kijelölnek erre egy területet, akkor gondoskodni kell méhcsalogató növényekről, amik egymást követően virágoznak tavasztól késő őszig, amíg a méhek aktívak és fontos szempont, hogy az adott környezethez illően legyenek összeállítva, endemikus, régóta honos vagy legjobb esetben őshonos fajtákból. Ilyen terület kialakítása előtt, hogy a kívánatos lágyszárúakat ne nyomja el a gaz, amíg megerősödnek, elterjednek, le kell tisztítani a felső talajréteget. Megfelelő gondoskodással hamar egy rendkívül csinos, virágos, természetes területté tudna válni, mint egy tanösvény. Ha a Főv.Önkormányzat valódi szándéka, hogy a dolog könnyebbik végét fogja meg, talán a kaszálással mégis jobban járna! “

Én pedig a riport után nem győztem kiszedni a toklászt a zoknimból 🙂

Share on Facebook

Tweet

Follow us