Újbuda Önkormányzata 1,5 év alatt harmadszor kutatja a köz véleményét

Úgy tűnik Önkormányzatunk nagyon szeretné tudni, hogyan gondolkozunk a kerületről és leginkább az Önkormányzat munkájáról.

A napokban harmadszor rendelt meg közvélemény kutatást Önkormányzatunk, (elsőként  2022 február-márciusában, majd 2023 májusában és most 2023 októberében) ami azt sejteti, hogy nem volt elégedet a kerület vezetése maradéktalanul az első, majd a második kutatás eredményeivel, és ezt erősíti, hogy le is cserélták a Target, majd Zavech Research céget mostanra a Mediánra.

A mostani legfrissebb 2023 októberi kutatás eredményeihez, ami 1000 fős mintavétellel készült az Újbuda.hu Oldalon bárki hozzáférhet ITT  (medián)

A 2022 február-márciusi felmérést pedig ITT lehet megtekinteni (1500-as mintavétel volt), igaz anno az Önkormányzat a kutatásnak csak az első felét hozta nyilvánosságra, mivel a második felében többek közt a helyi politikusok ismertségét, elfogadottságát, munkájukkal való elégedettséget mérték, és olyan gyatra eredmények születtek, hogy azt inkább szerették volna titokban tartani a lakosság előtt, csak a Lokálpatrióta ezt a második anyagot is megkapta és fontosabb részeit nyilvánosságra hozta. (Target)

A 2023 májusi felmérés is gondolom fent van valahol az Újbuda felületén (Zavech Reserch), de én ezt most nem leltem fel, viszont anno a teljes anyagot lementettem, így most mindhárom kutatás teljes anyaga, kiértékelése a rendelkezésemre állt.

A mintavétel nem volt túlzottan magas egyik esetben sem, de mindhárom közvélemény kutató reprezentatívnak nevezte a felmérését, ami “hűen” tükrözi Újbuda lakosságának véleményét. Mondjuk ehhez képest azokban a kérdésekben, amelyek mindhárom anyagban szerepeltek, hét elég rendesen eltérő vélemények alakultak ki, mintha Újbuda lakossága 1,5 év alatt szignifikáns változásokon ment volna keresztül. Vagy egyszerűen ennyit érnek a közvélemény kutatások. Ember legyen a talpán, aki időt, energiát szán mindhárom kutatás anyagának áttekintésére és ebből következtetések levonására.

Ez a cikk nem lett rövid, de mielőtt valaki zsigerből azt kiabálja kinek van erre ennyi ideje, azoknak azért jelzem, hogy az első kutatás 138 oldalas, a második 99 oldal, a harmadik pedig 52 oldal. Persze lehet azt mondani képviselői, politikusi vagy akár civil részről, hogy a fene sem fog ennyit elolvasni, de akkor meg hogyan vonunk le következtetéseket a felmérésekből ? Ha meg nem vonnunk le, akkor mi a fenének rendeltük meg összesen cirka 15 Millió forintért ?

Nézzük is meg azokat a témaköröket, amelyek folyamatosan visszaköszönnek mindhárom kutatás anyagában:

Az összehasonlítás egyszerűsítése érdekében a 2022 februári mindig az “A”-val lesz jelölve, a 2023 májusi “B”-vel, a 2023 októberi pedig “C”-vel. Az hogy az első után több mint egy évig vártunk a másodikra, míg a második után már alig 4-5 hónapot a harmadikra, az szerintem egyértelműen a 2024 tavaszi önkormányzati választás közelségének tudható be 🙂

Déli körvasút vagy ismertebb nevén a Hamzsabégi sétány ügye

Azok aránya a tejes kerületre vetítve, akik hallottak a vitáról.

• A 75%
• B 46%
• C 63 %

Nos ha csak a három számot összevetjük, akkor azt mondhatjuk ez olyan hektikusságot mutat, hogy nehéz megmondani melyik kutatást kellene tényleg valósnak és reprezentatívnak tekinteni. Ráadásul 2023 májusában már az Önkormányzat is beszállt a perbe, sőt ha jól emlékszem nagyjából akkor dőlt el, hogy a második pert is megnyerték  a helyi civilek, immáron nem egyedül, hanem Újbuda Önkormányzatával bizonyos értelemben közösen, míg bizonyos értelemben meg külön-külön. Az év elején ezt az Önkormányzat saját média felületein elég rendesen promotálta is, így igazából a  B esetében kellett volna a legmagasabbnak lenni az ismertség arányának.

A legfrissebb kutatás ezt a kerület nyolc nagyobb egységén külön is mérte (Lágymányos, Szentimreváros, Kelenvölgy, Sasad, Kelenföld, Őrmező, Albertfalva, Gazdagrét) ez a sorrend egyben erősorrend is az érdeklődés szintjén. Jó lett volna ezt is összevetni az előzőekkel, de sajnos a második felmérésnél mindössze 4 kerületrészt mértek (Belső Újbuda, Alsó Újbuda, Hegyvidék, Külső Újbuda), és akkoriban hiába kérdeztem önkormányzati képviselőket is, a HEGYVIDÉKEN KÍVÜL A MÁSIK 3 ESETÉBEN SENKI NEM TUDTA EGYÉRTELMŰEN MEGHATÁROZNI HOGY MELY TERÜLETEKET, MELY VÁROSRÉSZEKET TAKARJA.

A legelső felmérésnél pedig 9 db irányítószámra bontva vizsgálták a téma iránti érdeklődést így itt már lehet hasonlítani, de nem teljes precizitással. Azért az egyből szembetűnik, hogy gazdagréten, ahol magam is élek 2022 elején a 75%-al ott volt a legerősebben érdeklő körzetek között, míg most messze lemaradva, az utolsó helyen kullogunk 43%. Mivel itt élek és a Lokálpatrióta olvasottságában is elég jelentős a Gazdagrétiek aránya, és a Lokálpatrióta nagyon sok cikkben foglalkozott ezzel az üggyel, ezért a mostani eredményt erősen megkérdőjelezem, és számomra ez már felveti a hiteltelenség lehetőségét is. Nem is indokolja semmi, hogy 1-1,5 év alatt ekkorát essen az itt élőknél a téma ismertsége. Aligha cserélődött ki Gazdagrét lakossága 1,5 év alatt, ha meg nem, akkor az itt élők egy elég széles tömege 1,5 év alatt törölte a memóriája és amiről 1,5 éve tudott, arról ma már nem ? Ez a vicc kategória.

A mostani felmérésben azt is mérték, hogy városrészenként mennyire érzik úgy, hogy közvetlenül, vagy csak közvetve érintettek a témában, és hét őszintén szólva az megmosolyogtató, hogy Kelenvölgy közvetlen érintettsége ebben a témában nagyobb, mint Szentimrevárosé 🙂

A Déli körvasút tekintetében a melyik megoldást támogatná picit eltérően lett megkérdezve a 3 felmérésnél de azért összevethető.

A mostaniban a 3 válasz lehetőség a megépülne (21%), a megépülne, de a teherforgalom nem a városon menne keresztül (45%), nem épülne meg, maradna minden a régiben (18%), és 16% pedig nem tudott erre a kérdésre választ adni, mert vélhetően nem volt érintett. (A második választásnál sajnos nem derült ki a válaszadók számára, hogy ha megépülne, de nem a teher vasút számára, akkor az járna vagy sem vágánybővítéssel, mert ha nem az nagyon másként festene a Hamzsabégi sétány ügye szempontjából.

2022 februárjában a kérdés még úgy lett megfogalmazva, hogy egyetért-e azzal, hogy a Déli körvasút helyett az Önkormányzat által javasolt VO-ás vasútvonal megépítése jobb megoldás lenne. Erre 40% válaszolt igennel, 12% nemmel, 48% pedig nem tudott állástfoglalni.

2023 májusában pedig ez a kérdés mindössze abban merült ki, hogy hallottunk-e már a Déli Körvasút vágánybővítéséről és az eredmény 46% hallott, 54% viszont nem.

Számomra a 3 kutatásból az a következtetés vonható le, hogy amint haladunk az időben úgy csökken az Önkormányzat érdeklődése a téma iránt (és gondolom a közvéleménykutató előzetesen egyeztetett a kerület vezetősével, hogy mire kíváncsiak) a legfrissebb felmérésben pedig már nem alternatíva a VO, a feltett kérdések azt sugallják, hogy a Déli körvasút megépítése, mintha eldöntött kérdés lenne, és már csak azon megy a harc, hogy mekkora szeletet képviseljen a fejlesztésben a teherszállítás.

Továbbá kicsit furcsa, hogy csak vasút bővítés szempontjából kérdeznek, de a Hamzsabégi sétány kiírtása kapcsán, mint következmény már nem.

Kelenföldi Városközpont (lebontani vagy felújítani, esetleg úgy hagyni, ahogy van ? )

Hallott-e mér a Kelenföldi Városközpont kapcsán kialakult vitáról ?

• A 65%
• B 65%
• C 34%

Na ez már a vicc kategória, hogy 4-5 hónap óta a felére csökkent azoknak a száma, akik hallottak a kialakult vitáról 🙂 Talán logikus a kérdés, akkor most akik eddig hallottak róla, azoknak 4 hónap alatt szelektív lett a memóriája. Vagy a Medián azt akarta kihozni, hogy a Kelenföldi Városközpont valójában nem is igazán érdekli az embereket, kicsit már indokolva is, hogy miért nem kell komolyan venni a helyi civilek ebben a kérdésben indított petícióját.

De ennél is döbbenetesebb, vagy inkább nevetségesebb az Ön szerint mi lenne a helyes megoldásra adott válaszok totális hektikussága illetve átalakulása.

• “A” újat építeni 9%, felújítani 61%, maradjon úgy, ahogy van 16%
• “B”újat építeni 51%, felújítani 45%, 4% pedig nem tudja. A harmadik lehetőség nem volt (maradjon úgy ahogy van), és az újat építeni verziónál gyorsan becsempészte a Zavech a nagyobb zöldfelület mellett új, korszerűt építeni. Na ezt hívják irányított kérdésnek, amikor bizonyos jelzőkkel, hangulati fokozókkal egy adott irányba akarjuk vinni a válaszolót. Ráadásul ezt megelőzően minden bejött pályázatban sok emeletes betontömb tervek voltak, szó nem volt a zöld felület jelentős emeléséről.
• “C” 52% újat építeni, 42% felújítani. Természetesen a kérdést feltevő itt is megpróbálja irányítani, megvezetni a válaszolót, hiszen az új építésűnél odateszi a korszerűt és a nagyobb zöld felületet, míg a felújításnál nem, pedig miért is ne lehetne egy felújított korszerű, és lehetne javítani a zöld felületeken. A kérdés feltétele totálisan manipulatív, azt sugalljuk, hogy több zöld és korszerű épület kizárólag új építésűvel lehetséges. Ez a fajta kérdezési technika rendkívül szemtelen, manipulált, de azért finomításként odaírja a felmérő, hogy a Kelenföldi Városrészben élők átlagon felüli mértékben támogatják a felújítás. Persze azt már nem írja ki, hogy ez pontosan hány %-ot jelent. Megint manipulálnak, hiszen konkrét adat nélkül mindenkiben az előző adat fog megmaradni, az 52-42, pedig igazán pont annak van jelentősége hogy a Városközpont környezetében élőknek mi a véleménye. Nem egy Albertfalvainak, vagy egy Gazdagrétinek kell eldöntenie, hogy mi legyen a Városközpont sorsa, csak mert olykor arra is viszi az útja. Ez a szándékos felhígítása a várt eredményeknek olyan kérdezettek által, akik számára nosztalgián kívül valójában közömbös mi történik a Városközponttal. Sokat mond, hogy 5 hónappal ezelőtt még Alsó Újbudaiak 55% a felújítás mellett voksolt és csak 43% az új építése mellett, tehát éppen fordított volt az arány, feltételezhetően azért is, mert Kelenföld alsó Újbuda része lehet.  2022 februárjában a Kelenföldre jellemző 1114-es irányítószámmal meghatározott körzetben 76% voksolt a felújítás mellett és mindössze 3% az új épület mellett. Kell ennél reprezentatívabb adat az Önkormányzat vezetésének, és akkor a civilek által összegyűjtött 25.000 aláírásról a felújítás mellett már nem is beszélek, amiból 13.500 a Városközpont közvetlen környezetéből érkezett.

Bár a civilek felmérését manipulatívnak bélyegezte kerületünk polgármestere, de akkor itt az idő, hogy az utolsó két felmérést is manipulatívak mondja.

Összességében azt gondolom az idő előre haladtával a közvélemény kutatók igyekeztek egyre jobban befolyásolni a megkérdezetteket, manipulálni őket látva a 2022 év eleji sokkoló eredményt a felújítás mellett. És mint tudjuk sem a Főváros, sem Újbuda Önkormányzata nem volt érdekelt (most sem az) a felújításban, ezért mindenáron szembe akarnak menni az itt élők akaratával. Az sem véletlen, hogy már sokadjára teszek fel kérdést az ügyben, hogy miért nem folytat az Önkormányzat tárgyalást a helyi civilekkel ebben a kérdésben megelőzve ezzel a Főváros esetleges eladási szándékát, és rendre csak ígéretek hangzanak el ebben a kérdésben, de tárgyalások elindítására nem tesz lépést a kerület vezetése az itt élőkkel. Mindenképp le akarják nyomni a Kelenföldiek torkén a Városközpont eladását és lebontását.

Szent Kristóf rendelő és a kerületi egészségügyi ellátás

Volt Ön vagy Közeli hozzátartozója az elmúlt évben a Szent Kristóf rendelőben ?

“A” 81% igen, 18% nem

“B” 64% igen, 35% nem

“C” 78% igen, 21% nem

Ezek szerint 2023 elején rohamosan javult az egészségi állapotunk, így nem voltunk rászorulva a Szent Kristóf rendelőre, majd ősszel ismét hasonlóan betegesek lettünk és tömegével kerestük fel a rendelést, mint 2022-ben 🙂 ilyenkor kell elgondolkodni, hogy mennyit ér egy közvélemény kutatás, igaz forintban mérve elég sokat, mert az elsőért az adófizetők pénzéből közel 4 milliót fizetett ki az Önkormányzat, ami azóta gondolom nem lett olcsóbb kiindulva a inflációból. Ergo ennél a kérdésnél cirka 12-15 millióért csak annyit értünk, hogy nem értjük 🙂

Aztán jött a fogos ravasz kérdés, mennyire elégedett a Szent Kristóf rendelő szolgáltatásaival…

“A” 44% teljes mértékben, 41% inkább igen, 10% inkébb nem, 4% egyáltalán nem

“B” 7% nagyon elégedett, 38% inkább elégedett, 28% inkább nem, 19%egyáltalán nem

“C” 19% teljes mértékben elégedett,  36% inkább elégedett, 19% elégedett is, meg nem is, 10% inkább elégedetlen, 5% egyáltalán nem elégedett.

Hát ez is annyira szórt képet mutat, hogy akkor most melyik felmérés igaz és melyik alapul tévedéseken ? Ha pedig azt is hozzá tesszük, hogy 2023 katasztrofálisan alakult várakozási idő, egyáltalán időpont hozzáférés tekintetében; hogy vannak olyan ellátási területek, ahol szinte egész évben nem lehetett időponthoz jutni; hogy elismerten krónikus orvoshiánnyal küzd az intézmény, és voltak időszakok, amikor libasorban álltunk, reménykedve, hogy mire bejutunk lesz még időpont… Nos ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor a 2023 májusi eredmény szerintem közelebb áll az igazsághoz, a kerületi egészségügyi ellátás az egyik legkritikusabb pont lett. Természetesen senki nem állítja, hogy ez pusztán az önkormányzat felelőssége, azt meg különösen nem, hogy az Intézmény vezetőé, de itt most nem is erre vonatkozott a kérdés.

A feltevésemet az is alátámasztja, hogy a mostani kutatásnál a következő kérdésre (Az Ön személyes tapasztalata alapján a várólisták az elmúlt időszakban javultak vagy romlottak) adott válaszok szerint inkább romlott  helyzet. Ha viszont romlott a helyzet, akkor hogyan magyarázható, hogy az előzőm kérdésre adott válaszok meg azt mutatják, hogy 2023 májusához képest októberre javult a szolgáltatások mértéke. Ne mondja mér nekem senki, hogy a várakozási időhossza nem befolyásolja a szolgáltatás minőségét… 🙂

Autóhasználat, parkolás

A mostani felmérésben ez volt a legfajsúlyosabb, legtöbb szempontra rákérdező téma, azaz az Önkormányzat is érezheti, hogy ebben a kérdésben nem minden kerek, és kifejezetten elégedetlen a lakosság nagyobbik fele. (Bár a mostani felmérés szerint pl a 12.000 FT-os lakossági parkolási engedély nagysága a válaszadók 50-60% szerint teljesen rendben van, sőt közel annyian még emelnének is rajta, mint ahányan soknak tartják. Tehát csak az itt élők ötöde elégedetlen ezzel, miközben ha visszagondolok lakossági fórumokra illetve a helyi facebook csoportokban elhangzó véleményekre, akkor ezt erősen kétlem.

Az már önmagában érdekes, hogy a mostani felmérés vizsgálja a parkolásnak és a közlekedésnek számtalan aspektusáét, felételeit, de azt konkrétan nem kérdezi meg, hogy mennyire elégedet a parkolási helyzettel. 2022 elején ez még kérdés volt, és akkor 19% egyáltalán nem volt elégedett a parkolási helyzettel, 25% inkább nem volt elégedett, 17% inkább elégedett volt, 7% teljes mértékben elégedett volt, 32% nem tudott véleményt mondani, Ez az utolsó szám a legérdekesebb, mert az szinte kizárt a kerületben közlekedő gépjárművek száma alapján, hogy ennyien ne kennének érdekeltek a parkolásban. 2023 májusában arra kérdeztek rá, hogy Újbuda közlekedési problémái közül melyik a két legnagyobb, és ebben torony magasan a parkolóhelyek hiánya vitte a primet.

És külön kérdésként az is szerepelt 2023 májusában, hogy mennyire elégedett a parkolási helyzettel és 22% egyáltalán nem volt elégedett, 29% inkább nem volt elégedett, 31% inkább elégedett volt és 16% teljes mértékben elégedett. Ha ezt vetjük össze az egy évvel előtte végzett felméréssel akkor az elégedettlenek száma is emelkedett és az elégedetteké is, ergo a 2022-es 32% nem tudja 32%-ról 1%-ra csökkent. Ha a két év adatait súlyozott számítással veszem figyelembe, akkor bizony 2022-ről 2023-ra az elégedetlenek aránya 2x olyan mértékben növekedett, mint az elégedettekké, tehát romlott a megítélés.

Az idei felmérés egyik legérdekesebb kérdése volt szerintem, hogy a kerületen belüli közlekedésnél milyen arányt képvisel az autó, a tömegközlekedés, egyéb, és nekem meglepő módon az lehet látni, hogy kerületen belül a lakosság 52%.-a tömegközlekedést választja, és csak 33% az autót, 12% pedig egyéb módon közlekedik, ez gondolom kerékpár vagy közösségi közlekedési eszköz, esetleg gyalog. Bár így lenne, de én közvetlen környezetemben messze nem ezt látom.

Ha viszont nem kerületen belülre koncentrálunk, akkor a lakosság 52% napi rendszerességgel használja az autót és 34 %-a csak hétvégén. Ha a hétvégén használókat hétközben tömegközlekedéshez sorolom, akkor ez éppen a fordítottja annak, amit a kerületen belüli autóhasználatnál látunk, így szerintem valamelyik adat torzít.

Az annyira nem lepett meg, hogy az autót legnagyobb mértékben használok a Kelenvölgyiek és a Sasadiak (kár hogy Madárhegy és térségét, valamint Gellérthegyet nem mérték), hiszen ezek a területek Újbuda leggazdagabb körzeteinek számítanak 🙂

A közlekedési és parkolási káosz okát pedig egyértelműen behatárolja, hogy Újbuda lakosságának 69% rendelkezik autóval és arra már ré sem kérdeztek, hogy eggyel vagy többel, nos tessék beszorozni minimum 160.000 ember viszonylatában ez hány darab autót jelent, ami innen indul és ide érkezik és ezt pakolja meg nem kicsit az átmenő forgalom.

Az is érdekes adat, hogy a gépkocsival rendelkezők 41%-a rendelkezik várakozási engedéllyel Újbudán, a parkolási övezetekben élők tekintetében ez 66%. Vajon mit kezd a parkolással a parkolási övezetekben a a maradék 34 %, mert azt nehezen tudom elképzelni, hogy ilyen sok embernek ne lenne ezekben a körzetekben autója.

És végül az sem okozott meglepetést, hogy minél távolabb él valaki Újbuda központjától annál igazságtalanabbnak érzi, hogy a várakozási engedély csak arra a körzetre szóljon, ahol lakik.

És az mostani felmérés utolsó nagy kérdés csoportja az Újbudai élet és a kerületvezetés értékelése

Meg tudja-e mondani, hogy ki Újbuda Polgármestere ?

“A” 66% meg tudta nevezni Dr. László Imrét, 2% más nevet mondott 32% nem tudta

“B” 85% meg tudta nevezni Dr. László Imrét, 10% más nevet mondott, 5% nem tudta

“C” 40% meg tudta nevezni Dr. László Imrét, 8% más nevet mondott, 52% nem tudta

Huuu, hát erre varrjunk gombot, ezek szerint minél többet van pozícióban Dr. László Imre annál kevésbé ismerik, vagy annál többen elfelejtik ?  🙂 Egyébként olyan mértékű kerületünkben is a közélettől és a politikától történő elzárkózás, a teljes érdektelenség, frusztráltság, kiábrándultság, hogy ez a legfrissebb felmérés eredménye egy cseppet sem lep meg, szerintem ez áll a legközelebb a valósághoz. Pedig a polgármester rengeteget szerepel a helyi médiában és egyéb területeken is, így képzeljük el a mostani felmérés tükrében milyen roppant gyenge lenne a képviselők, alpolgármesterek ismertsége. 2022-es felmérésben ezt is mérték, és nullához közeli eredmények születtek, nem véletlen hogy a felmérésnek ezt a részét nem hozta nyilvánosságra az önkormányzat.

Hogyan értékeli, mennyire elégedett a polgármester munkájával ?

“A” 16% egyáltalán nem elégedett, 19% inkább nem elégedett, 36% inkább elégedett, 29% teljes mértékben elégedett, az átlag 59%

“B” itt nem 4, hanem 5 szint volt, 8% egyáltalán nem elégedett, 12% inkább nem elégedett, 19% semleges, 37% inkább elégedett, 21% teljes mértékben elégedett, 4% nem tudja, ne válaszolt

“C” itt nem 4, hanem 5 szint volt. 5% egyáltalán nem elégedett, 7% inkább nem elégedett, 27% semleges, 34 % inkább elégedett, 17% teljes mértékben elégedett, 9% nem válaszolt, nem tudja átlag 64%

Azért az elég érdekes, hogy miközben 1,5 év alatt felére csökken a polgármester személyének ismertsége, közben növekszik az elégedettség azzal szemben, akiről azt sem tudtuk kicsoda 🙂

Az egyetlen kérdéskör, amiben a 3 kérdőívben gyakorlatilag ugyanez az eredmény született a következő:

A lakosság által érzékelt kerületi problémák:

(sorrendben az első néhány) parkolás, köztisztaság, zsúfoltság, túlépítés, hajléktalanok, közlekedési dugók ás átmenő forgalom, egészségügy, orvoshiány, közbiztonság.

Érdekes, de nem meglepő adat, hogy az átlagból kiemelkedő legnagyobb probléma Gazdagrét és Őrmező esetében a parkolás, Szentimreváros és Lágymányos tekintetében  köztisztaság, Kelenföld esetében a hajléktalan kérdéskör, míg Albertfalva esetében a zsúfoltság, túlépítés

És végül, ami szintén nem változott, hogy a lakosság az Önkormányzat legnagyobb eredményének a parkosítást, játszóterek rendbetétele. Viszont furcsa, hogy a legutolsó felmérésben zöld jellegű kérdés, továbbá a túlépítés problémája nincs megemlítve, pedig ebben a ciklusban a csapból is folyt, hogy Újbuda megtelt !

Share on Facebook

Tweet

Follow us