A Németországban élő, dolgozó magyarok elvándorlása várható, de vajon merre ?
4 min read
Drasztikusan visszaesett Németorszégban a fogyasztás, a gazdaság recesszió irányába tart és ezen belül talán a legnagyobb teher a magyarok foglalkoztatásában is élen járó vendéglátóiparon van…
Az elemzők és a nagy szektorok cégei mellett vészjelzést adtak le a kisvállalkozások is Németországban, ahol a válságközeli gazdaság kilátásai miatt tömeges leépítések és csődhullám fenyeget több területen.
Miközben sorra jelennek meg a legnagyobb európai gazdaság romló kilátásairól szóló jelentések, és a felmérések szerint Németországban a meghatározó ágazatok képviselői csökkenő megrendelésekre, jelentős profitcsökkenésre számítanak az idén, a kisvállalkozások is nagy bajban érzik magukat.
A ZDH kézműves egyesület közel ötezer kisvállalkozás körében végzett friss felmérése szerint a kereskedelemben és a szolgáltatásokban már több területen eluralkodott a pesszimizmus, mivel az infláció miatt takaréklángon pislákoló lakossági fogyasztás következtében tovább csökkennek az eladások. Emiatt pedig az első félévben
minden ötödik kisvállalkozás tervezi elküldeni az alkalmazottai egy részét, sőt, egyre többen arra készülnek, hogy végleg felhagynak az akár évtizedek óta végzett tevekénységükkel.
Mivel a megszorításokról szóló, 2024-es költségvetés érdekében a szövetségi kormány januártól 7-ről 19 százalékra emelte az éttermi vendéglátás áfáját, a vendéglátóhelyeket, sörözőket is példátlan csődhullám fenyegeti. A vendégek költekezése ugyanis drasztikusan visszaesett, míg a szolgáltatók roskadoznak a terhektől.
A tavaly stabilizálódott gazdasági helyzet 2024 elején nem látszik folytatódni, ezért az első két negyedévben a várakozások rendkívül negatívak.
Sőt, a kép riasztó, még az elmúlt tizenkét hónap magas áremelkedéseinek hátterében is.
Az okok között a legtöbben a magas adó- és illetékterheket, az eltúlzott adminisztrációs kötelezettségeket nevezik meg, míg az energiaköltségek és a szakképzett munkaerő hiánya is sok kivállalkozást hátráltat.
Mint kiderült, immár a kisebb cégek 42 százaléka el akarja halasztani a beruházásait, és jelentős azok száma, amelyek az üzlethelyiségek bezárása vagy az üzletterületek felhagyása mellett döntenek az elkövetkező időkben. Ötödük pedig rövidebb nyitvatartási időt fontolgat, vagy már meg is valósította azt.
Csődhullám sodorhatja el a vendéglátóipart
Ársokk miatt kutyaszorítóban vannak a vendéglátóhelyek is, ahol az elmúlt három évben már több mint 20 százalékkal drágultak az árak. Idén viszont a szolgáltatók kénytelenek voltak tovább emelni, mivel a kormány januártól 7-ről 19 százalékra növelte az éttermi élelmiszerfogyasztás forgalmi adóját, miközben a forgalom még tavaly sem közelítette meg a járvány előtti időket.
A Crif információs szolgáltató számításai szerint csak Berlinben 1400 éttermet fenyegeti a csőd, amely országszerte végig söpörhet az év első felében – az üzletbezárások száma elérheti akár a tízezret is.
A lámpás koalíció adóemelése óriási terhet ró a vendéglősökre, a szakmánkban komoly az aggodalom, a vállalkozók csődhullámtól tartanak – mondta egy fővárosi éttermes a Berliner Zeitungnak, aki szerint félő, hogy a „berlini bárok kihalnak”, mert az emberek egyre kevésbé tudják megfizetni az emelkedő árakat, a vállalkozások viszont roskadoznak a költségektől, nem tudják már lenyelni a megnövekedett terheket.
“Főnökként már nem tudok fizetést adni magamnak ebben a hónapban, veszélyben vagyunk” – fogalmazott egy kisvállalkozó.
A kérdés tehát már nem az, hogy veszélyben van-e a Németországban dolgozó magyarok munkahelye, hanem, hogy mit tudnak erre lépni a kintiek, merre indulnak tovább ? Az Unió állmaiban sem rózsás a helyzet így kérdéses a Németországban felszabaduló magyar és egyéb nemzetiségű munkerőt a többi ország képes-e befogadni, új munkahelyeket teremteni
